Szobor Park Szolnok



A szolnoki csata emlékműve

2014. március 30.

Vannak emlékművek, amelyek nemcsak a megörökített téma, de a felállítás körülményei miatt is rendkívül érdekesek. Amikor a belvárosi Tisza-hídról lejönnek, és esetleg egy pillantást vetnek a Szolnoki csata emlékművére, ez is jusson eszükbe!

Elképzelhető lett volna, hogy 1976-ban Szolnokon, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére bármilyen szobrot állítsanak? Ráadásul a város legforgalmasabb pontján? Mi több, egy olyan alkotást, aminek az árát a város vagy a megye lakói adták volna össze? Holott húsz évvel később lényegében kiegyezett az ország a forradalom leverőivel, és a legvidámabb barakkban ugyanúgy Kádár apánk lett a megtorlóból, ahogy jó évszázaddal korábban Ferencjóska az aradi vértanúk kivégeztetőjéből.

A kettő közötti egyik fontos különbség azonban, hogy Ferenc József császár és magyar király az 1867-es kiegyezést és koronázást követően lényegében szemet hunyt a forradalomra és szabadságharca emlékezés minden formája fölött. Nem véletlen, hogy húsz évvel az 1848-49-es események után sorra emelik a forradalomra utaló emlékműveket az országban. Így például Szolnokon is elkészül a város első, politikai és történelmi töltetű köztéri alkotása.

Ami ráadásul nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy az első ilyen jellegű emlékművünk, hanem azzal is, hogy immár 145 éve ugyanott áll, ahová eredetileg tervezték. Ha lefuttatjuk magunkban Szolnok azóta felállított történelmi, politikai emlékműveit - 68-as obeliszk, Horthy István emlékmű, Munkásmozgalmi szobor, Felszabadulási emlékművek, és sorolhatnám - meg kell állapítanunk, hogy egynek se adatott meg egy emberöltő az eredeti helyén. Volt, amit nyíltan vállalt forradalmi vagy rendszerváltó hevület tüntetett el, volt, amit csak elfelejtettek visszaállítani, és olyan is, amit sunyi módon, átépítésre hivatkozva pateroltak el az eredeti helyéről.

Szóval az 1869. március 5-én - tehát nem a szobron is olvasható 1868-ban - felállított Szolnoki csata emlékműve ebből a szempontból is különlegesnek tekinthető. Pedig a Zagyva és a Tisza torkolatában, két híd lábánál állni soha nem lehetett egy életbiztosítás. Gondoljunk csak bele, hányszor csatáztak ezen a környéken az elmúlt közel másfél évszázadban!

A műemlék tervét Borosnyai László, Külső-Szolnok megye honvédegyletének elnöke készítette. Aminek apropóján érdemes két dolgot megjegyezni. A szobor felállításakor még nem létezett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, és Szolnok sem volt még megyeszékhely, csak egy poros, alföldi hídváros, aminél a korabeli Jászberény és Karcag is jelentősebb volt. A másik, hogy két évtizeddel a forradalom után, kvázi veterán egyesületet tarthattak fenn az egykori honvédek. (Milyen meglepő lett volna 1976-ban Corvin-köziek egyletet alapítani!)

Magát a szobrot Gerenday Antal fővárosi díszítőszobrász és kőfaragó készítette, akinek több historizáló szobra és síremléke is ismert. Közülük talán a legtöbben Kölcsey Ferenc szatmárcsekei síremlékét tudják felidézni. A szolnoki emlékmű alapkövét még 1868. november 21-én helyezték el az akkor Sétakertnek nevezett területen. A Vasárnapi Újság 1868-as tudósítása szerint a szolnoki temető jeltelen sírjában nyugvó kétszáz hős honvéd emlékére tervezték felállítani, amire a posztamensszerű alsó részen olvasható felirat is utal: "A haza szabadságáért a szolnoki csatatéren 1849.március 5-én elesett honvédek emlékére a bajtársak és a hálás honfiak és leányok, MDCCLXVIII". A szobor 1200 akkori forintba került, amit a megye lakói adtak össze, a korabeli beszámoló szerint "osztálykülönbség nélkül".

A posztamens tetején sóskuti mészkőből faragták kis egyik oldalán Magyarország, másikon pedig Külső-Szolnok megye címerét cserkoszorúba foglalva, tetején a koronával. Alatta többek között honvéd csákók, ágyúcsövek, szuronyok, kardmarkolatok és zászlócsúcsok láthatók. Csupán az elmúló évtizedek időjárása és harcai okolhatók azéért, hogy a posztamens tetején ma már nem az eredeti kőfaragás látható. Hiszen 1986-ra annyira tönkrement, hogy amikor a műemléket Simon Ferenc szobrászművész felújította, a felső plasztikát Benke Zoltán kőfaragó újra faragta. Viszont az eredeti is megtekinthető, csak ki kell sétálni a Művésztelepre. Ott áll a mű-vártorony tövében.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Búcsú a Nerfeld-palotától
Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Vízügyes emlék a parkoló szélén
Ledöntés, áthelyezés, lopás vagy csak felújítás. Egy elvitathatatlan szakember szerényen megbújó portréjának is lehet kalandos a sorsa Szolnokon. A Boldog Sándor István körút és az Ady Endre út kereszteződésénél, a "vízügyi" parkoló szélén álló Sajó Elemér szobornak legalábbis az lett.

A Szoborpark további képei