Album



Talán az első fotók a Művésztelepről

2019. január 19.

Egy Münchenben élő professzornak címezték a Szolnoki Művésztelep két tömbjét ábrázoló mellékelt képeslapot 1903 kora nyarán. A németül megírt, hosszú címzéses anziksz képei nem sokkal a Művésztelep átadása után készülhettek, sőt még az sem kizárt, hogy Ragács Gyula fényképész felvételei az egyik első fotók a helyről.

Az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelepről a helyi Ragács Gyula készítette azt a két felvételt, amelyek aztán rákerültek a Fuchs Lipót és Fia kiadásában megjelent képeslapra.

Ragács Gyuláról Berta Ferenc A fényképészipar 150 éve Szolnokon 1852-2002 című munkája alapján tudjuk, hogy 1896 körül telepedett le a városban, és műterme nagyjából a mai Baross és Boldog Sándor István utcák kereszteződésének közelében, az úgynevezett Keskeny közben volt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1906. május 20-ai számából pedig az derül ki, hogy elsősorban a középosztálybeliek keresték fel az egyébként becsületesnek és szorgalmasnak leírt fotográfust, akinek Törökszentmiklóson is volt fióküzlete. A mellékelt képeslap alapján mindehhez azt is hozzátehetjük, hogy Ragács a Szolnokot rendszeresen megörökítő Szigeti Henrik legkomolyabb konkurense lehetett, ráadásul üzleteik is alig pár lépésre voltak egymástól.

Érdemes megemlíteni, hogy maga a nyomtatvány is Szolnokon készült, hiszen a Fuchs Lipót és Fia cég a város négy nyomdájának egyikét működtette 1901-ben. Minden bizonnyal már pár évvel korábban is dolgoztak, hiszen a blogSzolnok Album rovatában is szerepelt már tőlük egy 1899-ben megjelent anziksz. Sőt, talán azt is hozzátehetjük, hogy Fuchs Lipót elég korán ráérezhetett a képeslapokban rejlő üzletre, és a századfordulón, Szolnokon a legjelentősebb előállítója volt ennek az akkoriban modern és olcsó üzenetküldő eszköznek.

Aminek az itt bemutatott példánya még az úgynevezett hosszú címzéses fajtából való. Az első magyar képeslap 1870-ben látott napvilágot, az igazi felfutásra pedig az 1896-os ezredéves ünnepségek után került sor. A képeslapok első aranykorának a századforduló és az első világháború közötti időszakot tekintik. Tény, hogy Szolnok akkori arcát, fontosabb épületeit számtalan képeslap örökítette meg, amelyek közül sok még a háborúban és az azt követő években is forgalomban volt. A korszak nagy újítása volt a címzésre és az üzenetküldésre szolgáló felület helyének és aránynak megváltoztatása, hiszen 1905-ig, elvileg a hátlapra nem lehetett írni, oda csak a címzés kerülhetett. Talán nem véletlen, hogy Fuchs Lipót és Fia nem az egész első oldalt töltötte ki fotóval, így maradt hely az üzeneteknek is.

A Szolnoki Művésztelepet ábrázoló, "Üdvözlet Szolnokról" feliratú anziksz mind a két, műteremlakásoknak helyet adó épületet megörökítette. A tetőszerkezetüket és a tornácaikat megnézve jól látszik a két tömb közötti különbség, illetve a körülöttük lévő növényzet is egyértelművé teszi, hogy nem ugyanaz az épület szerepel a két felvételen. Elsőre úgy tűnhet, hogy a jobb oldali kép télen készült, hiszen olyan, mintha hó borítaná a fenyőcsemeték körül a talajt. Csakhogy e felvétel jobb szélén, illetve a ház mögött lombosak a fák, továbbá a műteremlakások tetején sincs hó. Így valami más lehet a képen. Gyanakodhatunk arra, hogy a fotózás pillanatában még nem fejeződött be a park kialakítása és még csak az elegyengetett, homokos földet látjuk az épület előtt, amit alátámasztani látszik a másik kép jobb szélén lévő, hasonlóan kinéző rész is. De az is előfordulhat, hogy a fotó megsérült, avagy színezésre volt előkészítve, ezért lett olyan holdbéli az előtér. Őszintén megmondom, nem tudom a megoldást.

Azonban ennél talán érdekesebb, hogy mivel ezt a képeslapot 1903. június 2-án adták postára, legalább a bal oldali, meglehetősen buja növényzetes felvételnek majdnem egy évvel korábban kellett készülnie. Persze nem zárhatjuk ki, hogy 1903-ban nagyon csapadékos volt a május, és már akkor teljesen belombosodtak a fák. Azonban több esélyt adnék annak, hogy Ragács Gyula mégis inkább 1902 nyarán dolgozott, azaz valamikor a Szolnoki Művésztelep megnyitása környékén. Márpedig, ha ez így van, akkor azt is joggal feltételezhetjük, hogy ezek a képek a Szolnoki Művésztelepről készült első fotók közül valók. Amiket ez a Münchenbe küldött képeslap őrzött meg az utókornak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Van-e szerelmesebb képeslap?
"Szívemre hallgatok: egy nevet súg nekem... És a név visszhangja: szeretem, szeretem!!" Lehet-e üzenettel ennél szebbé tenni egy képeslapot? Ami 117 évvel a postára adása után önmagában is gyönyörű. Milyen jó lenne tudni, vajon Volf Gizella úrhölgy miként reagált anno Gödöllőn erre a Szolnokról kapott, egyáltalán nem diszkrét üzenetre!

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Vándorló szobor legendával
Bő másfél évszázada áll a Hetényi Kórház különböző pontjain Szomor László Kígyóölő című alkotása. Elhelyezésének eredeti terveiről éppúgy van legenda, mint arról, hogy a kompozíció csak a betegség legyőzéséről, avagy a kommunizmus egyik áldozatáról szól-e.

A Szoborpark további képei