Album



Szolnoki látkép a bal parttal

2020. április 04.

Egyértelmű, hogy az ehhez a XX. század elejei, színezett szolnoki képeslaphoz használt eredeti fotót a Tisza-hídról készítették. Már csak az a kérdés, hogy melyik Tisza-hídról. Érdekessége, hogy miközben a folyó városfelőli oldalát próbálja megörökíteni, a ritkábban fotózott bal part is belóg a képbe.

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent képeslaphoz használt fotó valamikor 1899 és 1915 között készült. Az első évszámra a már álló Szolnoki zsinagóga ad magyarázatot, a másodikra pedig az anziksz postázásának ideje. A birtokomban lévő lapot ugyanis 1915 őszén küldte Bécsbe a szerelmének egy Szolnokon tartózkodó katona, aki miközben ezer csókját küldte a hölgynek, a tábori postán keresztül várta a válaszát.

Elsőre azt gondoltam, hogy a fotózás csak 1909-ben vagy legfeljebb 1910-ben történhetett, és nem a Tisza-hídról, hanem a jeges ár által elsodort utolsó fahíd bal parti maradványairól. Ezt a feltevést a felvétel bal szélén kikötött komp, illetve a túlparton kivehető csónak támaszthatná alá. Ugyanis az utolsó fahíd középső részének összedőlése és az első vas-beton híd megnyitása közötti másfél évben ezekhez hasonló eszközökkel oldották meg a két part közötti közlekedést.

Ugyanakkor a bal parton horgonyzó komp az, ami elbizonytalanít a fenti évszámok elfogadásában. A felvétel ugyanis nemcsak nappal, de nagy valószínűség szerint nyáron is, azaz a legnagyobb dologidőben készült. Márpedig kizárt, hogy akkor a sodrás irányában, a parttal párhuzamosan állhatott volna a komp, és nem üzemszerűen működött. Lehet, hogy hibás az okoskodásom, de a fotós folyó fölötti magasságából inkább arra tippelnék, ez a kép már az akkor új, szép Tisza-hídról örökítette meg Szolnokot, azaz inkább 1911 körüli a felvétel.

Aminek igazi értéke számomra, hogy ebből az időszakból a Tisza bal partját, azaz a mai Tiszaliget oldalát is megörökítette. Az előző századfordulón, illetve a XX. század első évtizedében a nagykanyar felől, a mai dohányfermentáló magasságából nagyon sok kép készült, amiken látszik a bal part, de leginkább csak a kanyar utáni rész. És persze van néhány kép, ami a tiszaligeti oldalon horgonyzó hajókról készült, de azokon meg inkább a város felőli folyópart látható. Ezen a felvételen viszont jól látszik, hogy nagyjából 110 évvel ezelőtt a tiszaligeti oldal egy tipikus ártér, illetve a Tiszán úsztatott fa tárolására szolgáló folyópart, a híd közelében pedig kikötő volt.

Persze érdekes a másik oldal is. Egyrészt mert megmutatja, hogy a mai Tisza szállótól az Újváros irányában milyen volt a város felőli rakpart, ahol még nyoma sincs a háború után építeni kezdett gátnak, aztán a majdnem négy évtized alatt kialakult sétánynak. Másrészt érdekes a fotó jobb széle, a Verseghy gimi tömbje mellett látható, magasra nyúló oszlopok. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy azok ott a színház építésének állványai. Márpedig, ha ez esetleg így van, akkor a színezéshez használt eredeti kép csak 1911 körül készülhetett, hiszen a színházat a következő év tavaszán adták át.

Természetesen a belvároson kívüli, nagyvárosi, újvárosi részre is érdemes egy pillantást vetni, bár a távolság és a színezés miatt elég nehéz kibogarászni, mik is láthatóak ott. A Belvárosi nagytemplom mögötti kert után egy hosszú raktárépület látszik, ami szerintem a harmincas években épült tárház helyén állt. Ez teljesen logikusnak tűnik, hiszen az első szolnoki vasútállomás a mai RepTár helyén ekkor még teherpályaudvarként szolgált, és akkoriban is ezen a partszakaszon történhetett a folyó és a vasút közötti átrakodás.

Merthogy nagyjából 110 évvel ezelőtt még a Tisza valódi folyami út volt. Ezen a fotón is legalább tíz nagyobb hajót lehet megszámolni, nagyjából annyit, amennyi mostanában talán két év alatt halad át a folyó szolnoki szakaszán. A komp mögött két uszály horgonyoz, majd mintha a Tiszára jellemző bőgős hajók várakoznának az Erdélyből leúsztatott szálfák előtt. A másik oldalon is uszályok várakoznak, talán éppen ott, ahol a vasúti sínek véget érhettek a parton. A mai gyaloghíd helyén pedig egy személyszállító gőzös kötött is, amelyen nemcsak utasok, de piaci áruk is érkeztek Szolnokra. Mert ez éppúgy hozzátartozott a korabeli Szolnokhoz, mint az épülő színház vagy az elsodort fahíd és az első vasból és betonból készül szép Tisza-híd.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Miért az MTH?
Ez egy tipikusan olyan képeslap, amelyiknél leginkább az izgat, hogy ebből a fotóból miért lett képes postai levelezőlap. Mert, ha a jobb szélén látható Hasznos-házat letakarnánk, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy az egykori fotós Szolnokon dolgozott. A MüM-öt örökítette meg.

Az Album további képei
 

AKB

Kit okoljunk?
Valakinek szüksége volt a 6-os és a 6Y-os buszok menetrendjére? Nem működik a net? Lehet, hogy nem pont akkor jött a busz, amikor valaki kiért a megállóba, és ezért le kellett vezetni a feszültséget? És éppen egy uniós tájékoztató tábla volt a közelben. Biztos, mindenre van magyarázat. Miként az is valószínű, hogy sok mindent nem tudok elképzelni, felfogni és elfogadni. Szerintem valaki, valakik hülyeséget csináltak. Kit okoljunk? Jobb lesz tőle? Többé nem fordul elő? Ez van, így élünk.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei