Üdvözöl Szolnok 1903
2021. május 01.
Amióta létezik a fényképezés, és Szolnokon is megjelent az első fotómasina - tehát a 19. század vége óta -, nagyon sok felvétel készült a Belvárosi nagytemplom tornyából. Ezek közül az első világháború előtt minimum két tucatból képeslap is lett. Ez például 1899 és 1903 között készült.
"Szervusz Pratyó (?) Üdvözöl Szolnok 1903. november 5. Pista" Ennyit írt őnagysága Dr. Nagy Istvánné úrnőnek Túrkevére a ma már ismeretlen István akkor, amikor még csak a név és a város alapján is - jó eséllyel - megtalálhatta a Magyar Királyi Posta alkalmazottja a címzettet. Illetve akkor, amikor a képeslapokon még nem volt külön helye az üzeneteknek, mert a hátlapot csak a címzésnek és a bélyegnek tartották fenn. Ha a lap írója elég bátor volt, akkor a címlapon, a képre vagy a kép köré írhatott pár sort, hogy a címzett mégis tudja, kitől kapott üzenetet. Aztán 1905-től ez megváltozott, eltűntek az úgynevezett hosszú címzéses képeslapok (mint amilyen az itt bemutatott), és kialakult az üzenetek helye. Igaz, egy ideig próbálkoztak azzal, hogy az öt szónál hosszabb üzenetekért felárat számoljanak fel, de ez már egy későbbi és másik történet. Most inkább merüljünk el Szolnok előzős századfordulós látképében, és nézzünk szét a Templom úton, a Tisza parton és a környékén.
A kép bal alsó sarkától a Szent Ferenc utca fut a nagyjából Liebner János utcától a Sütő utcai torkolaton és egészen a Szapáry útig. A Szent Ferencből később Koltói Anna lett, aztán meg Templom, a Liebner János pedig kis túlzással a mai Mészáros Lőrinc utca. Igaz, e felvétel készültekor még nem a mai helyükön volt a Sütő és a Mészáros torkolata, amit könnyű belátni, ha tudjuk: a kép előterében, a fák között lévő L alakú épület a mai Tisza mozi egy része. Ehhez csak jóval később - nagyjából három és fél évtized múlva - építették hozzá az imaházat, illetve a művelődési házként funkcionál részt. A Szent Ferenc (Templom) utcára merőleges, tehát a mai mozi oldalsó homlokzata melletti közterület az Őr utca volt, és akkoriban még lejárt a folyó partjáig. A Belvárosi nagytemplom és az Őr utca közötti zöld területre pedig majd 1912-tő a mai Szegő Gábor általános iskolát kezdik építeni, ám e fotó készítésekor még egy park volt ott.
Akik rendszeresen olvassák a blogSzolnok Album rovatának írásait azok minden bizonnyal tudják, hogy az ilyen régi képek lehetséges születési dátumának a meghatározásában sokat segítenek a megörökített épületek. Erről a lapról például azért mondhatjuk, hogy csak 1899 után készülhetett, mert már teljese pompájában látható rajta a zsinagóga. Ami mögött a református templom (1894) és a Verseghy gimnázium (1888) is feltűnik. Ha nem lenne postai bélyegző ezen a lapon, akkor a fotózás legkésőbbi lehetséges dátumát a templomtól jobbra látható utolsó szolnoki fahídhoz kötném, amit 1909 tavaszán tűnt el. Ám ebben az esetben a képeslap feladója is segített abban, hogy kimondhassuk, ez a felvétel csak 1899 nyara és 1903 nyara között készülhetett.
És, ha a távolban, a Verseghy gimnázium fölött vezetjük végig a tekintetünket, akkor észrevehetjük a néhai Scheftsik malom kéményét, illetve a talán még a teteje is kirajzolódik. Onnan balra indulva felfedezhető a Megyeháza jellegzetes teteje, majd a kép bal széle felé a Városháza kupolái is kirajzolódnak. A felvétel szélén lévő legnagyobb épület pedig a mai Damjanich múzeum, akkoriban a Magyar Király Szálló. Ha tekintetünket visszahozzuk a Szapáry utca felé - ugye a zsinagóga sarkánál indul -, akkor azt is észrevehetjük, hogy mekkora ház állt a mai óvoda helyén, amiben egészen a hatvanas évekig iskolai osztályok voltak elhelyezve.
A fotó készítésekor Szolnoknak nagyjából 25 ezer lakosa lehetett. Kétemeletes épülete, a templomokat nem számolva, összesen három volt, a mai Varga - akkor posta és bérház -, illetve a már említett Magyar Király és az ezen a lapon nem látható Nemzeti Nagyszálló. Akárhogy számolom egyemeletesből se lehetett egy tucatnál több, amiben már a gimi, a rendház, az állomás is benne van. Ekkoriban talán a Gyömörey- és a Kintzel-házak lehettek az első "paloták", ugyanakkor sok olyan földszintes, polgárház volt, mint amilyeneket a néhai Szent Ferenc, azaz a mai Templom utcán látunk sorakozni.
