Album



Szolnoki látkép a bal parttal

2020. április 04.

Egyértelmű, hogy az ehhez a XX. század elejei, színezett szolnoki képeslaphoz használt eredeti fotót a Tisza-hídról készítették. Már csak az a kérdés, hogy melyik Tisza-hídról. Érdekessége, hogy miközben a folyó városfelőli oldalát próbálja megörökíteni, a ritkábban fotózott bal part is belóg a képbe.

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent képeslaphoz használt fotó valamikor 1899 és 1915 között készült. Az első évszámra a már álló Szolnoki zsinagóga ad magyarázatot, a másodikra pedig az anziksz postázásának ideje. A birtokomban lévő lapot ugyanis 1915 őszén küldte Bécsbe a szerelmének egy Szolnokon tartózkodó katona, aki miközben ezer csókját küldte a hölgynek, a tábori postán keresztül várta a válaszát.

Elsőre azt gondoltam, hogy a fotózás csak 1909-ben vagy legfeljebb 1910-ben történhetett, és nem a Tisza-hídról, hanem a jeges ár által elsodort utolsó fahíd bal parti maradványairól. Ezt a feltevést a felvétel bal szélén kikötött komp, illetve a túlparton kivehető csónak támaszthatná alá. Ugyanis az utolsó fahíd középső részének összedőlése és az első vas-beton híd megnyitása közötti másfél évben ezekhez hasonló eszközökkel oldották meg a két part közötti közlekedést.

Ugyanakkor a bal parton horgonyzó komp az, ami elbizonytalanít a fenti évszámok elfogadásában. A felvétel ugyanis nemcsak nappal, de nagy valószínűség szerint nyáron is, azaz a legnagyobb dologidőben készült. Márpedig kizárt, hogy akkor a sodrás irányában, a parttal párhuzamosan állhatott volna a komp, és nem üzemszerűen működött. Lehet, hogy hibás az okoskodásom, de a fotós folyó fölötti magasságából inkább arra tippelnék, ez a kép már az akkor új, szép Tisza-hídról örökítette meg Szolnokot, azaz inkább 1911 körüli a felvétel.

Aminek igazi értéke számomra, hogy ebből az időszakból a Tisza bal partját, azaz a mai Tiszaliget oldalát is megörökítette. Az előző századfordulón, illetve a XX. század első évtizedében a nagykanyar felől, a mai dohányfermentáló magasságából nagyon sok kép készült, amiken látszik a bal part, de leginkább csak a kanyar utáni rész. És persze van néhány kép, ami a tiszaligeti oldalon horgonyzó hajókról készült, de azokon meg inkább a város felőli folyópart látható. Ezen a felvételen viszont jól látszik, hogy nagyjából 110 évvel ezelőtt a tiszaligeti oldal egy tipikus ártér, illetve a Tiszán úsztatott fa tárolására szolgáló folyópart, a híd közelében pedig kikötő volt.

Persze érdekes a másik oldal is. Egyrészt mert megmutatja, hogy a mai Tisza szállótól az Újváros irányában milyen volt a város felőli rakpart, ahol még nyoma sincs a háború után építeni kezdett gátnak, aztán a majdnem négy évtized alatt kialakult sétánynak. Másrészt érdekes a fotó jobb széle, a Verseghy gimi tömbje mellett látható, magasra nyúló oszlopok. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy azok ott a színház építésének állványai. Márpedig, ha ez esetleg így van, akkor a színezéshez használt eredeti kép csak 1911 körül készülhetett, hiszen a színházat a következő év tavaszán adták át.

Természetesen a belvároson kívüli, nagyvárosi, újvárosi részre is érdemes egy pillantást vetni, bár a távolság és a színezés miatt elég nehéz kibogarászni, mik is láthatóak ott. A Belvárosi nagytemplom mögötti kert után egy hosszú raktárépület látszik, ami szerintem a harmincas években épült tárház helyén állt. Ez teljesen logikusnak tűnik, hiszen az első szolnoki vasútállomás a mai RepTár helyén ekkor még teherpályaudvarként szolgált, és akkoriban is ezen a partszakaszon történhetett a folyó és a vasút közötti átrakodás.

Merthogy nagyjából 110 évvel ezelőtt még a Tisza valódi folyami út volt. Ezen a fotón is legalább tíz nagyobb hajót lehet megszámolni, nagyjából annyit, amennyi mostanában talán két év alatt halad át a folyó szolnoki szakaszán. A komp mögött két uszály horgonyoz, majd mintha a Tiszára jellemző bőgős hajók várakoznának az Erdélyből leúsztatott szálfák előtt. A másik oldalon is uszályok várakoznak, talán éppen ott, ahol a vasúti sínek véget érhettek a parton. A mai gyaloghíd helyén pedig egy személyszállító gőzös kötött is, amelyen nemcsak utasok, de piaci áruk is érkeztek Szolnokra. Mert ez éppúgy hozzátartozott a korabeli Szolnokhoz, mint az épülő színház vagy az elsodort fahíd és az első vasból és betonból készül szép Tisza-híd.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Megmaradt képeslap
Ezt a rettenetes minőségű képeslapot 1928. augusztus 1-jén küldték Szolnokról Jászdózsára. A hátuljára írt szöveg alapján - a csók szó négyszer szerepel benne - persze teljesen mindegy lehetett, hogy mit ábrázolt, mikor készült és milyen minőségű az anziksz.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Az már közterület
Szolnok egyik, fiatalok körében is közkedvelt szórakozóhelye előtt, már közterületen, az utcán hónapok óta vígan virágzik a gaz. Gondolom bent nagy gondot fordítanak a 18 éven aluliak és ittas személyek ki nem szolgálására, illetve a koronavírus megelőzésére, így az épület előtti gyomtalanításra már nem jut idő. Meg nem is az ő területükön nő a gaz, mi közük lenne hozzá? Más tulajdonával sem akarnak babrálni. Gondolom én.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei