Album



A nyolcvanas évek öt pillanata

2020. június 27.

Ezen az ötképes szolnoki mozaiklapon akkor üzentek, amikor az áremelkedéseket már nem lehetett gyártás közben követni. A fotók többsége azonban korábbi, és több közülük önálló képeslapként is megjelent. Talán nem túlzás azt mondani, ez vagy ilyen (is) volt Szolnok a nyolcvanas években.

A szocializmus éveiből, de a korábbi időszakokból se nagyon ismerek olyan képeslapokat, amelyeken a város aktuális címere szerepelt volna. Márpedig ezen az anzikszon "hatodik képként" láthatjuk Szolnok hatvanas évektől a rendszerváltásig használt szimbólumát, amelyben az 1962-ben átadott belvárosi Tisza-híd választja el a múltat - a régi, pelikános címert - és az akkori jelent, azaz a vörös csillagot. Persze a város színeit, a sárgát és a kéket megtartó címert gonosz módon úgy is lehet értelmezni, hogy a poraiból mindig feltámadó várost szimbolizáló pelikán az új hídról rúgta a Tiszába a csillagot. Mindenesetre a szolnoki képeslapok között kuriózumnak is tekinthetjük ezt a kisnyomtatványt, amelynek postára adói egyébként "sok szép szolnoki napra" emlékeztek. Akkor, amikor az infláció már kezdett elszabadulni, és a korábban egy, esetleg két forintért árult lapokra már eleve négy forintos árat nyomtattak, majd az eladás előtt azt kézzel átírva, öt forintra kellett javítani.

Az öt kép közül a bal felső az egyetlen, amelyik némileg utal arra, hogy ez a szocialista nagyváros már a második világháború előtt is létezett. A fotózás pillanatában a Damjanich János Múzeumnak és a Verseghy Ferenc Könyvtárnak is helyet adó, egykori Magyar Király Szállóról csak a Szolnok történetét ismerők tudhatták, hogy már 1860-ban is állt. A képeslap hátulján ugyanis semmiféle leírás vagy utalás nincs az öt képről, mindössze a Szolnok felirat olvasható magyarul és oroszul. Ezt a fotót önálló képeslapként még nem láttam, pedig biztos elméláztam volna azon, mi is történhetett a fényképezés idején a múzeumban, hogy két Volga is parkol előtte. Merthogy ilyen M24-esekkel magánemberek nem nagyon furikáztak a nyolcvanas években, ezek inkább állami járgányok voltak. Még az egyébként ritka kék kivitelben is.

A felső sor második fotója - az összes további képhez hasonlóan - önálló képeslapként is ismert. Erről a képről nagyjából annyit állíthatunk biztonsággal, hogy valamikor a nyolcvanas évek elején készülhetett, hiszen bal szélén már látható a kőolajos irodaház, ami az "új városközpont" utolsó beruházásaként készült el 1982 körül. A felvétel érdekessége, hogy megőrizte a mának az egyébként 1975-ben átadott Vízügyi székház tetején egykor látható vörös csillagot, illetve a nem sokkal később elkészült Centrum áruház jellegzetes narancssárga borítását. Ezek a talán kemény műanyagból készült, négyzet alakú panelek egyébként ennek az épületnek a legérdekesebb megoldásai voltak, és ma már csak a belső udvaron fedezhető fel belőlük néhány, közel eredetiben megmaradt darab. De ugyancsak képes emléknek tekinthetjük az épület tetején lévő Centrum feliratot is, ami a kazánház tetejéről hívogatta narancssárga fényével a vásárolókat. Akik talán olykor vetettek egy-egy pillantást Kucs Béla 1972-ben felállított Szomjúság vagy Ivó lány című, egyébként Szentendrén, Nagyatádon, de talán Csurgón és Ózdon is látható szobrára.

Az ehhez az ötképes mozaikhoz felhasznált fotók közül a jobb felső sarokba helyezett letet a legrégebbi. Emlékeim szerint az 1964-ben felújított és ezzel a "kockával" megtoldott szolnoki Szigligeti Színházat, illetve a pár évvel utána átadott honvédségi házat ábrázoló kép már a hatvanas évek végén is feltűnt önálló postai küldeményként. Persze, nem ez az a két épület, amit akkoriban is szívesen mutogattam volna Szolnokról, még akkor sem, ha ezen a felvételen nem látszik az igazi "gaztettük". Azaz, az 1912-ben épített, és tulajdonképpen 1991-ig majdhogynem eredeti formájában megőrzött színházépület, amit kvázi megerőszakoltak ezzel a szocialista kockával. Illetve a tágabban vett környék, amit ezzel a rettenetes lakóházzal vizuálisan, látványában teljesen tönkre tettek.

Elvitathatatlan, hogy erre a mozaikra nemcsak rádobálták a szolnoki fotókat, hanem a Képzőművészeti Kiadónál - ekkor már nem az Alap Kiadóvállalata - még szerkesztőre is futotta. A fenti, középső felvételen látható vörös csillag ugyanis a "lap teteje" lett. A bal alsó Tisza-hidat mutató felvétel pedig a város címerének alsó felére válaszol, azaz máshol rossz helyen lett volna a kompozícióban. Az ezen a képen látható hatalmas - ma is meglévő - horgony és a Tisza-híd Szolnok közlekedési központ jellegére is utalhat, miként egyébként a többi fotónak is meglehet a sajátos üzenete: sport, kereskedelem, kultúra, múlt. Kár, hogy ezen a képen a múltra, a Tisza és az ember kapcsolatára nagyon szépen utaló, a híd lábára 1979-ben elhelyezett dombormű nem nagyon látszik.

A mozaik ötödik fotóján a Tiszaligeti Sportcsarnokot látjuk, illetve azt a két beton amforát, amiket bő tíz év szolgálat után, 1975-ben szedtek ki a Kossuth téri szökőkutakból, és helyezte át ide. Valószínű, hogy ez a felvétel nem sokkal a sportcsarnok átadása után készült, ami egyben a Tiszaliget hatvanas évek elején indult kialakításának és fejlesztésének az utolsó momentuma is volt. És bár maga az épület nem sokat árul el a Tiszaliget lényegéből, sőt a szolnokiakon kívül talán nem is sokan tudták, hol található ez az épület, mégis hordozta a fejlődés, a szocialista jólét üzenetét. Ami azért ezeknél a képeslapoknál nem volt egy utolsó szempont. Igaz, a szocializmus idején nem is nagyon jelentek meg olyan lapok, amelyek spontán jeleneteket ábrázoltak, azaz a korabeli élet valóságáról is nyomot hagyhattak volna.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Színes Baross utca
Akár festmény is lehetne ez az 1915-ben postára adott képeslap. Ám a reklámtáblák és a le nem mázolt feliratok miatt tűnik egyértelműnek, hogy egy fekete-fehér fotót próbáltak utólag színessé varázsolni. Hinni szeretném, hogy a piktor a házak színét illetően nem hazudott.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Építőipari emlék
Simon Ferenc 1970-ben alkotta meg azt a lemezdomborítást, ami aztán a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) frissen elkészült székházának homlokzatára került. A cég emblémájává is lett köztéri alkotás 1994-ben még a helyén volt. Ki tudja, mi lett a sorsa a 6 méteres alkotásnak?

A Szoborpark további képei