Album



Megöregedett békák?

2015. október 03.

Aki Szolnokon volt gyerek, avagy itt nevelt srácokat, annak kultikus hely a Verseghy parkban található békás szökőkút. Ami a mellékelt képeslap tanúsága szerint 1928 és 1932 között már biztosan megvolt, bár ha a Tisza szálló ablakaira nézek, akkor a korábbi dátumra tippelnék.

A Megyeháza, a belvárosi Tisza-híd felhajtója és a folyópart - akkoriban Ferenc József rakpart - által határolt területen a húszas évek közepén kezdték el kialakítani Rerrich Béla tervei alapján Szolnok legnagyobb közparkját. Hogy a békás szökőkút mikor készült el, nem tudom, a mellékelt képeslap tanúsága szerint azonban egyértelmű, hogy 1934 előtt, azaz a Verseghy-szobor felavatását megelőzően már működött. Ugyanakkor, ha a Hegedűs Ármin tervei alapján 1928-ban átadott Tisza szállóra nézek, akkor azt kell mondanom, hogy a kútnak már 1928-29 táján üzemelnie kellett. A szálló éttermén ugyanis még nincsenek függönyök és a kertre néző emeleti erkélyeken sincsenek kint azok a nyugágyak, amelyek sok későbbi képeslapon feltűnnek. Egyébként a korábbi dátum mellett szólnak a szálló sétány felőli oldalán látható meglehetősen fiatal fák, amelyeket szerintem az építkezés után telepítettek. És remélem, ma is ezek adnak ott árnyékot.

Jobban megnézve ezt a lassan kilencven éves fotót, talán észreveszik, hogy az négy béka nem hasonlít a ma is vizet köpő szobrokra. Jóval nagyobbak, nem lapulnak, inkább ágaskodnak, és mintha az anyaguk is más lenne. Hogy a maiak mikor kerültek az eredetiek helyére, nem tudom, emlékeim szerint legalább negyven éve ezek szájából jön a víz. Természetesen nem lennék meglepve, ha kiderülne, az elmúlt kilenc évtized szolnoki történelmének, esetleg a hídfő bombázásának vagy valamelyik árvíznek estek áldozatul a régi békák. Viszont, ha turista "mesét" kellene kitalálnom, akkor inkább azt mondanám, hogy a békáink megöregedtek, kicsit összementek, és már nem ágaskodnak, hanem ülnek. A középen lévő vízkilövő körül eltűnt kövekre meg nyugodtan mondanám, hogy a békák szájából lövellő víz koptatta el őket.

A megöregedett békák mellett persze más apróságokat is érdemes észrevenni ezen a képeslapon. Például, hogy a mai Verseghy-szobor helyén, annak felállítása előtt ugyanolyan kőtál állt, amilyenből három még ma is díszíti a parkot, talapzatukon az 1926-os évszámmal. Számomra ugyanilyen érdekes a lényegében a fotó közepén látható pad, merthogy eddig úgy gondoltam, az ilyen betonlábú padokat a szocializmusban kezdték gyártani. Illetve megér egy pillantást a kép jobb széle is, ahol éppen építkezést látunk. Azaz e fotó születésének időpontját pontosan meg lehetne határozni, ha tudnám, mikor is építették a ma óvodaként funkcionáló sarki villát.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

BÚÉK Szolnokról 1901-ből
Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.

Az Album további képei
 

AKB

Elfeledett óra
Nem sokkal fél három után jártam a Kossuth és a Jókai út találkozásánál. Az órára pillantottam. És megállapíthattam, hogy ősz óta senkit sem érdekel, hogy a Szolnok főutcáján lévő nyilvános óra pontos vagy sem. Bár emlékeim szerint évek óta így van ez. Tavasszal már majdnem pontos lesz. De mi értelme egy ilyen órának? Haszontalan. Elfeledett. Csak csúfítja, és nem szolgálja a várost.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei