[Ajánlom]

Hely és történet - A Tabán megidézése

2019. június 24.

Szolnok egyik legrégebbi városrésze, ahol már csak egyetlen régi ház áll. A Tabán, amit szívesen örökítettek meg a Művésztelep festői, amiről az egykor ott élők ma is legendákat mesélnek. A Damjanich Múzeum összetett feladatait is érzékeltető kiállítás nyílt a Tabánról a Galériában.

A Tabán Szolnok legrégebb óta, elsősorban lakóövezetként funkcionáló városrésze, ami annak idején jóval nagyobb kiterjedésű volt, mint amit ma így emlegetünk. A még öt évtizeddel ezelőtt is álló régi Tabán a Zagyvától a mai Balogh Kálmán útig, illetve egészen a Várkonyi térig a jelenlegi Móra Ferenc úti lakótelep helyét is elfoglalta. Kacskaringós kis utcáin közel száz házból állhatott, és a XX. században magáénak tekinthette a Sipos téri iskolát is. Ennek a több száz éves városrésznek a történetét, elsősorban az elmúlt másfél évszázados múltját, és a magyar festészetben hagyott nyomait igyekszik bemutatni a Damjanich János Múzeum új időszaki kiállítása, a Tabán (p)anno a Szolnoki Galériában.

A kiállítás egyik különlegessége, hogy óhatatlanul is némi képet ad a Damjanich Múzeum rendkívül összetett feladatairól. Mert miközben a Tabán (p)anno egy helytörténeti kiállítás, aközben nagyon széles palettán mozgó néprajzi bemutató, nem megfeledkezve a Tabán Szolnokon alkotó művészekre gyakorolt hatásáról, azaz egyben képzőművészeti tárlat is. Ha pedig mindehhez hozzáteszem, hogy egy olyan kiállításról van szó, ahol a kisebbek játékos foglalkoztatására is gondoltak, akkor az egyre fontosabb múzeumpedagógia, azaz a tudomány könnyed megértetése is helyet kapott a Galériában. Emlékeim szerint régen volt ennyire összetett kiállítása a Damjanich János Múzeum munkatársainak.

A Tabán (p)anno a nagyközönség számára azonban nem ezért lehet érdekes. Sokkal inkább egy eltűnt, de szinte minden szolnoki emlékezetében vagy lelkében élő városrész, és a sokunk által keresett régi Szolnok megidézése miatt. Mert a Galéria földszintjén az egykori tabáni embereken keresztül, megőrződött családneveken, mesterségeken, régi fotókon és szobabelsőkön át idéződik meg a városrész és a múltja. Amiből az rajzolódik ki, hogy a belváros közelében fekvő, de szinte önálló városként működő Tabánban volt minden, ami a korabeli emberek ellátásához kellett. Sőt, olyan mesterek is lakták, akiknek a portékáit nemcsak a Tabánban, talán nemcsak Szolnokon keresték. Nagyon szimpatikus a kiállítótér közepén elhelyezett, a mára eltűnt tabáni házakat megidéző installáció, ami nemcsak a hely zegzugosságát, de épített emlékeit is megidézi, miközben nagyon jól betölti a teret.

Az pedig, hogy a Galéria emeletén a Tabánhoz kapcsolódó kultúra kapott helyet, nagyon jól megmutatja a materiális és szellemi dolgok viszonyát. Miközben letekinthetünk a hétköznapi Tabánra, több tucat festmény révén ízelítőt kapunk a városrész képzőművészetre gyakorolt hatásáról. És ez alkalommal nem, vagy nem elsősorban a legnagyobb, legismertebb művészek képein keresztül. Ráadásul a legtöbb festmény esetében úgy, hogy a képek mellett fotók mutatják a művész által megörökített utca- vagy házrészletet. Mindemellett pedig szó esik a máig legendás Sipos téri iskoláról, azaz a "Tabáni műegyetemről", illetve a tabáni kötődésű muzsikusokról, akik Szolnok több vendéglőjében is szórakoztatták a közönséget.

A kiállítás egyetlen dologra mesél keveset: a régi Tabán évtizedekkel ezelőtti pusztulásáról, elpusztításáról, elfoglalásáról. Talán mert nem is a feladata, vagy, mert objektíven a mai napig nincs feldolgozva, mi is történt ott. Mert azt tudjuk, hogy 1968-ban 14 kijelölt tabáni házzal skanzent szerettek volna kialakítani. Azt azonban nem, mi vagy ki torpedózta meg ezt a máig remeknek mondható ötletet, és hogyan lett ?Rózsadomb? Szolnok egykori falujából, azaz a kapzsiság miként falta fel a múltunk egy darabját.

(A Tabán (p)anno című kiállítás 2019. szeptember 30-ig, hétfői kivételével minden nap 9-17 óráig várja a látogatókat a Szolnoki Galériában.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ezer koronáért Szolnokról
Ezer koronás bélyeget kellett ragasztania 1925-ben erre a szolnoki képeslapra egy bizonyos Ferinek, hogy megüzenhesse a Kispesten talán reá váró Ilonkának, hogy csak egy nap késéssel utazik haza. És kit érdekelt, hogy ez a fontos üzenet egy nagyjából tízéves szolnoki anzikszon kelt útra.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tisza Antal mellszobra
Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

A Szoborpark további képei