[Ajánlom]

Már nálunk is fogy

2023. november 06.

Mielőtt megnézik az Elfogy a levegő című mozit, nézzenek utána, hogy miért Erdélyben forgatták le ezt a történetet! Aminek alapja ráadásul nem fikció, és nem is mai történet. Mindezek ismeretében az idegen környezet kevésbé viszi el a figyelmet. És fájóbb, hogy a képzeletet utolérte a valóság.

Magyarországon először a szolnoki Alexandre Trauner Art-Film Fesztiválon láthatta a szélesebb közönség Moldovai Katalin első nagyjátékfilmjét, az Elfogy a levegőt. A rendező később egy országos médiumnak azt nyilatkozta: a szolnoki nézőtéren nagyon sok tanár ült, akik közül többen megköszönték neki a filmet, sőt volt, aki a végén sírva ment oda hozzá. Merthogy az Elfogy a levegő története szerint egy középiskola mindenki által szeretett, irodalmat tanító tanárnőjét egy szülő feljelenti, mivel a tizenegyedikes tanítványainak a Rimbaud és Verlaine kapcsolatáról szóló Teljes napfogyatkozás című filmet ajánlja, aminek következtébe a befolyásos apuka nyomására vizsgálat indul, és ahhoz a kiszolgáltatott iskola igazgatónője előbb kénytelen-kelletlen partner lesz, majd a tanárnő fellebbezése és igazságkeresése miatt már a médiát is elérő balhé és újabb vizsgálat keveredik az ügyből, ami a pedagógus távozásával zárul.

A november 2-től műsorrendbe került Elfogy a levegő legnagyobb baja, hogy pár héttel Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotás után került a magyar mozikba, hiszen a két alkotás, két nagyon hasonló történetről szól. A másik problémája pedig, hogy csak a Moldovai Katalin és Palócz Zita által filmre írt történetnek utánanézve derül ki a mozinéző számára, hogy az Elfogy a levegő egy 2017-ben történt romániai esetet dolgoz fel, aminek filmre vitelén még a pandémia előtt kezdtek dolgozni az alkotók. Azaz, bár sokkal szerényebb filmes körülmények között lett mozi a történetből, mint ahogy Reisz Gábor harmadik alkotása megszülethetett, Moldovai Katalin sztorijának igazi különlegességét az adhatja, hogy a fikciót pár év alatt beérte a valóság. Mindaz, ami Romániában 2017-ben megtörténhetett, 2023-ra Magyarországon is lehetséges valósággá vált.

Őszintén megmondom, hogy az Elfogy a levegő születési hátterének ismerete nélkül engem elsőre kifejezetten zavart a film helyszíne. Merthogy semmifél utalás nincs benne arra, hol és mikor játszódik ez a történet. Csak a házak és az utcaképek teszik gyanússá, hogy talán nem Magyarországon zajlott a forgatás, ami aztán a bolti jeleneteknél egyértelművé kezdett válni, jobban figyelve az iskolai belső képekre pedig teljesen világossá vált. És zavart. Mert közben azon kellett morfondíroznom, bosszankodnom, hogy Reisz Gábor szlovén pénzből forgatott filmje után, Moldovai Katalin Erdélyben felvett kényes története szembesít a magyar hétköznapokkal. Miért? Itthon nem lehet ilyet forgatni, nem lett volna iskolaépület, amit egy ilyen sztorira kiad valamelyik tankerület? Avagy a tanítás szabadságának megnyirbálása országtól és helytől független nemzetközi téma kezd lenni az eddig szabadnak gondolt világban? Kár, hogy az eredeti történet és a helyszín nincs valamilyen módon helyre téve a film elején.

Mert akkor tényleg csak az erős történetre lehetne koncentrálni, és nem kellene kényszeresen a külföld-belföld szálakat bogozgatni. Hiszen nemcsak az életből vett főtörténet erős, hanem a mellékszálként fűzött menni vagy maradni kelet-európai értelmiségi életútkérdés, az önmagát is nehezen eltartó, közben az idősödő szülőről gondoskodó középgeneráció kétoldali préselése, és a mindenki emlékében élő szemét tanárok motivációinak a felfejtése is nagyon ütős. És a magyar filmekben eddig nem igen látott színészek is úgy hozzák a figuráikat, mintha nem is egy játékfilmben játszanának, hanem egy láthatatlan dokumentarista kamera előtt élnék a valódi életüket. Nem véletlen, hogy ez a lassan fél évtizedes munka filmfesztiválok díjaival kezdi hozni a gyümölcsét.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kihalt szolnoki főtér
Szolnok főterét minimum negyven évvel ezelőtt, egy kora nyári napon, dél körül örökítette meg Csobaji Előd, a Képzőművészeti Alap fotósa. A teret akkoriban uraló Munkásmozgalmi emlékművet ügyesen elrejtette, miként az embereket is. Mintha Patyomkin-város lenne a képen, nem pedig egy nyolcvanezres megyeszékhely.

Az Album további képei
 

AKB

Tiszaligeti félmunka
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szoborrá lett zöld Bobónk
Szolnok immár azon egyetlen vidéki település Magyarországon, ahol két szoborrá lett mozdony is megtekinthető. Az idei Szolnok napján az 1856-ban alapított járműjavító mai főépülete előtt kapott helyet az M44 062 pályaszámú zöld mozdony. Emléket állítva a hazai ipar sikereinek.

A Szoborpark további képei