Régi fotó, sok rokon
2015. szeptember 29.
E képeslaphoz használt fotó készítése és az anziksz tényleges feladása között akár negyedszázad is eltelhetett, de a minimum 14-15 év. A kép a még mindig pusztuló víztornyunk mellett sokat elárul az egykori fiúiskoláról is. A kézzel írt szöveg pedig a Trianonnal szétszakított családokról.
A mai Eötvös térről a jelenlegi Ady Endre úti kereszteződés környékéről ilyen fotót valamikor 1925-26 táján lehetett utoljára készíteni. Egyszerűen azért, mert azokban az években már látszania kellett volna a képen a Fémipari iskola, azaz a Gépipari építkezésének. Az az épület ugyanis, amit a víztorony mögött látunk, nem a Gépipari, hanem az egykori Polgári Fiúiskola, ami jelenleg megyei rendőrkapitányságként funkcionál.
A Baross utcai iskolasor első darabját 1910 és 1912 között építették, párhuzamosan a Belvárosi Nagytemplom mellett található leányiskolával. Ám egyik esetben sem a diákok voltak az épületek első használói, hiszen a világháború eseményei más szerepet adtak az iskoláknak. Így csak a fegyverek elhallgatása után kezdődhetett meg bennük a tanítás, és mint talán ismert, a képen látható épületben Móra Ferenc is többször megfordulhatott, hiszen az intézmény első direktora sógora volt, akiknél az író édesanyja is lakott néhány évig.
Érdemes alaposabban megnézni ezt a 10 tantermes, tornatermes és szolgálati lakással épített, kétemeletes iskolát, aminek a tetején egykor egy kis nyitott torony is volt. Jól mutatja, hogy a Monarchia utolsó éveiben mit gondoltak egy városi oktatási intézmény méreteiről, külleméről és felszereltségéről. Nem véletlen, hogy a múlt század tízes és húszas éveiben viszonylag sok kép örökítette meg a szolnoki Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolát. Ma már csak az épület körvonalai vannak meg, a tornaterem helyén pedig a kapitányság új szárnya áll, tetején a fogdákkal.
A kép előterében látható, 1910-ben átadott és a várost hat évtizeden át szolgáló víztorony természetesen ma is a helyén áll, bár a lassan fél évszázados elhagyatottsága miatt ez lassan csak a csodának köszönhető. A körülötte látható, tényleg szép park helyén hosszú évtizedeken keresztül - így e fotó készítésekor is - állatvásárokat tartottak, mai mérete pedig leginkább a város gyarapodása miatt lett egyre kisebb. A tér túloldalán, a mai Baross, a kép készítésekor talán még Vasúti fasornak nevezett utcán álló házak közül talán csak a bal szélen lévők lehetnek még meg, a fiúiskolával szemben lévő raktár helyén viszont négy és fél évtizede a Jólét ABC áll.
Kideríthetetlen, hogy 1940 júniusában miként kerülhetett forgalomba egy ilyen régi fotót használó képeslap. Már csak azért is, mert a hátulján semmi nem utal a lap kiadójára, ami azért jó egy évtizeddel korábban még elképzelhetetlen volt ebben a szakmában. Talán a háború lehetett az oka a gyenge kiadásnak, esetleg a könnyű pénzkereset. Az mindenesetre tény, hogy e lap feladóját ez legkevésbé sem érdekelhette, ugyanis ő csak üzenni akart Aradon maradt szüleinek. Mégpedig a nagy, magyarországi családlátogató körútjáról. Aminek köszönhetően a Sebők Márton úrnak címzett lapot nemcsak fiuk, János írta alá, de számtalan, a határ ezen oldalán rekedt vagy ide telepített rokon is.
