Album



Vége a piacnak

2021. március 27.

Valamikor 1906-ban vagy 1907-ben lehetett az a piaci nap, aminek a végén, a Steiner-házból valaki megörökítette Szolnok főterét. A városháza előtt zsákokkal megrakott szekerek, a mai könyvtár oldalában szétrakott kosarak. De már macskaköves az út, van közvilágítás és hirdetőoszlop is.

Bár a tulajdonomban lévő képeslapot csak 1922-ben küldték Szolnokról Nyíregyházára, biztosak lehetünk abban, hogy a "Vasúti levelezőlapárusítás" kiadásában megjelent laphoz használt fotót bő másfél évtizeddel korábban készítette valaki a Kossuth térről nagyjából fél évszázada elbontott Steiner Jakab-ház emeletéről. Arra, hogy egy ilyen fotó csak 1906 után születhetett a téren túl, a Kossuth utca páros oldalán sorakozó házakból következtethetünk. A Kossuth teret keletről lezáró földszintes ház mögött kilátszó fehér tűzfal az Arany János utca sarkán álló Császi-féle házhoz tartozik, ami után kilátszik az 1899-ben épült Mezőgazdasági Takarékpénztár jellegzetes teteje, majd pedig ott magasodik a Kossuth utca 3. szám alatt ma is álló Első Magyar Általános Biztosító Társaság által építtetett bérház. Mivel ez utóbbit 1905 és 1907 között emelték, és ezen a képen már minimum szerkezetkész, talán joggal feltételezhetjük, hogy 1906 előtt nem kerülhetett volna rá egy fotóra.

A kép születésének lehetséges utolsó dátumára, az 1907-re, a téren lévő fákból és korábban feladott képeslapokból következtetek. Van ugyanis olyan, a postai bélyegző alapján 1907-ben feladott, a mai könyvtár előtti részt ábrázoló képeslapom, amelyen nagyjából ugyanakkorák a fák, mint ezen a fotón. Korábban már írtam arról, hogy a Kossuth téri fák XX. századi története egy külön tanulmányt megérne, hiszen az ezen a képen látható, a század elején vagy legfeljebb a századforduló környékén ültetett fák a két világháború között eltűntek. Majd az akkor ültetettek az ötvenes években, hogy aztán a hatvanas évek növényzetét már a XXI. század elején alakítsák át.

A Kossuth teret és az ottani piaci napokat viszonylag sok képeslap megörökítette az előző évszázad első évtizedében, a blogSzolnokon is bemutattam már több ilyen fotót. És egy ideje izgatott, hogy a téren túl, a Zagyva felé, a mai könyvtár épületének magasságában látszik egy tető, amiről nem igazán tudom, mi lehet, mihez tartozhat. Annak az épületnek ugyanis minimum egy emeletesnek kellett lennie, hogy kilátszódjon a Jókai, az Arany János vagy éppen a mai Dózsa György út házai fölött. Viszont azon a környéken, a mai tudásom szerint, a hatvanas évekig csak földszintes házak álltak. Akkor mi lehet az az épület? Az egyetlen tippem a bíróság és a börtön, aminek a hátsó traktusában ma van egy így álló, ilyen tetejű traktus. Ugyanakkor, ha az látszódik ezen a képen, akkor a bíróság Dózsa György útra benyúló szárnyának, "kupolás" tetejének is látszódnia kellene. De nem zárom ki, hogy valahol tévedek. (Segítsenek!)

De ejtsünk néhány szót magáról a piacról is, ami a fotózáskor már a vége felé járhatott. A fennmaradt képeslapok alapján nekem úgy tűnik, hogy piaci napokon standokat, tetővel vagy anélküli asztalokat csak a tér nyugati oldalán, azaz a mai múzeumhoz, a Magyar Királyhoz vezető átjáró és a Steiner-ház közötti részen lehetett állítani. Földről, kosarakból pedig a tér északi oldalán, a Magyar Király, a Tiszavidéki Takarékpénztár és a Pénzügyigazgatóság előtt lehetett árusítani, biztosítva a téren, körben elhelyezkedő boltokba való bejutást, illetve a tér közepén lévő, artézi kút, akár lovas kocsival történő megközelítését is. Talán ez a nem túl nagy hely is indokolta, hogy például halat a térről nyíló egyik utcában, baromfit meg a mai színház környékén lehetett ekkoriban vásárolni. Ne felejtsük el, hogy a huszadik század első éveiben ez a környék volt a város éléskamrája, "bevásárló központja", ahol a nagyjából húszezer szolnoki és környékbeli rendszeresen elintézhette a beszerzéseit.

És persze közben megállapíthatta, hogy egy jól ellátott, fejlődő városban él vagy jár bevásárolni. A Kossuth téren ekkor már macskaköves út vezetett át, a városháza előtt és a tér másik oldalán is járda található, miközben a fotózás pillanatában már majdnem egy évtizede elektromos közvilágítás is volt Szolnokon. A téren bérkocsit lehetett fogni, patikát is lehetett találni, pénzintézetek, kávéházak is várták az arra vágyókat, ha nem éppen a rengeteg, egy-egy termékcsoportra szakosodott boltot akarták felkeresni. És ahogy ez a kép is mutatja, volt is forgalom rendesen.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Elszállt, de maradt
Nem biztos, hogy ez a Szolnokról valaha készült legrondább képeslap, de hogy a top 10-ben benne van, az biztos. Nemcsak az ábrázolt épület, de a sivárságot árasztó rengeteg beton és a kép élettelen színei miatt is. Ettől persze még ez is a város múltja (Jelene, jövője?).

Az Album további képei
 

AKB

Szeméttároló oszlop
Tény, hogy így legalább nem fújja szét a szél a szemetet. Az is elvitathatatlan, hogy aki a villanyoszlop nyílásába betömte az üres PET palackokat meg a kukorica konzerv dobozát, annak legalább eszébe jutott: valamit kezdeni kellene a hobbija során keletkezett szeméttel. De, ha már a vízparttól az útig elvitte, nem lehetett volna egy kukáig vagy hazáig? A villanyoszlopokat ritkán ürítik a kukások. Mi lesz ezzel a szeméttel? Már más gondja.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Közgé névadójának emléke
Szolnok második legrégebben működő középiskolája 1955 óta viseli a reformkor akadémikus mérnökének a nevét. Szobra hatvan vagy hatvanegy éve áll a lassan hetvenéves épület előtt. Alkotója idén hunyt el. Majdnem egyidős volt az iskolával.

A Szoborpark további képei