[vendegoldal]

A víz az úr

2024. április 29.

Tanulni nem szégyen. Sőt, az okos, más kárán, tapasztalatán tanul. Bár nem kell hozzá nagy tudás, hogy belássuk: a jövőnk tényleg a víz tárolásán, okos felhasználásán múlik. Andalúziában ezt elég régóta tudhatják, nem véletlen, hogy minden tanyán ciszterna és folyón vízerőmű van.

Csak a legalább harminc emelet magas Béznar-gáton állva döbbentem rá, hogy egykori földrajzszakos létemre még soha se néztem meg közelről völgyzárógátat. Alföldi gyerekként persze láttam már a Tisza I. és II. vízlépcsőket, meg a világban itt-ott megfordulva mindenféle kisebb helyi duzzasztókat és városi víztározókat, de hegyoldalak közé épített gátat még soha. Persze Andalúzia fölött repülve - no meg a googlemaps alkalmazást bújva - elég hamar feltűnt, hogy Spanyolország egykor legszegényebb tartományában elég sok ilyen víztározó van. Ennél több - sokkal, de sokkal több - csak a tanyákon, kertészetekben, de talán nyaralók közelében épített ciszternából, helyi víztározóból van. Igaz, ez utóbbiak is minimum akkorák, mint egy nagyobb ház, sőt sok helyen mesterséges tónak is beillik a vízőrző. Azt hiszem, nem kell hozzá nagy tudás, hogy belássuk: az andalúzok értik a víz kincs szerepét.

A Béznar-gát Granadától délre, nagyjából negyven kilométerre található a tengerhez vezető autópálya mellett. Nem nehéz kiszúrni a hegyek között feltűnő tavat, illetve a szárazság és vízhiány miatt kiemelkedő építményt. Ami, mint emberi alkotás is lenyűgöző. A tetejéről lenézve tényleg nem is érti az ember, hogy miért a romboló és pusztító katonákat és háborús hősöket ünnepeljük, nekik állítunk emlékműveket, mikor egy ilyen völgyzárógát kitalálója, megtervezője és felépítője is többet ér minden tábornoknál és másokkal háborúzó politikusnál. Számomra az emberi ész diadala, hogy vannak olyanok, akik egy íróasztal mellett ülve, mindenféle számítások alapján ki merik mondani, hol kell megtenni az első kapavágást, miből, mennyit és hogyan kell egymáshoz illeszteni, hogy az irdatlan víztömeg azt tegye, amit az ember akar.

A Béznar-gát egyik feladata, hogy a Nevada hegységben összegyűlő vizet tárolja, öntözési lehetőséget biztosítva a környék gazdálkodóinak a szárazabb, és egyre szárazabb időszakokban. Másrészt, gondolom, hogy ivóvizet, halászati, sőt talán pihenési lehetőséget is biztosít, bár ez a gát tetejéről - ahol nem mi voltunk az egyetlen turisták - nem látszódott. Viszont egészen biztos, hogy a gát tetején futó autóút hídként is szolgál, a megzabolázott víz villamosenergiát is termel, a gáttól távolabb pedig kiszámítható az Izbor folyó vízállása. Magyarul, pár hét különbséggel nem lehet rajta gyalogszerrel átkelni, és nem kell előle értékeket menekíteni. És tényleg lenyűgöző a gát egyik oldaláról a mélybe lenézni, majd megfordulva egy hatalmas vízfelületben gyönyörködni.

Mindezt természetesen nem azért akartam elmondani, hogy tudják, volt szerencsém Andalúziában járni, és ilyen dolgokat megnézni. Hanem azért, mert nem tudom megérteni, hogy itt, az Alföld közepén, az elsivatagosodás előszobájában, miért nem tanulunk azoktól, akik már évtizedek óta kincsként óvják a hozzájuk kerülő vizet? Tényleg nem tudom felfogni, miként engedhetjük elfolyni a lábunk előtt a Tiszát és a Zagyvát. Tolerálok minden környezet- és állatvédőt, akik szerint minden úgy jó a környezetünknek és az állatoknak, ahogy éppen most van, ne változtassunk semmin, még akkor se, ha nekünk, embereknek az pont nem jó. Nem vagyok hozzáértő, csak külföldi példák alapján gondolom, hogy túlélnénk, ha megépülne a csongrádi duzzasztó, ha a Tiszán és a Zagyván olyan küszöbök épülnének, amelyek bizonyos szint fölött tartanák a vizet. Nem akarnék én ide csodálatos völgyzáró gátat - hiszen, ahhoz völgy is kellene -, de vízőrzést, azt igen. És nem a távoli jövőben. Mert szerintem már most is a víz az úr. Vagyis akinél a víz, az az úr.

 
hirdetésApache WebSevice - Weboldal készítés, webdizájn, tarhely szolgáltatás

Album

Szolnok főtere 1968-72 között
A szolnoki Kossuth tér és a Táncsics utca sarkán álló társasház első vagy második emeleti erkélyéről készíthette ezt a felvételt Tulok Ferenc valamikor 1968 és 1972 tavasza között. A zászlókból ítélve május elseje környékén, az árnyékok alapján délelőtt 10-11 óra körül. Mindent megindokolok.

Az Album további képei
 

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szomorú (?) Krisztus
Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó, ülő? Valószínűleg ez az a szobrunk, aminek több neve van, mint amennyi tényszerű adatot ismerünk a születéséről. Az biztos, hogy nem a legöregebb köztéri alkotásunk, ugyanakkor a legrégebb óta ugyanazon a helyen álló.

A Szoborpark további képei