Szobor Park Szolnok



A városrész jelképe

2020. május 08.

Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A néhány évig önálló községként is létező Szandaszőlősnek sokáig nem volt se kimondott, se valós központja. Persze, ha valaki évtizedekkel ezelőtt nem Szolnokon, hanem ebben a városrészben akart néhány dolgot elintézni, akkor a mozihoz vagy a buszfordulóhoz ment. Merthogy a mai Lengyel Antal tér környékén volt minden fontosabb dolog a "faluban", Szandán. Talán csak a Bőség ABC környéke, aztán meg a rendszerváltás táján kiépült új orvosi rendelő melletti rész vetekedett az iskola, a művelődési ház, a mozi és az óvoda által közrezárt, a 7-es és a 8-as busz végállomásaként is funkcionáló, sokáig "neve sincs" területtel.

Aztán a 2000-es évek után elkezdett ez a tér átalakulni. A mozi eltűnt, lett helyette "mozibolt", megszépült a kibővült iskola és a művelődési ház, hogy a közösségi közlekedés átszervezésével a buszvégállomás is indokolatlanná váljon. És 2009 után a teret is rendbe tették, oly annyira, hogy 2011-ben nevet is kapott. Arról a Lengyel Antalról nevezték el, aki Szolnok szülöttjeként, Amerikát megjárva, ott vagyont gyűjtve, hazatérése után Szandán vett szőlőterületet, ahol mintabirtokot hozott létre, és bebizonyította: az Alföldön is lehet vállalható bort termelni. Így talán nem túlzás azt mondani, hogy Szandaszőlős Lengyel Antalról elnevezett főterének kialakítását nem is lehetett volna mással befejezni, mint egy a szőlőtermelőknek is emléket állító köztéri alkotással.

Pogány Gábor Benő szobrászművész köztéri kúttal kombinált alkotását 2014. április 4-én leplezték le Szolnok Szandaszőlős városrészének főterén. Az avatás alkalmával az azóta Munkácsy-díjjal is kitüntetett, Szolnokon született és élő művész elmondta: a szobor ötlete még a csongrádi alkotótáborban, főiskolás korában fogalmazódott meg benne, aztán több külföldi borvidék is érdeklődött iránta. A Szolnokon egyébként 29 köztéri alkotást jegyző szobrász azonban a Szőlővivők avatásakor úgy fogalmazott, hogy szerinte ez a két, jellegzetes magyar embert ábrázoló szobor nem lehetett volna jó helyen külföldön, így megörült, amikor elfogadták javaslatát, hogy a Szandaszőlős főterére kerüljön. Az avatón készült tudósításból tudható azt is, hogy a szobor elkészítésének és felállításának 20 millió forintos költségét a Szollak Kft. vállalta magára.

Így tehát a szandaszőlősi Lengyel Antal téren 2014 óta néz egymásra a vállukon átvetett rúdon hatalmas szőlőfürtöt tartó férfi és nő. A három alak - mert a hatalmas, szinte keresztre feszített fürtöt nehéz máshogy értelmezni - három megfordított dézsán áll, amik egyben a kút funkcióját is betöltik. Az inas parasztember és a vékony alföldi menyecske távolról olyanok, mintha táncolnának, vagy éppen körbe akarnának fordulni. Szinte megmozdulnak, már-már lendülete van a figuráknak. Amik egyébként Pogány Gábor Benő többi köztéri szobára jellemzően rendkívül alaposan kidolgozottak. Érdemes a két alak szabad levő kezeit, a dézsán lévő lábfejeket vagy éppen az arcukat megnézni. Esküszöm, a női alak arcvonásairól nekem az alkotó párja jut eszembe.

Mindezekkel együtt számomra Szandaszőlős jelképe vagy címere ez a szobor. Mert benne van a városrész története, illetve azok az emberek, akik nem feltétlenül csak a 19. században, de az elmúlt évtizedekben is verejtékes munkával, eszméletlen elszántsággal termővé, élhetővé tették ezt a pusztát, szántót vagy ugart. Annak a két figurának az arcában ott vannak a semmiből édenkertet varázsoló könny- és izzadságcseppek. Vagy legalábbis minden, ami nekem Szandáról eszembe jut.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Egy ház sem áll már
Ezt a képeslapot nézegetve két dologban lehetek biztos. Az egyik, hogy a felhasznált fotó nem készülhetett 1909 előtt. A másik pedig, hogy a szerintem 100 éves képeslapon látható szolnoki házak közül negyven éve tüntették el az utolsót, azaz az itt látható tucatnyi épületből ma már egy sem áll.

Az Album további képei
 

AKB

Bunkómegálló
A képen nem parkoló, hanem a Szapáry utcai buszmegálló látható. És persze nem buszok, hanem személyautók lettek megörökítve, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az első csupán pár percre, a második néhány másodpercre, a harmadik pedig jóval hosszabb ideig várakozott ott. Szolnokon nincs már ebben semmi különös. Mondhatni, itt ez a természetes. Pár másodperccel a fotózás előtt a szabálytalankodók miatt egy csuklós busz nem fért be ebbe a megállóba. A sofőr mit tehetett? Elállta a Szapáry forgalmát. És a mögötte jövő autók? Hát így élünk mi Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A szolnoki csata emlékműve
Vannak emlékművek, amelyek nemcsak a megörökített téma, de a felállítás körülményei miatt is rendkívül érdekesek. Amikor a belvárosi Tisza-hídról lejönnek, és esetleg egy pillantást vetnek a Szolnoki csata emlékművére, ez is jusson eszükbe!

A Szoborpark további képei