Szobor Park Szolnok



68-as obeliszk

2012. március 18.

Közel száz évig állt a Kossuth téren, majd legalább négy évtizeden keresztül az Eötvös tér sarkában, bokrok között bújt meg. Ma is csak az veszi észre ott, aki nagyon figyel, pedig a 68-as gyalogezred obeliszkje világtörténelmi eseményekre is emlékeztet. Idén 140 éves.

A Habsburg Birodalom katonai vezetése az 1859-es solferinói vereség után, 1860-ban döntött úgy, hogy az akkor még poros alföldi kisvárosba - még nem megyeszékhely, Jászberénynél is kisebb -, Szolnokra helyezi az úgynevezett 68-as gyalogezred parancsnokságát, illetve a legénység egy részét. Ettől kezdve a környék fiataljait is többnyire ebbe az ezredbe sorozták be, így ennek kötelékében járták a következő bő fél évszázad csatamezőit. Az ezred majdnem negyven évig a vár területén állomásozott, és csak 1894-ben tette át székhelyét az akkor elkészült laktanyába, a mai József Attila és Százados út sarkára.

Az obeliszket 1872. június 28-án avatták fel, az akkor még földszintes, régi városházával, illetve az ezred tisztjei által is kedvelt Magyar Király Szállodával - ma Damjanich Múzeum - szemben, az akkori piactér nyugati végében. Az emlékmű, amely az ezred tisztjeinek és hozzátartozóinak adakozásából épült, az 1866-os Königgratz melletti csatában elesett 68-asok előtt tisztelgett - derül ki Udovecz György, a gyalogezred emlékhelyeit számba vevő tanulmányából. Az obeliszk oldalán ma is olvasható a porosz-osztrák háborúban elesett 68-as katonák névsora.

A mai Csehország területén lévő Königgratz és Sadova - ma Hradec Králové - melletti csata világtörténelmi jelentőségét az adja, hogy itt dőlt el, a poroszok elképzelései szerint, az osztrákok nélkül jön létre a német egység, azaz születik meg a modern Németország. Magyarország szempontjából pedig azért fontos ez az ütközet, mert miután megmutatta, hogy a Habsburg Birodalom soknemzetiségű hadserege hadvezetésében és felszereltségében is elavult, megnyílt az út a kiegyezéshez. Ez pedig Szolnok szempontjából lehetőséget teremtett arra az aranykorra, amiben lényegében megszületett a mai város.

Az obeliszk avatásakor már Császári és Királyi (K. und K.) gyalogezred tisztjei valószínűleg nem gondolták, hogy a hamarosan újabb neveket kell felvésni az oszlopra. Ugyanis 1878-ban hiába döntöttek úgy Berlinben, hogy a Török Birodalom alól felszabaduló Bosznia-Hercegovinának a Monarchia igazgatása alá kell kerülnie, a helyiek ezt csak kemény ellenállás után vették tudomásul. Ez pedig nem kevés 68-as életébe került, amit 1879-ben, immár a megyeszékhely közönsége előtt örökítettek meg az obeliszk oldalán. És ki gondolta akkor, hogy ez a balkáni kaland milyen következményekkel jár majd évtizedek múlva, maga alá temetve a Monarchiát.

Az obeliszkre a következő felirat csak az 1930-as években került fel. Akkor, amikor a 68-as gyalogezred már nem létezett, de volt tisztjei még tartották egymással a kapcsolatot. A kezdeményezésükre került az első világháború áldozataira emlékező pár sor a talapzatra, az áldozatok nevei ugyanis sokkal több helyet követeltek volna.

Akármilyen meglepő, de ez az emlékmű túlélte a Rákosi-korszakot, senkinek nem jutott eszébe akkoriban a térről eltávolítani - ahogy történt ez a ma a Tiszai hajósok terén álló 1914-es emlékművel -, vagy a helyére más szobrot állítani. Igazából a Kossuth tér 1956 után elhatározott átépítésének esett áldozatául, és csak 1960-ban telepítették át az Eötvös tér sarkába. Csupán okoskodás, de talán nem véletlenül került éppen oda, ahol a második világháború előtt a város Trianon emlékműve és országzászlója állt. Mivel azonban ott az utak évtizedekig a maitól eltérően futottak - például az Eötvös térről nem lehetett kihajtani a Baross útra - az obeliszk a Kádár-korban mind jobban beleveszett a tér növényzetébe, és szerintem évtizedekig nem is nagyon tűnt fel senkinek, hogy ott áll.

Az obeliszket csak 1998-ban újították fel a "Szolnok" Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrzők inspirálására. És miután a körforgalom elkészült előtte, kicsit méltóbb lett az elhelyezkedése is.

Bár nem vagyok a szoboráthelyezések híve, és a terek át- és berendezését is csak egységben értelmezve tartom helyesnek, azért néha felvetődik bennem, vajon miért nem került vissza a 68-as gyalogezred obeliszkje oda, ahol eredetileg is állt, a Kossuth térre.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Épül az Árkád terasza is
A Magyar utca Kossuth téri torkolatát lezáró Árkádos-házban 1964 nyarán már laktak. A rá merőleges, kétemeletes épületben mintha lettek volna még akkor üres lakások. Viszont a később legendássá váló Árkád presszó azon a nyáron még biztos, hogy nem fogadott vendégeket.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A haza mindenesének szolnoki emléke
Több oka is van annak, hogy ezt a képzőművészetileg jelentéktelen emléktáblát ezen a módon is meg szeretném örökíteni. Egyrészt félek, hogy Várkonyi István vagy Kandó Kálmán sorsára jut. Másrészt Szolnok történetében is fontos összefogásra emlékeztet. Harmadrészt pedig hamarosan itt a Takarékossági Világnap.

A Szoborpark további képei