[Ajánlom]

Látlelet

2023. október 16.

Nem szeretném magyarázni a Magyarázat mindenre című filmet. Azt viszont nagyon szeretném, ha Reisz Gábor új moziját sokan megnéznék. Mert talán hozzásegítene bennünket ahhoz, hogy egy kicsit jobb hely legyen ez az ország. Szerintem ugyanis benne van, hogy most miért nem az.

Nem szeretném senkinek elmagyarázni, hogy szerintem miről szól Reisz Gábornak a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál egyik szekciójában fődíjjal jutalmazott új filmje. Csupán azt próbálnám elmondani, hogy nekem mit jelent Reisz harmadik - a korábbi kettő: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014), Rossz versek (2018) -, egész estés játékfilmje, a Magyarázat mindenre. Számomra ez természetesen nem attól lett jó, hogy a hazai, közpénzekből működő filmfinanszírozási rendszernek egy fillért sem sikerült rá adnia, és így részben szlovák pénzből készült. Attól pedig nemcsak ódzkodnék, de egyenesen frászt kapok, hogy ezt a filmet valamiféle NER-kritikának tekintsem, mert akik így hivatkoznak rá, azok vagy nem látták, vagy nagyjából semmit sem sikerült felfogniuk a 151 percből.

A Magyarázat mindenre ugyanis szerintem az egész mai Magyarországról, annak minden polgáráról szóló parádés kritika. Oldalfüggetlen, kiváló látlelet. A címe pedig tökéletes, mert Reisz új mozija pontosan rávilágít arra, hogy ez a kedves kis ország miként lett ennyire elrontva, miért lehet a lakóit egymással szembe állítani, hogyan lettünk rosszkedvűek, acsarkodók, és a világtól szép lassan lemaradók. Mondanám, hogy, aki nem ilyennek érzi, az ne is olvassa tovább ezt a recenziót, de inkább arra kérném, ne hazudjon tovább magának, és ha nem is kíváncsi a véleményemre, legalább adjon egy esélyt Reisz látleletének befogadására!

Reisz Gábor új filmje számomra arról szól, hogy folyamatosan hazudunk magunknak és mindenkinek. A hazugságaink különböző helyzetek önfelmentéseit szolgálják, és amikor a hazugságainknak súlyos következményei kezdenek lenni, akkor nem bocsánatot kérünk, és elmondjuk az igazat, bevalljuk a tévedéseinket, hanem inkább próbáljuk magunkat menteni, amihez mindenféle sérelmeket hívunk segítségül. Ez a magyar pillangó effektus. Egy apró szárnycsapásból a hazugságok, az érthetetlenül cipelt sérelmek, berögződések, sztereotípiák és önmagunk gondolati fogsága miatt szép lassan egyre nagyobb viharok lesznek, és ezeknek a viharoknak az eredményei csak rátesznek egy-egy újabb lapáttal az elviselhetetlen közhangulatra. Pitiáner ügyeket habosítunk országos balhévá. Pedig talán csak beszélgetnünk kellene. Őszintén. A máshogy gondolkodókkal is, akiket a magunk vélt igazának megvédése okán nem legyőzni kellene, hanem adott esetben csak meggyőzni, vagy olykor elismerni azt, hogy olyan olvasata is lehet a világnak, ahogy ők látják. Ehhez, mint minden kommunikációhoz persze nemcsak adó, de vevő is kell. És ez oldalfüggetlen, ahogy Reisz filmje is.

Nem mondom, hogy a Magyarázat mindenre moziként tökéletes, mert a 151 percnyi játékidőből nyugodtan lehetne 100-at csinálni. A film kifejezetten lassan, nyűglődve indul, sőt felesleges, és ami az első 30-40 percben történik, nagyjából 5 perc alatt elmondható lenne. Az egész történet az érettségi pillanatától kezd kibontakozni, felgyorsulni, és utalásaival működni. De hát be kell látnom, hogy az erős, akár egyetlen mondatban is összefoglalható mondanivalót, társadalomkritikát valahogy filmmé kellett alakítani. Reisz Gáborosan. Merthogy olyan filmes megoldások vannak benne, amelyek egyértelművé teszik, ki is a film alkotója, akinek talán valami Margit-híd mániája is lehet.

Ugyanakkor az erős mondandó és a felismerhető rendezői stílus mellett nagyon fontosak a szó legszorosabb értelmében vett mai figurákat (bennünket) életre keltő színészek. Rusznák András történelemtanárként és Znamenák István a főszereplő fiú apjaként, a két "világnézet" egymásnak feszülő képviselőiként éppúgy tartóoszlopai a filmnek, mint a feleségeket alakító Sodró Eliza és Urbanovits Krisztina, vagy éppen a látszólagos mellékszereplők, az iskolaigazgató Kocsis Gergely, a Dániába készülő mérnök Király Dániel, és az újságírónak nehezen nevezhető propagandista Hatházi Rebeka. És ugye ne feledkezzünk meg a főszereplőről sem, aki leginkább Reisz korábbi filmjeinek főszereplőire hasonlító karakter, amit kiválóan alakít Abonyi-Walsh Gáspár.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Sok húsvét a Tisza partján
Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

A parkolás minden előtt
Ausztriában így szokás. Vagy, akinek ilyen autója van, annak így kell, szabad, lehet. De hagyjuk meg annak a lehetőségét is, hogy a kiállított autókat parkoló autóknak nézte a Helyi Termékek Vására idején a sofőr. Persze az sem kizárt, hogy terméket hozott. Vasárnap délelőtt, amikor nem gond Szolnokon parkolni. Igaz, lehet is bárhogyan, mert rendőr nem járt arra. Nincs itt semmi látnivaló! A haza meg a parkolás osztrák rendszámmal is minden előtt.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kiszabadított pákászcsónak
A közelmúltban növénygyérítés volt a Millér partján, így láthatóvá vált Nagy Kristóf és Kalmár Sándor éppen negyven éve egy négy méteres fatörzsre helyezett pákászcsónakja. Emlékműve egy olyan világnak, amely a Tisza szabályozásával, nagyjából másfél évszázada tűnt el Szolnok környékéről.

A Szoborpark további képei