[1xvolt]

Utcasoroló (88.) Ecetgyár utca

2018. július 09.

Szolnok belvárosának egyik rövid, egyirányú utcája, amit bő három évtizeddel ezelőtt még sokan, a közepén működő gyár nevével jelöltek. A nagyjából hét évtizedig működő üzem épületei mai is állnak, de jó ideje már nem itt készül Magyarország ecetszükségletének tizede. Zrínyi utca.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2018. április 4-én jelent meg először.)

Lassan a századik szolnoki utca történetének összeszedése után azt kell mondanom, nem lehet a város közterületeiről anélkül írni, hogy ne akadjon valami érdekes vagy vicces különlegességre az ember. A belvárosban, a Baross és a Nyomdász utcákat összekötő, rövid Zrínyi utcáról például kiderült, hogy már 1863-ban nevet kapott és egészen 1926-ig Kígyó néven volt ismert. Hogy miért éppen így hívták, nem tudom, de megengedem azt a feltételezést, hogy a XIX. század közepe táján még erősen külvárosnak számító, a Büge patak közelsége miatt talán vizes környéken olykor felbukkanhattak ilyen csúszómászók. Ami azonban Cseh Géza 25 évvel ezelőtt megjelent Szolnok város utcanevei című könyve alapján bizonyosnak tűnik, viszonylag sok kígyó bukkanhatott fel a településen, ha a legutóbbi századfordulón két utca is viselte ezt a nevet. A mai Zrínyi mellett ugyanis a Szigligeti utcának is Kígyó volt a neve egy rövid ideig.

Elsőre azt gondolhatná az ember, ez magyarázatul szolgál arra, hogy a város második nagy közterület át- és elkeresztelő évében miért kellett új nevet kapnia a Baross utcából nyíló Kígyó utcának. De nem, hiszen a másik Kígyó utca ekkor már nem létezett, éppen Csatorna néven szerepelt a térképeken, majd 1926-tól már Fürdő volt a neve. Tehát az új név mögött valamilyen "politikai szándékot" kereshetnénk, ha éppen tudnánk, kiről is kapta a nevét ez az akkorra már belvárosivá lett közterület.

A város 1927-ben kiadott térképe alapján biztosak lehetünk abban, hogy nem II. Rákóczi Ferenc édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról kapta a nevét. Holott 1926-ban éppen 250 éve született a nagy fejedelem, így akár egy kis közterülettel is tiszteleghetett volna Szolnok az édesanyja előtt. Persze az említett térkép alapján világos, hogy Zrínyi Miklósról kapta a nevét az utca, csak éppen azt nem tudjuk, melyikről. Cseh Géza szerint a vaddisznó által megölt költő, hadvezér, politikus, a Szigeti veszedelem című eposz szerzőjéről. Amit azonban semmiféle kerek évforduló nem támaszt alá. Ugyanakkor a szigetvári hős, a költő dédapjának halála éppen 350 évvel a közterület elnevezése előtt volt, ami kicsit több okot adott volna az éppen múltját és identitását kereső országban a névadásnak.

Azt mindenesetre érdemes akár lábjegyzetként ideszúrni, hogy felemelő, amikor az utókor egy-egy közterület elnevezésével állít valakinek emléket, csak aztán egy-két generáció, és már senki sem emlékszik, pontosan kire is akart utalni egy tér vagy egy utca. Mert maradnak a vezetéknevek, mint ebben az esetben Szolnokon is. Ahol csak Zrínyi felirattal lehet találkozni. Hogy Ilona vagy Miklós, az ránk van bízva. Pedig milyen jól mutatna az utca két végén egy-egy kis tábla, amin némi magyarázattal megörökítenénk, hogy pontosan kiről is nevezték el az utcát.

Persze a köznyelv olykor teljesen más elnevezést használ egy-egy közterületre, mint ami a térképeken olvasható. A szolnoki Zrínyi utcát is majdnem a nyolcvanas évek végéig ecetgyár utcaként vagy az ecetgyár utcájaként emlegették. Merthogy a húszas évek elejétől az utca közepén - a 7-es számú telken - működött az az ecetgyár, amit még Schwarcz Dezső alapított és Madas Mihály épített, hogy aztán az államosítást követően előbb a Budapesti Ecetipari Vállalat legnagyobb vidéki kirendeltségeként működjön, majd pedig a Budapesti Szeszipari Vállalat üzemegységeként fejezze be ténykedését. Meglepő, de az üzem fénykorában, a hatvanas években húsz embernek adott megélhetést, és az ország ecet szükségletének tizedét fedezte. Forgalmát jól mutatja, hogy a környékbeliek folyamatosan panaszkodtak a szűk utca teherautó forgalma miatt, amelyek hol üres üvegeket és alapanyagokat hoztak, hol pedig a készárut szállították több megyébe. Az épületegyüttes egyébként ma is sokat őriz egykori külleméből.

Maga a Zrínyi utca - legyen bárkiről is elnevezve - ma kicsit szürke és unalmas, bár tökéletesen őrzi az elmúlt száz év városi építészetének nyomait. Hosszú utcafrontú, szépen felújított polgárház éppúgy található benne, mint hatvanas évekbeli kockaház vagy éppen korai társasház. Az elejét sokan csak parkolónak használják, ha a Baross utcán van dolguk, míg mások a Mária és a Templom utcák felé sietnek keresztül rajta. Egy régi cikk szerint, az ötvenes évek végén negyven darab gömbakácot ültettek ide, amelyek közül azt hiszem, ma már egy sincs meg a Zrínyi utcában.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A megyei tervező helye
Néhány héttel ezelőtt, egy régi fotó okán háborogtam a Kossuth és a Kellner utcák sarkán álló tervezővállalati irodaháza miatt. Az itt látható, egyik olvasómtól kapott kép azonban azt is megmutatja, mi volt a mai emeletes épület helyén fél évszázada. Vitathatatlan, hogy valamit kellett kezdeni ezzel a résszel.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Szoborpark további képei