Album



Várnak tűnő borozó

2014. március 15.

Ez a fotó nem egy kedvelt turistacélponton lévő kilátót ábrázol, és még csak nem is a szolnoki vár megmaradt tornyát. Ahogy azt is mindjárt hozzátehetjük, ilyen fotót ma már nem készíthetnék a Szolnoki Művésztelepen, ahol a Barasits kiadó embere valamikor a két világháború között járt.

Idegenekkel vagy a város múltja iránt kevésbé érdeklődőkkel a Művésztelep mellett vagy bent a parkban sétálva, mindig el kell mondani, hogy a Zagyva-kanyarulatában lévő kiszögelésben nem az egykori szolnoki vár maradványait találjuk. Mert sajnos be kell látnunk, hogy az évszázadokon keresztül fontos várból - ami általában csak föld- vagy palánkvár volt - már a XX. századra se maradt semmi a felszínen. Az 1848-49-es forradalom leverése után végleg elvesztette hadászati jelentőségét, és mivel akkoriban még senki nem gondolt a műemlékvédelemre, mozdítható maradványait elnyelték a város épülő házai.

Az e képeslap bal szélén álló toronynak annyi köz van az egykori várhoz, hogy a leírások szerint, az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelep alkotói, az erőd megmaradt köveiből építették 1905-ben. Kaposvári Gyula közlése szerint, a torony alapkövében elhelyezett irat arról tanúskodik, hogy a terveket Frecskai András grafikus készítette, míg az építészi feladatokat Pongrátz Károly tájképfestő látta el. A leírásból az is kiderül, hogy a toronynak nemcsak pincéje, és amint a mellékelt fotón jól kivehető, tetején kilátója volt, hanem belsejében hűvös borozó is.

Néhány másik képeslap tanúskodik arról, hogy a Zagyva és a Tisza torkolatára, illetve a kisebbik folyó túloldalán akkor még álló régi Tabánra remek kilátás nyílt a torony tetejéről. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, a borozó is betölthette funkcióját legalább a második világháborúig.

Hogy a torony tetején lévő kilátó mikor szűnt meg, sajnos nem tudom, pedig ma is remek látványossága lehetne a városnak. Az biztos, hogy jelenleg már csak a kilátó szint alatti kősorig áll ez a 109 éves épület. Amiről azért se lehetne a budapesti Barasits kiadó által forgalmazott képeslapon látható fotóhoz hasonlót készíteni, mert a kép középpontjában lévő "ablakos várfal maradvány" sincs már a helyén. Illetve a jobb szélen álló szobor is időközben a kert túlsó oldalára vándorolt.

A "hamisított" vártorony kapcsán azért van egy fontos dolog, amin szerintem néha érdemes elmélázni. Mégpedig a Szolnoki Művésztelepen az elmúlt 109 évben alkotó vagy hosszabb-rövidebb ideig itt is élő művészek városra gyakorolt direkt vagy indirekt hatásán. Azon a kreativitáson, felszabadult és szárnyaló gondolkodáson, ami nagyon sokat hozzátett Szolnokhoz. És aminek az a ma már csonka torony akár a jelképe, emlékműve is lehetne.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Család a Tisza-híd alatt
Sok szempontból különös ez az 1916-ban kiadott, de csak egy évvel később feladott képeslap. Természetesen nem színes, csak festett, igaz ettől úgy néz ki, mint egy naiv festmény. Aminek akár azt a címet is adhatnánk, hogy "Gazban sétáló család a híd alatt".

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei