Album



Szolnok széles főutcája

2017. február 05.

Az ehhez az 1903. augusztus 30-án feladott képeslaphoz használt fotót a mai Varga épületének legfelső emeletéről, a Kossuth tér felé néző ablakból készítette Ragács Gyula. Annak ellenére, hogy jó ideje írok régi szolnoki képeslapokról, házakról, utcákról, e felvételt nézve ugrott be egy nagyon fontos kérdés.

Ma már teljesen természetes - ezért nem is gondolunk bele -, hogy Szolnok főutcájának számozás szerinti alsó végét szegélyező paloták főhomlokzatai milyen távolságra vannak egymástól. Nekünk már nincs semmi furcsa abban, hogy e szép épületek között nemcsak kétsávos, meg sokáig kétszer kétsávos út fér el, de parkoló, park és széles járda is. Holott például Ragács Gyula, szerintem 1900-ban készült fotóját nézegetve feltehetnénk azt a rendkívül triviális kérdést, hogy kinek, mikor és miért jutott eszébe az utca két oldalán a házhelyeket egymástól ilyen távolságra kijelölni. Az illető - vagy illetők - előtt ugyanis mélyen meg kellene hajolnunk előrelátásuk, ma is érvényes urbanisztikai szemléletük miatt. Az utca két oldalán álló házak főhomlokzatának távolsága tekintetében ugyanis egyáltalán nem lehetett egyértelmű ez a döntés a XIX. század utolsó évtizedeiben.

Azt gondolom, hogy a Ragács felvételének bal szélén látható Megyeháza építésének helye adott lehetett, így akkor talán még senki nem gondolkodott az utca, szerintem több évszázados vonalának megváltoztatásán. Miután a Megyeháza 1878-ban elkészült, természetes lehetett az is, hogy a főutca mai páros oldalán annak főhomlokzatához igazítva sorakozzon a többi épület. Bár simán előfordulhatott volna, hogy valamiért kanyar kerül az útba, a Kintzel-ház, majd a Városháza és végül az 1896-ban elkészült Városi Kaszinó is megtartotta ezt a vonalat.

A páratlan oldal tekintetébe viszont komoly döntés születhetett legkésőbb 1890 tájékán. Az az oldal ugyanis nyugodtan követhette volna az Obermeyer Lajos által 1856-ban épített lakóház - ma a Varga - főhomlokzatának vonalát, és akkor nemcsak Ragács itt bemutatott képe nem készülhetett volna el, de a bíróság épülete is ott kezdődne, ahol ma az előtte lévő parkolók vannak. Ám 1892-ben a szolnoki törvényházát úgy adták át, hogy a túloldalon futó kocsiúttól egy kisebb park választhatta el. Aminek pedig az lett a következménye, hogy a már ezen a képeslapon is látható Mezőgazdasági Takarékpénztár szecessziós épületét egyvonalban építették 1899-ben a bírósággal, illetve a később születő - erről a fotóról még hiányzó - Császi-féle ház és biztosítós bérház beruházói is ehhez tartották magukat.

Nehogy azt higgyük, hogy ez így volt természetes! Elég csak egy pillantást vetni ezen a képeslapon a Kossuth tér túlsó végén egykor álló Steiner-féle házra - amit a hetvenes évek elején bontottak le -, illetve a tér e képen felénk közelebb lévő sarkára, az 1-es számú irodaház helyén álló, földszintes kereskedőházra. Ami szintén túlnyúlt a mai Kossuth utcai palotasor páratlan oldalának utcafronti vonalán.

De tovább megyek! A XIX. század végének előrelátását szűk két évtized alatt annyira sikerült zárójelbe tenni Szolnokon, hogy az akkor már a belvárost a vasútállomással összekötő, nyilvánvaló urbanisztikai tengelynek számító Baross utcát a Gorove út hoz képest fele-harmada szélességűnek hagyták. Tehát kis történelmi túlzással azt is mondhatjuk, hogy ha a mai Kossuth utca szélességét sikerül az 1900-as években, a Baross utcában is megtartani, és mondjuk a Kereskedelmi Bank és a Madas-ház sem egy leszűkített út oldalára kerül, talán még ma is állnak. Sőt, továbbmegyek! Ha a Baross utca tekintetében, a legalább húsz évvel később döntő városvezetőket is ugyanaz vezérli, mint a Kossuth utca szélességét meghatározó elődeiket, akkor talán a szolnoki villamos is megvalósul. Ugyanis lett volna hely neki a főutcán.

Mivel azonban a történelem nem ismeri a "ha" szót, maradjunk annyiban, hogy Ragács Gyula 1900-as felvételét nézegetve nemcsak a szép szolnoki palotákat vesszük észre, hanem a széles főutcát is, aminek előnyeit lassan másfél évszázad távlatából is élvezhetjük. És bár a döntnökök nevét nem őrzi semmi, mi mégis fejet hajtunk az ismeretlen, talán nem is tudatos "várostervezők" előtt.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kétnapos baka lapja Szolnokról
Érdekelhetett egy balassagyarmati bakát az első világháború negyedik évében, hogy Szolnokon Művésztelep működött? Foglalkozott azzal, hogy a telep parkjában, ott állt Ligeti Miklós híres Anonymus-szobrának nagymintája? Nem hiszem. Csak üzenni akart haza, mielőtt a frontra vitték.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kablay Lajos mellszobra
Lassan másfél évtizede áll a róla elnevezett téren Kablay Lajos posztumusz ezredes mellszobra. Bevallom, eddig nem sokat tudtam arról az emberről, aki lényegében 1956-ban megmentette Szolnokot a vérontástól és a jelentősebb pusztítástól. Igyekszem pótolni.

A Szoborpark további képei