Nem Baross, Gorove

2014. április 13.

Ez a még festett képeslap valamikor 1909 és 1924 között készülhetett, és elsőre bármilyen hihetetlennek is tűnik, Szolnok főutcáját ábrázolja. De nem a Baross utcát. A kép előterében álló házakból mára csak egy maradt meg, ahogy az az épület is eltűnt, aminek második emeleti ablakából a korabeli fotós dolgozott.

Ezt a soha fel nem adott képeslapot a szolnoki Gettler József hírlap előfizetési irodája - számtalan helyi anziksz megjelentetője - adta ki valamikor a XX. század első évtizedeiben. Hogy a képeslaphoz felhasznált fotó nem készülhetett 1909 előtt, azt elsősorban az a hely bizonyítja, ahová a korabeli fényképész felállította a gépét. Ez pedig nem lehetett más, mint az abban az évben átadott, és a hatvanas években lebontott, kezdetben szecessziós díszítést viselő Kereskedelmi Bank épülete a Szapáry út végén. Egyszerűen nem volt a környékén más "magaslat", ahonnan ilyen rálátás nyílhatott a főutcára. Ráadásul a térképek tanúsága szerint, az ideiglenes engedéllyel épített bank egy kicsit belógott a főutca mai középvonalába.

Azt gondolhatnánk, hogy a képen látható - vagy még nem látható - épületek alapján másfél évtizednél szűkebbre is vehetnénk a készítés lehetséges dátumát. Számomra azonban egyetlen, kissé homályos támpont kínálkozik, mégpedig a bíróság épülete az utca végén. Az ugyanis 1924-ben kapta meg a második emeletét, míg itt - nekem úgy tűnik - a mai Varga épületét még csak egy szinttel takarja. Ha mégis rövidebb időintervallumot kellene meghatározni, akkor a magam részéről 1909-1914 közé tenném a fotózás időpontját, ugyanis később már alig készültek ilyen festett lapok, és a felhasznált képek minősége is sokat javult.

Mielőtt a képen látható épületekről is szót ejtenénk, fontos leszögezni, hogy a képeslap felirata hibás. Ugyanis nem a Baross utcát ábrázolja. A Baross már a XX. század elején is csak a Szapáry úti kereszteződésig tartott, azon túl pedig a Gorove, ma Kossuth Lajos utca volt. Tehát, ha pontosak akarunk lenni, akkor ez a körülbelül száz éves lap a Gorove utcát mutatja.

Ha jobbról elindulunk, akkor még éppen belóg a Szapáry sarkán Nerfeldék üzletének a teteje, aminek majd jó másfél évtized múltán kerül a helyére a legendás palota, a későbbi Centrum-sarok. Tovább haladva az első ház szerintem Nerfeldék építkezésének lett az áldozata, a második, illetve a mellett álló egyszintes és a következő ház azonban még a hetvenes évek elején is állt. Ezeket majd a Centrum-sarok 1969-es tűzesete apropóján, a hetvenes évek második felében, a mai Árkád építése miatt dózerolják el.

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ez a fotó tulajdonképpen a Népbank Takarékpénztár Rt. reklámozásának céljából készült, hiszen ez a felirat látható a legjobban a kép közepén. Maga az épület most is áll, csak éppen 1974 óta alumínium elemek borítják. Gyönyörű tetőszerkezete a Sztár áruház kialakításakor, a tetején lévő Hermész-szobor viszont a háború végén semmisült meg.

Ha képzeletben tovább megyünk a korabeli Gorove utcán, amin ekkor már kialakított járda, virágágyások és közvilágítás is volt, a Magyar utca sarkához érünk. Az itt látható földszintes házakat a hatvanas évek elején bontották el, hogy a ma is ott álló 77 lakásos társasháznak helyet csináljanak. Utánuk a városháza látható, még azokkal a tornyokkal, amelyek ugyancsak a második világháború végén pusztultak el.

A távolban feltűnik a Kintzler testvérek emeletes házának tűzfala, illetve a megyeháza teteje. Az utca másik oldalán, legtávolabb a mai Varga épületét látjuk, ami a kép készítésekor bérházként és postahivatalként funkcionált. Visszafelé sétálva elhaladunk a bíróság, a biztosító bérháza és a Mezőgazdasági Takarékpénztár épülete előtt, hogy aztán elérjünk a Kossuth tér sarkáig. Ott még látjuk azokat a földszintes házakat, amelyekben ekkoriban üzletek működhettek, és az ötvenes évek elején adták át a helyüket az 1. számú irodaháznak.

A Kossuth térből nem sokat látunk. Bal oldalon a Gorove utca elejének földszintes házai vannak, míg a tér sarkán a Steiner Jakab és fiai féle házat vélem felfedezni. Ebben azonban bizonytalan vagyok a felénk néző hatalmas tűzfal miatt.

Mindenesetre azon a száz évvel ezelőtti napon, dél körül - tessék nézni a házak árnyékát - komoly forgalom volt Szolnok főutcáján.

(Erről a képeslapról 2010-ben már írtam egyszer. Azonban az azóta begyűjtött információk alapján úgy gondoltam, érdemes újra, bővebben és talán alaposabban írni róla.)