Album



Szolnok főutcája az új műteremből

2019. június 02.

Azt feltételezem, hogy ez Szigeti Henrik egyik első fotója, amit a Kereskedelmi Bank második emeletére költöztetett műtermének ablakából készített. Igen, Szolnokon járunk, valamikor 1907 táján. A képen az akkori Gorove utca és a Kossuth tér látható. A Városháza tornyai, kupolái a leginkább felismerhetőek.

Annak ellenére, hogy nincs százhúsz éves az ehhez, az egyébként az Arcanumon elérhető képeslaphoz használt felvétel, azt hiszem, eléggé jártasnak kell lenni Szolnok XX. századi változásaiban, hogy valaki felirat nélkül is be tudja azonosítani, pontosan hol is járunk. Egyszerűen azért, mert bár Szolnok főutcáját mutatja a fotó, talán hat olyan épület látható a képen, amelyek túlélték a XX: századot. Kis túlzással talán azt is mondhatnám, hogy Szigeti Henrik felvétele egyfajta mementója az átépített és átalakított Szolnoknak. És milyen szerencse, hogy a XX. század elején volt egy Székesfehérvárról a Tisza partjára áttelepült fotográfus, aki leküzdhetetlen vágyat érzett új lakóhelye megörökítésére, így számtalan, mára teljesen eltűnt részletet hagyott ránk az előző századelő Szolnokjáról.

Erről a felvételről nemcsak azért tudhatjuk biztosan, hogy Szigeti készítette, sőt jelentette is meg képeslapon, mert a kép alján erre utaló szöveg - "reklám" - fut végig: "Kiadja: Szigeti H. udv. fényképész. Szolnokon. Elvállal nagyításokat bármilyen kis és régi fénykép után, egész élet nagyságig". Hanem azért is, mert a Szapáry utcát lezáró szecessziós banképület második emeletén, valószínűleg a sarki helyiséget is elfoglalva, neki volt műterme. Ahonnan egyébként rengeteg képeslappá lett fotót készített a Szapáry és a Gorove utcákról (is) azt követően, hogy oda beköltözött. Merthogy az 1890-es évek elején, Szolnokon letelepedő mesternek korábban két másik helyen is volt üzlete a környéken, sőt, hozzátehetjük, néhány évvel később a bank épületéből is kiköltözött. Hogy miért, sajnos nem tudni, viszont tény: egy másik szecessziós épületet választott, a Kádár-cukrászdát.

Egy bekezdést maga a Kereskedelmi Bank épülete is megér, ahonnan ez a fotó készült. Jól látható ugyanis, hogy nemcsak a Szapáry utcát zárta le, de a Gorove - ma Kossuth - utcát is, így a vasútállomás és a főváros felé vezető Baross utcára csak ezt a szecessziós épületet megkerülve lehetett ráhajtani. Ami egyben megmagyarázza, miért csak harminc évre kapott fennmaradási engedélyt az épület: egyszerűen útban volt. És ezt már az előző századelőn is tudták, csak azzal nem számoltak, hogy mire bontani kellene a bankot, már mással lesz elfoglalva a világ. Viszont a második világháború után is teljesen világos volt, hogy az ipartelepeket és a Zagyván túli városrészt összekötő új körútnak útjában lesz az épület. Miként pár évvel később rájöttek arra is, hogy a négyes főút átkelési szakasza sem rendezhető a Kereskedelmi Bank épületének elbontása nélkül. Így nem véletlen, hogy a háború után már nem nagyon költöttek a szecessziós díszeitől szép lassan megszabaduló házra.

Aminek ablakából már az átadása után pár hónappal sem lehetett volna hasonló fotót készíteni. Leginkább azért, mert jobb oldalon, a "Kalmar Mirsa" feliratú ház túloldalán hamarosan felépült a Népbank épülete. Az a ház, amelyik ma az Árkáddal közvetlenül szomszédos, földszintjén írószer bolt működik, és 1974 óta az a borzasztó alumínium burkolat fedi. Az az épület egyébként ugyanúgy ékes bizonyítéka Szolnok első aranykorának és fejlődésének, mint ahonnan a fotó készült: a XX. század elején sorra nyíltak ugyanis a városban a különböző pénzintézetek, leginkább új, többfunkciós - alul bank és üzlet, az emeleteken minőségi lakások - épületekben.

A mából nézve persze szomorú is lehet ez a kép. A Városházáig ugyanis csak olyan házakat látunk, amelyeket legkésőbb az 1980-as évek elején elbontottak. Hogy a helyükre felépüljön a már említett Árkád, a Magyar utcát lezáró 77 lakásos társasház, az utca bal oldalán pedig a "Fradi ház", illetve kibővüljön a Kossuth tér. Csak a távolban, homályosan látszó "szolnoki palotasor" épületei élték túl az előző évszázadot, igaz, e kép készítésekor még nem állt a Dózsa György út sarkán a biztosítós bérház és egyemeletes volt a Törvényház épülete is. Na, és persze még a sehol sem volt a későbbi Hatvanasnak helyet adó Cukorgyári bérház, vagy éppen a majd öt évtizeddel később felépült 1-es számú irodaház.

Aminek a helyén a fotó készítésekor még egy földszintes kereskedőház állt. Nem sokkal előtte pedig a Kossuth tér legfontosabb szobra - ezen a képen is kivehető -, a város Szentháromság-szobra, aminek a Szigeti Henrik által megörökített házak többségéhez hasonlóan nem volt szerencséje túlélni a XX. századot. Így csak ilyen fotók mutatják, hol állt egykor, és milyen házak vették körül ott, a rohamosan fejlődő Szolnok főterén, valamikor 1906-1907 körül.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Plusz emelet
Erre a bíróság épületét ábrázoló képeslapra ránézve, ma már én is tudom, hogy a felvétel nem készülhetett 1924 előtt. Azon viszont mindig csodálkozni fogok, hogy közel kilencven éve miként tudták a tetőt ilyen pontosan megemelni.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Azért az ember az úr
Nehéz eldönteni, hogy Szolnokot, lassan ezer éves történelme során a háborúk, a tűzvészek vagy az árvizek pusztították, illetve veszélyeztették-e többször. Azt azonban akár tényként is kezelhetjük, hogy az utóbbi kétszáz év nagy árvizeinek többségéből az ember került ki győztesen. Engem erre emlékeztet a Történelmi vízmérce.

A Szoborpark további képei