Album



Megöregedett békák?

2015. október 03.

Aki Szolnokon volt gyerek, avagy itt nevelt srácokat, annak kultikus hely a Verseghy parkban található békás szökőkút. Ami a mellékelt képeslap tanúsága szerint 1928 és 1932 között már biztosan megvolt, bár ha a Tisza szálló ablakaira nézek, akkor a korábbi dátumra tippelnék.

A Megyeháza, a belvárosi Tisza-híd felhajtója és a folyópart - akkoriban Ferenc József rakpart - által határolt területen a húszas évek közepén kezdték el kialakítani Rerrich Béla tervei alapján Szolnok legnagyobb közparkját. Hogy a békás szökőkút mikor készült el, nem tudom, a mellékelt képeslap tanúsága szerint azonban egyértelmű, hogy 1934 előtt, azaz a Verseghy-szobor felavatását megelőzően már működött. Ugyanakkor, ha a Hegedűs Ármin tervei alapján 1928-ban átadott Tisza szállóra nézek, akkor azt kell mondanom, hogy a kútnak már 1928-29 táján üzemelnie kellett. A szálló éttermén ugyanis még nincsenek függönyök és a kertre néző emeleti erkélyeken sincsenek kint azok a nyugágyak, amelyek sok későbbi képeslapon feltűnnek. Egyébként a korábbi dátum mellett szólnak a szálló sétány felőli oldalán látható meglehetősen fiatal fák, amelyeket szerintem az építkezés után telepítettek. És remélem, ma is ezek adnak ott árnyékot.

Jobban megnézve ezt a lassan kilencven éves fotót, talán észreveszik, hogy az négy béka nem hasonlít a ma is vizet köpő szobrokra. Jóval nagyobbak, nem lapulnak, inkább ágaskodnak, és mintha az anyaguk is más lenne. Hogy a maiak mikor kerültek az eredetiek helyére, nem tudom, emlékeim szerint legalább negyven éve ezek szájából jön a víz. Természetesen nem lennék meglepve, ha kiderülne, az elmúlt kilenc évtized szolnoki történelmének, esetleg a hídfő bombázásának vagy valamelyik árvíznek estek áldozatul a régi békák. Viszont, ha turista "mesét" kellene kitalálnom, akkor inkább azt mondanám, hogy a békáink megöregedtek, kicsit összementek, és már nem ágaskodnak, hanem ülnek. A középen lévő vízkilövő körül eltűnt kövekre meg nyugodtan mondanám, hogy a békák szájából lövellő víz koptatta el őket.

A megöregedett békák mellett persze más apróságokat is érdemes észrevenni ezen a képeslapon. Például, hogy a mai Verseghy-szobor helyén, annak felállítása előtt ugyanolyan kőtál állt, amilyenből három még ma is díszíti a parkot, talapzatukon az 1926-os évszámmal. Számomra ugyanilyen érdekes a lényegében a fotó közepén látható pad, merthogy eddig úgy gondoltam, az ilyen betonlábú padokat a szocializmusban kezdték gyártani. Illetve megér egy pillantást a kép jobb széle is, ahol éppen építkezést látunk. Azaz e fotó születésének időpontját pontosan meg lehetne határozni, ha tudnám, mikor is építették a ma óvodaként funkcionáló sarki villát.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Reklám a Nemzeti tűzfalán
Böske és Józsi között némi, vízbefojtás ígéretét is belengető differencia támadt 1911 áprilisában, aminek szerencsénkre egy olyan szolnoki képeslapon maradt nyoma, ami a város feltörekvő papírkereskedőjének, és első ?reklámgurujának?, a Szapáry utcai Nemzeti Szálloda tűzfalára ?festett? hirdetését is megörökítette. Meg egy rakás téglát és néhány konflist.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Konstantin püspök a magasban
Szolnok legrégebbi, valós személyről mintázott szobra Schuster Konstantin püspök portréja, amely a róla elnevezett és a Baross utca sarkán álló iskolaépület emeleti fülkéjében látható. A XX. századi magyar történelem ismeretében talán meg se lepődünk azon, hogy körülbelül negyven éven keresztül nem volt a helyén a szobor. Szerencsére Kaposvári Gyula megmentette.

A Szoborpark további képei