Album



A Sirály másodszor

2024. szeptember 14.

Az utolsó szolnoki, tiszai fahidat ábrázoló képeslapot akkor küldték innen Bécsbe, amikor az eredetileg Obermayer Lajos által ácsolt átkelőnek már nyoma sem volt. A Sirály nevű kis gőzös azonban egész biztos, hogy minimum hat, de inkább tíz évvel korábban került Ragács Gyula lencséje elé.

Ezt a nem túl jó minőségű, felirata szerint "Tiszai részletet" ábrázoló képeslapot 1911. július 24-én küldték Szolnokról Bécsbe. Azaz éppen egy hónappal azután, hogy a város első, vasból és betonból készült közúti hídját - a budapesti Szabadság-hídra emlékeztető "szép Tisza-hidunkat" - átadták a forgalomnak. Pontosan azon a helyen, ahol az anzikszon látható fahíd 1909. március 15-ig állt. Azaz az eredetileg Obermayer Lajos által 1850-51-ben ácsolt híd már több mint két éve nem létezett, amikor az ismeretlen egy ilyen képen küldött üzenetet németül Bécsbe. Talán nem is volt számára fontos, hogy milyen minőségű a fotó, miként az sem, mit ábrázol, neki csak az üzenetküldés lehetősége kellett.

És ez volt a képeslap kiadójának és forgalmazóinak a szerencséje, hiszen így egy elavult tartalmú anzikszot is el lehetett adni. Már csak az a kérdés, hogy a számomra ismeretlen kiadó - logója a hátlap alján látható - miként jutott Ragács Gyula felévteléhez, és miként szerzett jogot annak ennyire vacak minőségű kiadására. Az ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a képeslapra került felvételt ugyanúgy Ragács készítette, mint a blogSzolnok Album rovatában még 2010-ben bemutatott, 1905-ben postázott, ugyancsak a Sirályt, a szolnoki fahidat és a partokat mutató anziksz fotóját. Erre a legjobb bizonyíték maga a hajó, amin pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak az emberek, a zászlók, sőt még a Tiszában is egyformán tükröződik a Sirály. Kizárható, hogy akár csak egyetlen perc különbséggel is meglehetett volna ugyanígy örökíteni a hajót, miként annak is szinte nulla az esélye, hogy Ragács mellett, ugyanabban az időpontban más is levitte volna a méretes kameráját a rakpartra.

A magam részéről mégsem tudom megvetni a Ragács Gyula felvételét néhány évvel később ismét felhasználó képeslapkiadót. Elsősorban azért, ami miatt megvettem ezt a képeslapot. Ez a második felhasználás ugyanis az eredeti felvételből kicsit más kivágást mutat. Mert míg az 1905-ben postázott anzikszon a Tisza bal partján az Evezős egylet csónakháza is látható, az 1911-es verzióról ez már hiányzik, viszont a jobb partból került több a képeslapra. Valószínű, hogy Ragács sokkal fontosabbnak és szebbnek gondolta a bal partot, mint a város felőli rakpartot, és hosszú címzéses képeslapjára olyan kivágatott tett, amin az látszik. A második verzióról pedig pont az tűnt el, ám így láthatjuk, hogy a belváros alatt milyen is volt a Tisza-part az előző századfordulón, amikor a mai Verseghy park még vásártér, illetve a Scheftsik-malom helye volt. Igazából csak azt nem értem, hogy néhány évvel az eredeti fotó készítése után miért elégedtek meg egy ennyivel rosszabb minőségű, életlen nagyítással.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ősz a Barosson
A szolnoki vasútállomás felől érkezve a múlt század elején, egy kissé borús, kora őszi napon ilyen kép fogadhatott egy utazót a Baross és a Sütő utca kereszteződésénél. Ma az egykori 1-es ABC parkolója van ott, ahol valamikor 1907 és 1913 között a képen látható szekerek haladtak.

Az Album további képei
 

AKB

Fájó bökkenő
Csak egy apró, a díszburkolatból évek óta kiálló, koszos vasdarab. Mi itt a bökkenő? Egykor a Tisza-parti sétányra történő behajtás korlátozására került a betonba, de oda ma már az megy be autóval, motorral, aki akar. Mert ez Szolnok. Kár bármit szóvá tenni. Jól van az úgy. Csak vigyázzanak! Bringakereket gyilkoló, gyereklábat felszakító, önfeledt sétát fájdalmasan megszakító bökkenő lehet abból a vasból. Figyeljenek! Mert csak magunkra számíthatunk.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Móra Ferenc emléktábla
Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szoborpark további képei