Aki Szolnokon volt gyerek, avagy itt nevelt srácokat, annak kultikus hely a Verseghy parkban található békás szökőkút. Ami a mellékelt képeslap tanúsága szerint 1928 és 1932 között már biztosan megvolt, bár ha a Tisza szálló ablakaira nézek, akkor a korábbi dátumra tippelnék.

A Megyeháza, a belvárosi Tisza-híd felhajtója és a folyópart – akkoriban Ferenc József rakpart – által határolt területen a húszas évek közepén kezdték el kialakítani Rerrich Béla tervei alapján Szolnok legnagyobb közparkját. Hogy a békás szökőkút mikor készült el, nem tudom, a mellékelt képeslap tanúsága szerint azonban egyértelmű, hogy 1934 előtt, azaz a Verseghy-szobor felavatását megelőzően már működött. Ugyanakkor, ha a Hegedűs Ármin tervei alapján 1928-ban átadott Tisza szállóra nézek, akkor azt kell mondanom, hogy a kútnak már 1928-29 táján üzemelnie kellett. A szálló éttermén ugyanis még nincsenek függönyök és a kertre néző emeleti erkélyeken sincsenek kint azok a nyugágyak, amelyek sok későbbi képeslapon feltűnnek. Egyébként a korábbi dátum mellett szólnak a szálló sétány felőli oldalán látható meglehetősen fiatal fák, amelyeket szerintem az építkezés után telepítettek. És remélem, ma is ezek adnak ott árnyékot.

Jobban megnézve ezt a lassan kilencven éves fotót, talán észreveszik, hogy az négy béka nem hasonlít a ma is vizet köpő szobrokra. Jóval nagyobbak, nem lapulnak, inkább ágaskodnak, és mintha az anyaguk is más lenne. Hogy a maiak mikor kerültek az eredetiek helyére, nem tudom, emlékeim szerint legalább negyven éve ezek szájából jön a víz. Természetesen nem lennék meglepve, ha kiderülne, az elmúlt kilenc évtized szolnoki történelmének, esetleg a hídfő bombázásának vagy valamelyik árvíznek estek áldozatul a régi békák. Viszont, ha turista „mesét” kellene kitalálnom, akkor inkább azt mondanám, hogy a békáink megöregedtek, kicsit összementek, és már nem ágaskodnak, hanem ülnek. A középen lévő vízkilövő körül eltűnt kövekre meg nyugodtan mondanám, hogy a békák szájából lövellő víz koptatta el őket.

A megöregedett békák mellett persze más apróságokat is érdemes észrevenni ezen a képeslapon. Például, hogy a mai Verseghy-szobor helyén, annak felállítása előtt ugyanolyan kőtál állt, amilyenből három még ma is díszíti a parkot, talapzatukon az 1926-os évszámmal. Számomra ugyanilyen érdekes a lényegében a fotó közepén látható pad, merthogy eddig úgy gondoltam, az ilyen betonlábú padokat a szocializmusban kezdték gyártani. Illetve megér egy pillantást a kép jobb széle is, ahol éppen építkezést látunk. Azaz e fotó születésének időpontját pontosan meg lehetne határozni, ha tudnám, mikor is építették a ma óvodaként funkcionáló sarki villát.