Album



Szolnoki képek 1941-ből

2023. november 25.

Egy szolnoki képeslapon két fotó, azokon négy jelentős épület, amelyek közül három ebben a formában ma már nem látható. A budapesti Gárdony és Fenyvesi cég által 1941-ben kiadott képeslaphoz nem sokkal korábban készülhettek ezek a felvételek a szolnoki Szapáry és Apponyi Albert utcákban.


Ennek a fővárosi Gárdony és Fenyvesi képeslevelezőlap-kiadóvállalat által megjelentetett szolnoki képeslapnak az egyik érdekessége, hogy a kiadás évét a hátoldal bal alsó sarkában feltüntették (1941). A magyar képeslapkiadás történetében ez kifejezetten ritka, leginkább az előző századfordulón, illetve az első világháború idején megjelent lapokon bukkannak fel ilyen jelölések, a szocializmus idejéből pedig csak egyetlen kiadási évre vonatkozó utalást ismerek. A mából nézve persze nem kevésbé érdekes a hátlap bélyeghelyén előbukkanó felirat sem, ami arra próbálta figyelmeztetni a vásárlókat és postázókat, hogy a címzésen és az aláíráson kívül csak "5 üdvözlő szót írunk" a hátlapra. A tulajdonomban lévő lapot postázó Sári betartotta ezt, amivel egy nagyon szűk kisebbséghez tartozott, hiszen a kiadók és a posta piaci érdekein kívül a képeslapra írható szavak számának korlátozását tényleg semmi sem indokolta, és a többség nem is vette figyelembe.

A kétfotós mozaikképeslap felső felvételét az akkor még Gróf Apponyi Albert nevét viselő utcában (ma Táncsics), az akkor már Verseghy Ferencről elnevezett fiúgimnázium kerítésétől készítette az ismeretlen fotós, aki leginkább a színház épületét akarta megörökíteni. Csakhogy a fotóra rákerült a színház melletti mai parkoló és katonai tízemeletes helyén egykor álló földszintes épület is, amin a Stefánia-ház felirat olvasható. Ez pedig arra utal, hogy az egykori Acsay vendéglő épületében 1925-ben megnyitott anya- és csecsemővédelmi intézet - sőt bölcsőde - még a harmincas évek végén, vagy a háború első éveiben is működött. Talán akkor már nem az ország legnagyobb ilyen intézménye volt - miként olvasható Kiss Gábor, a szolnoki Stefánia Szövetség igazgatójának 1928. februári beszámolójában, amire Kósa Károly honlapján bukkantam -, mindenesetre fontos és előremutató városi "szolgáltatást" nyújtott a terhes nőknek és fiatal anyukáknak.

A felvételt uraló színház a fotózáskor már jóval kisebb befogadóképességű volt, mint az átadásakor, viszont ekkor már biztos, hogy a Tisza-szállónál feltárt kút melegvízével fűtötték. A színházépület ugyanis már a húszas évek végén történt átépítése utáni homlokzatával látható a képen, így már nyoma sincs az eredeti szecessziós díszítéseknek, a hullámos vonalak helyét egyeneseket vették át. A homlokzat tetején ott a Városi színház felirat, ami természetesen nem azt jelentette, hogy saját társulata lett volna az épületnek, arra a fotózás pillanata után még legalább másfél évtizedet várni kellett. Klasszikus befogadó teátrumról beszélhetünk ekkor, aminek aktuális előadásairól a bejárat négy oszlopán látható plakátok tudósíthatták a szolnokiakat, akik ezeket akár éjszaka is böngészhették, hiszen az épület sarkán ott a háború előtti idők elegáns, közvilágítási villanyoszlopa.

Természetesen ezek a fotók nem kifejezetten ehhez a képeslaphoz készültek, hiszen például az alsó kép egy háromképes mozaikról is ismert, a fenti pedig önállóan is futott. Az alsó felvétel azonban ezen a képeslapon kicsit jobb minőségben maradt meg, így jól kivehetők a Nerfeld-palota (a mai Árkád helyén állt) földszintjén lévő üzletek portáljai. A fotózásnál 10-12 évvel korábban átadott épület a háború előtti Szolnok legfontosabb üzletháza volt a korzó elején, így nem véletlen, hogy a földszinti helyiségek előtt hatalmas kirakatszerkezetek voltak. Miként az sem, hogy az épület homlokzatát nemcsak a földszinten, de a két emelet között is, reklám vagy inkább üzletre vonatkozó feliratok díszítették. Működött itt a kép készítésekor csemege, gyógyszertár, bőröndös, papír-írószer, rövidáru, fodrász, és még ki tudja mi minden. Kivéve a Nerfeld-bankház, merthogy azt a világgazdasági válság megtépázta.

Szolnok viharos huszadik századára utal, hogy a két képen megörökített négy fontos épület közül ma már csak egy, a fotózáskor legfiatalabb, a Hitelbank épülete áll. Az alsó kép távolabbi emeletes házát csak pár évvel a felvétel készítése előtt adták át, kiváltva a Szolnoki Hitelbank ugyanezen a telken, negyedszázadon át álló, korábbi helyi székházát. Az új székház is csak részben volt banképület, hiszen a földszintjén, az árkádos bejárat két oldalán üzletek sorakoztak, második emeletén és hátsó traktusaiban pedig lakások voltak, a pénzintézet pedig az elsőn kapott helyet. A padlásteret mosókonyhának és szárító helyiségnek használták a lakók vagy a lakók cselédjei, akik egyébként elmondhatták magukról, hogy az első olyan szolnoki házban laknak, amiben már lift is működik. De ezt persze az ismeretlen fotós nem örökíthette meg.

Ő a kora délelőtti órákban Szolnok akkori korzójáról készített felvételt nagyjából a mai zebra környékéről, ahol a negyvenes évek elején még a Hungária kávéház állt. A jobb szélen érkező lovaskocsi épp a mai parkoló helyén futó Baross utcába kanyarodik, az utca közepén átsétáló fiú pedig talán a Kádárba ballag egy habos islerre, miközben a bank előtt parkoló autót figyeli.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

1975. július 12. 11.30
A felavatandó vasúti tisztek a Beloiannisz út felől, minden bizonnyal zeneszóra, díszmenetben érkeztek a Jubileum térre 1975. július 12-én, szombaton fél tizenkettőkor. Szemben velük már ott állt Szolnok új vasúti, utasforgalmi épülete, nagyjából az egyetlen elkészült létesítmény az új téren.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Olimpikon hátratett kézzel
Aktív sportolóként nem láthattam, edzőként és a Damjanich uszoda nélkülözhetetlen alakjaként, igen. Azt hiszem, Hasznos István nem attól lett Szolnokon legenda, hogy 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert. Inkább azoktól a kilométerektől, amiket hátrakulcsolt kézzel tett meg a Damiban.

A Szoborpark további képei