Album



Talán az első fotók a Művésztelepről

2019. január 19.

Egy Münchenben élő professzornak címezték a Szolnoki Művésztelep két tömbjét ábrázoló mellékelt képeslapot 1903 kora nyarán. A németül megírt, hosszú címzéses anziksz képei nem sokkal a Művésztelep átadása után készülhettek, sőt még az sem kizárt, hogy Ragács Gyula fényképész felvételei az egyik első fotók a helyről.

Az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelepről a helyi Ragács Gyula készítette azt a két felvételt, amelyek aztán rákerültek a Fuchs Lipót és Fia kiadásában megjelent képeslapra.

Ragács Gyuláról Berta Ferenc A fényképészipar 150 éve Szolnokon 1852-2002 című munkája alapján tudjuk, hogy 1896 körül telepedett le a városban, és műterme nagyjából a mai Baross és Boldog Sándor István utcák kereszteződésének közelében, az úgynevezett Keskeny közben volt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1906. május 20-ai számából pedig az derül ki, hogy elsősorban a középosztálybeliek keresték fel az egyébként becsületesnek és szorgalmasnak leírt fotográfust, akinek Törökszentmiklóson is volt fióküzlete. A mellékelt képeslap alapján mindehhez azt is hozzátehetjük, hogy Ragács a Szolnokot rendszeresen megörökítő Szigeti Henrik legkomolyabb konkurense lehetett, ráadásul üzleteik is alig pár lépésre voltak egymástól.

Érdemes megemlíteni, hogy maga a nyomtatvány is Szolnokon készült, hiszen a Fuchs Lipót és Fia cég a város négy nyomdájának egyikét működtette 1901-ben. Minden bizonnyal már pár évvel korábban is dolgoztak, hiszen a blogSzolnok Album rovatában is szerepelt már tőlük egy 1899-ben megjelent anziksz. Sőt, talán azt is hozzátehetjük, hogy Fuchs Lipót elég korán ráérezhetett a képeslapokban rejlő üzletre, és a századfordulón, Szolnokon a legjelentősebb előállítója volt ennek az akkoriban modern és olcsó üzenetküldő eszköznek.

Aminek az itt bemutatott példánya még az úgynevezett hosszú címzéses fajtából való. Az első magyar képeslap 1870-ben látott napvilágot, az igazi felfutásra pedig az 1896-os ezredéves ünnepségek után került sor. A képeslapok első aranykorának a századforduló és az első világháború közötti időszakot tekintik. Tény, hogy Szolnok akkori arcát, fontosabb épületeit számtalan képeslap örökítette meg, amelyek közül sok még a háborúban és az azt követő években is forgalomban volt. A korszak nagy újítása volt a címzésre és az üzenetküldésre szolgáló felület helyének és aránynak megváltoztatása, hiszen 1905-ig, elvileg a hátlapra nem lehetett írni, oda csak a címzés kerülhetett. Talán nem véletlen, hogy Fuchs Lipót és Fia nem az egész első oldalt töltötte ki fotóval, így maradt hely az üzeneteknek is.

A Szolnoki Művésztelepet ábrázoló, "Üdvözlet Szolnokról" feliratú anziksz mind a két, műteremlakásoknak helyet adó épületet megörökítette. A tetőszerkezetüket és a tornácaikat megnézve jól látszik a két tömb közötti különbség, illetve a körülöttük lévő növényzet is egyértelművé teszi, hogy nem ugyanaz az épület szerepel a két felvételen. Elsőre úgy tűnhet, hogy a jobb oldali kép télen készült, hiszen olyan, mintha hó borítaná a fenyőcsemeték körül a talajt. Csakhogy e felvétel jobb szélén, illetve a ház mögött lombosak a fák, továbbá a műteremlakások tetején sincs hó. Így valami más lehet a képen. Gyanakodhatunk arra, hogy a fotózás pillanatában még nem fejeződött be a park kialakítása és még csak az elegyengetett, homokos földet látjuk az épület előtt, amit alátámasztani látszik a másik kép jobb szélén lévő, hasonlóan kinéző rész is. De az is előfordulhat, hogy a fotó megsérült, avagy színezésre volt előkészítve, ezért lett olyan holdbéli az előtér. Őszintén megmondom, nem tudom a megoldást.

Azonban ennél talán érdekesebb, hogy mivel ezt a képeslapot 1903. június 2-án adták postára, legalább a bal oldali, meglehetősen buja növényzetes felvételnek majdnem egy évvel korábban kellett készülnie. Persze nem zárhatjuk ki, hogy 1903-ban nagyon csapadékos volt a május, és már akkor teljesen belombosodtak a fák. Azonban több esélyt adnék annak, hogy Ragács Gyula mégis inkább 1902 nyarán dolgozott, azaz valamikor a Szolnoki Művésztelep megnyitása környékén. Márpedig, ha ez így van, akkor azt is joggal feltételezhetjük, hogy ezek a képek a Szolnoki Művésztelepről készült első fotók közül valók. Amiket ez a Münchenbe küldött képeslap őrzött meg az utókornak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az aranykor üzenete
Úgy képzelem, hogy nagyságos Dumtsa Sándor dohánybeváltó felügyelő úr az 1911-es év nyarán, feleségével néhány hétre az ausztriai Karlsbadba ment pihenni. Gyermeküket pedig a rokonokra bízták, aki a Református templomot ábrázoló lapon írt nekik először.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei