Tisza-parti élmények - de nem Szolnokon

A tiszakécskei fürdőbe elmenni persze nem annyi, mint amikor Szolnokon áttekerek a Tiszavirág-hídon, és már csobbanhatok is. Autóval legalább harminc perc: Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, aztán Kécske csatolt része, végül a nagy sportpályánál, a Szegedi cukrászdánál balra. Hétvégi házas környék, mintha a Holt-Tiszapart túloldalán lévő kertek között lenne egy fürdő. Vonattal, busszal nem biztos, hogy nekivágnék, bár a fürdő kifejezetten szép és informatív honlapja - www.tiszapartifurdo.hu - szerint úgy sem bonyolult a megközelítés.

Az alap jegyár hatszáz forinttal drágább, mint Szolnokon, aminek indokoltságát akkor értjük meg igazán, ha megváltjuk. A gyerek és a nyugdíjas jegy tekintetében már csak ötszáz forint a különbség, igaz, Kécskén csak 14 éves korig lehet kedvezményes belépőt venni, ami a kombinált családi jegyekre is igaz. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy a tiszakécskei lakcímmel rendelkezők - elegendő a lakcímkártya, nem kell különböző vásárlói kártyákat beszerezni - 1300 forintért (tehát a tiszaligetinél is olcsóbban) vehetik igénybe a fürdő szolgáltatásait. Igaz, ebben a jegyárban nincs benne a Szaunavilág ára, amiért pluszban, egységesen 1400 forintot kell fizetnie. Amire mondhatjuk, hogy drága, meg azt is, hogy korrekt a külön jegy, ami mögött valódi szolgáltatás van.

De mit kapunk Tiszakécskén a 2100 forintos jegyért? Egyrészt kabinos öltözőt, azaz nem két szekrénysor között, egy tornapadra pakolva kell szerencsétlenkedni, hanem székkel, fogassal ellátott, zárható magányban lehet vetkőzni és öltözni. Ráadásul nem magunknak kell egy szekrénybe begyömöszölni a cuccunkat, amit egyébként bárkinek kinyitnak, hanem számmal ellátott fogast adhatunk át a kabinosoknak, akik cserébe karszalagot adnak. Nekem kicsit praktikusabbnak és biztonságosabbnak tűnik ez a megoldás.

Az előtérből egy téliesített folyosón keresztül jutunk az úszómedence terébe. Ami persze nem 50 méteres, de a 28 fokos, kellemes vízben a 20 méteres táv is elegendő volt egy kis mozgáshoz. Főleg, hogy szombat délután egy sáv csak az enyém volt. Ugyanebben a térben van egy jakuzzi, ami láthatóan nagy népszerűségnek örvend, egy ötletes gyerekmedence, sőt a galérián egy játszótér is. És, amit a legjobban imádtam: a nagymedence szélén fűtött kőpad található, amin valami isteni nyújtózni.

Persze januárban leginkább a meleg víz miatt mentünk. Ücsörögni, lebegni, semmit tenni akartunk. És tudtunk. Az üveg szélfogóval körbekerített kinti medencében remek a forró víz, ráadásul az alját is látni, és nem úszkál benne sem alga, sem falevél. Ott jártunkkor a szálloda felé eső második melegvízes medence valamiért le volt zárva, de egyáltalán nem volt zavaró a hiánya. Merthogy az épület mögött találtunk egy másik, jóval nagyobb, faszélfogóval körbevett, kicsit hűvösebb vizű medencét. Amiben fantasztikus erejű vízsugár alatt lehet dögönyöztetni.

A felsorolt medencék és a Szaunavilág egyébként egy központi térből nyílik, amiben nemcsak egy normális kínálatú büfé működik, de elegendő szék és asztal található, ráadásul kellemes hőmérséklet, így akár télen, fürdőruhában is nyugodtan le lehet ülni. És, akár januárban jégkrémet venni. Mert, ha a mérleg egyik serpenyőjében a mozgás van, akkor a másik se maradjon üresen.

És hol ér véget egy normális brűgölés? A zuhanyzóban. Ami Tiszakécskén kis túlzással olyan, mint egy szálloda vagy egy lakás fürdőszobája, és nem, mint egy lepukkant tornaöltöző. Az elkülönített zuhanyzófülkék előtt egy kis belépő, ahol normálisan fel lehet akasztani a holminkat, ahol mások kerülgetése nélkül törölközni lehet, és ahol - talán értik, miért írom - van zuhanyrózsa, szappan, sőt a víz hőmérséklete is normálisan beállítható.

Azt hiszem, én végtelenül lokálpatrióta tudok lenni. Miközben imádok brűgölni. De töredelmesen be kell vallanom, Szolnokon lassan egy éve nem húztam fürdőnadrágot. Így jó ideje vadászom a helyeket, ahol tényleg vendég lehetek. Márpedig Tiszakécskén, beleszámolva az utazás költségeit és a drágább belépőt is, úgy érezhettem, hogy ár-érték arányban nagyon jól jártam. Csatlakozom az ottani fürdőt kedvelő és rendszeresen felkereső, egyre népesebb szolnokiak táborához. És várom, hogy a Tisza fővárosa, a fürdők városa egyszer visszacsábítson!

(Fotók: Itthon_is_jó)