Album



Talán az első fotók a Művésztelepről

2019. január 19.

Egy Münchenben élő professzornak címezték a Szolnoki Művésztelep két tömbjét ábrázoló mellékelt képeslapot 1903 kora nyarán. A németül megírt, hosszú címzéses anziksz képei nem sokkal a Művésztelep átadása után készülhettek, sőt még az sem kizárt, hogy Ragács Gyula fényképész felvételei az egyik első fotók a helyről.

Az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelepről a helyi Ragács Gyula készítette azt a két felvételt, amelyek aztán rákerültek a Fuchs Lipót és Fia kiadásában megjelent képeslapra.

Ragács Gyuláról Berta Ferenc A fényképészipar 150 éve Szolnokon 1852-2002 című munkája alapján tudjuk, hogy 1896 körül telepedett le a városban, és műterme nagyjából a mai Baross és Boldog Sándor István utcák kereszteződésének közelében, az úgynevezett Keskeny közben volt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1906. május 20-ai számából pedig az derül ki, hogy elsősorban a középosztálybeliek keresték fel az egyébként becsületesnek és szorgalmasnak leírt fotográfust, akinek Törökszentmiklóson is volt fióküzlete. A mellékelt képeslap alapján mindehhez azt is hozzátehetjük, hogy Ragács a Szolnokot rendszeresen megörökítő Szigeti Henrik legkomolyabb konkurense lehetett, ráadásul üzleteik is alig pár lépésre voltak egymástól.

Érdemes megemlíteni, hogy maga a nyomtatvány is Szolnokon készült, hiszen a Fuchs Lipót és Fia cég a város négy nyomdájának egyikét működtette 1901-ben. Minden bizonnyal már pár évvel korábban is dolgoztak, hiszen a blogSzolnok Album rovatában is szerepelt már tőlük egy 1899-ben megjelent anziksz. Sőt, talán azt is hozzátehetjük, hogy Fuchs Lipót elég korán ráérezhetett a képeslapokban rejlő üzletre, és a századfordulón, Szolnokon a legjelentősebb előállítója volt ennek az akkoriban modern és olcsó üzenetküldő eszköznek.

Aminek az itt bemutatott példánya még az úgynevezett hosszú címzéses fajtából való. Az első magyar képeslap 1870-ben látott napvilágot, az igazi felfutásra pedig az 1896-os ezredéves ünnepségek után került sor. A képeslapok első aranykorának a századforduló és az első világháború közötti időszakot tekintik. Tény, hogy Szolnok akkori arcát, fontosabb épületeit számtalan képeslap örökítette meg, amelyek közül sok még a háborúban és az azt követő években is forgalomban volt. A korszak nagy újítása volt a címzésre és az üzenetküldésre szolgáló felület helyének és aránynak megváltoztatása, hiszen 1905-ig, elvileg a hátlapra nem lehetett írni, oda csak a címzés kerülhetett. Talán nem véletlen, hogy Fuchs Lipót és Fia nem az egész első oldalt töltötte ki fotóval, így maradt hely az üzeneteknek is.

A Szolnoki Művésztelepet ábrázoló, "Üdvözlet Szolnokról" feliratú anziksz mind a két, műteremlakásoknak helyet adó épületet megörökítette. A tetőszerkezetüket és a tornácaikat megnézve jól látszik a két tömb közötti különbség, illetve a körülöttük lévő növényzet is egyértelművé teszi, hogy nem ugyanaz az épület szerepel a két felvételen. Elsőre úgy tűnhet, hogy a jobb oldali kép télen készült, hiszen olyan, mintha hó borítaná a fenyőcsemeték körül a talajt. Csakhogy e felvétel jobb szélén, illetve a ház mögött lombosak a fák, továbbá a műteremlakások tetején sincs hó. Így valami más lehet a képen. Gyanakodhatunk arra, hogy a fotózás pillanatában még nem fejeződött be a park kialakítása és még csak az elegyengetett, homokos földet látjuk az épület előtt, amit alátámasztani látszik a másik kép jobb szélén lévő, hasonlóan kinéző rész is. De az is előfordulhat, hogy a fotó megsérült, avagy színezésre volt előkészítve, ezért lett olyan holdbéli az előtér. Őszintén megmondom, nem tudom a megoldást.

Azonban ennél talán érdekesebb, hogy mivel ezt a képeslapot 1903. június 2-án adták postára, legalább a bal oldali, meglehetősen buja növényzetes felvételnek majdnem egy évvel korábban kellett készülnie. Persze nem zárhatjuk ki, hogy 1903-ban nagyon csapadékos volt a május, és már akkor teljesen belombosodtak a fák. Azonban több esélyt adnék annak, hogy Ragács Gyula mégis inkább 1902 nyarán dolgozott, azaz valamikor a Szolnoki Művésztelep megnyitása környékén. Márpedig, ha ez így van, akkor azt is joggal feltételezhetjük, hogy ezek a képek a Szolnoki Művésztelepről készült első fotók közül valók. Amiket ez a Münchenbe küldött képeslap őrzött meg az utókornak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Védeni kellene
A hatvanas években készülhetett ez a képeslap. A fotós valahol az Ady és a Ságvári kereszteződésében állt, és a forgalmat nézve, nem kellett attól tartania, hogy az út közepén elgázolják. Még nincs meg a mai piac és a tizennyolc-emeletes sem magasodik a maga nemében egyedülálló házsor fölé.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A szolnokivá lett Hild emlékére
Hild Viktor 47 évesen lett szolnoki az előző századfordulón, ám a rákövetkező bő negyedszázadban máig meghatározó személyisége lett a városnak. Emléktáblája egykori szolnoki otthonának falán található, az Arany János utca 19. szám alatt.

A Szoborpark további képei