[Ajánlom]

A Szigligeti hatása

2024. január 29.

Kukuja, azaz Balajti Sándor, Szolnok legendás alakja éppúgy feltűnik az 1982-es Hatásvadászok című magyar filmben, mint Kadi, azaz Ignácz Kálmán, aki negyven évig volt itt maga "A színészbüfé", vagy éppen Mozsonyi Albert, Ali bácsi "A helyi" balettmester. A legszolnokibb film.

Ha lenne személyes emlékképem arról, hogyan is nézett ki belülről 1982 nyarán a szolnoki színészbüfé, amit sokan csak "Kadikocsmaként" emlegettek, és a mai Liliomfi étterem helyén működött, akkor még inkább biztos lehetnék abban, hogy Szurdi Miklós első játékfilmjét részben Szolnokon forgatták. Az egyértelmű, hogy a vidéki színházi életről, az akkori hatalom játékáról, pontosabban a művészek megfelelni akarásáról szóló, egyébként minden pillanatában nagyon szórakoztató film külső- és próbajeleneteit Kecskeméten, az ottani teátrum környékén vették fel. Viszont a szereplők, sőt egy elhangzó mondat miatt is nagyon valószínű, hogy a filmbeli színészbüfében játszódó képeket viszont Szolnokon, a Táncsics utcában rögzítették. Ott, ahol a forgatás előtt befejeződött évadban még maga a rendező is gyakran megfordult társulati tagként, hisz két darabot is színpadra állított 1981/982-ben, és ahol a Hatásvadászok szereplőinek többségével éppen találkozhatott is.

A Hatásvadászok ugyanis tele van olyan színészeket alakító színészekkel, akik a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, Szolnokon játszottak. A női főszereplő, Udvaros Dorottya például egy évvel a forgatás előtt szerződött el innen. Egri Kati, Kőmíves Sándor, Takács Gyula, Nagy Zoltán, Nagy Sándor Tamás (Ádám Tamás) és az egy jelenetben feltűnő Mucsi Zoltán viszont 1982-ben itt voltak társulati tagok. Miként szolnoki volt, és Szurdi Szolnokról ismerhette az első jelenetsorban feltűnő és meg is szólaló Mozsonyi Albert balettmestert, az önmagát alakító Kukuját, a színház körül bóklászó kedves, fura alakot - aki Balajti Sándorként szerepel is a Hatásvadászok szereplőinek felsorolásában, mint Kukuja megformálója - és Kadit, azaz Ignácz Kálmánt is, akit többször is "művésznevén" szólítanak a büfében rendelő színészek. A forgatáskor éppen nem volt tag Szolnokon, mert egy-két évaddal korábban távozott innen Czibulás Péter és Hollósi Frigyes, akikkel Szurdi ugyancsak dolgozott szolnoki évei alatt. És bár 1979 és 1982 között nem a Szigligeti társulatát erősítették, de a korábbi egy-másfél évtizedben szolnoki színész volt a Hatásvadászokban is játszó Vajda László, Bodnár Erika és a főszereplő Szakácsi Sándor is. Szóval olyan ez a film, mintha akaratlanul, de mégis valamiféle szolnoki színházi tablót készítettek volna.

És még egy momentum, ami arra utal, hogy ha nem is teljes egészében, de félig-meddig szolnoki játékfilm a Hatásvadászok. Bár egy képkocka erejéig - amikor szakadó esőben Szakácsi Sándor és Eszenyi Enikő nem tudnak elindulni, mert bedöglik a Trabantjuk - feltűnik egy közlekedési tábla, ami szerint onnan Budapest 86 kilométerre van, egy másik jelenetben Trokán Péter, szerepe szerint Udvaros Dorottya orvos férje, egy kényelmetlen beszélgetésben a négyes útról, a Vecsés és Monor környéki nehéz közlekedésről beszél. Márpedig Budapest és Kecskemét között nem arra jártak 1982-ben sem az autósok.

Miért fontos ez? Egyrészt azért, mert Szolnokon viszonylag kevés magyar játékfilmet forgattak az elmúlt nyolcvan évben. Másrészt azért, mert a Hatásvadászok tulajdonképpen a nyolcvanas évek elejének színházi világát "dokumentálja". A Három a kislányt már-már kabaréba illő módon próbáló társulattal, ahol hirtelen úgy kell tenni, mintha egy, a betiltás szélén billegő darabot próbálnának a nagyon beteg, Kossuth-díjas rendező iránti kíméletből. Zseniális az a töketlenkedés, amit Végvári Tamás színházigazgatóként és a helyi fontos elvtársak előadnak annak kapcsán, hogy a Kútvölgyi úti kórházban kezelt, onnan egy napra kiengedett íróval és látszólag a francia forradalomról szóló darabjával mit is kezdjenek. A Hatásvadászok remek szatíra a Kádár-kor vidéki vetületéről, miközben édes-bús mese a vidéki színházi életről. Az 1983-as XV. Magyar Játékfilmszemle nyitó alkotásaként is bemutatott mozit - amihez ma már sajnos nem egyszerű hozzáférni - sok-sok ok miatt nyugodtan tekinthetjük szolnoki filmnek is.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Zsinagóga és fahíd van, Belvárosi nincs
Erről a festett képeslapról csak azt merem kijelenteni, hogy valamikor 1899 után készült. És talán 1907 vagy legkésőbb 1908 nyara előtt. A rendkívül rossz állapotú lap hátuljáról már rég eltűnt a bélyeg és a pecsét. A talán grafitceruzával írt több mint száz éves sorokról nem is beszélve.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Nekünk viszi a szél
Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Golgota
Radnóti Miklós bori noteszének néhány lapja, fémmé dermedve Szolnokon, a Hősök terén hever. Az 1994-ben leleplezett Magyar Golgota című kompozíció lábánál, ami harmadik vagy negyedik szobra ennek a térnek. Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása.

A Szoborpark további képei