Album



Négy templom meg a malom

2016. január 02.

Egyértelmű, hogy Szigeti Henrik e képeslapon közzétett fotója sokszor, sokféle kivágásban került anzikszokra. Miként ennek az 1904. szeptember 15-én postára adott lapnak köszönhetően az is világos, hogy az eredeti fotó 1899 és 1904 között készülhetett a Tisza szolnoki nagy kanyarjánál, nagyjából a mai dohányfermentáló alatt.

Szűk négy évvel ezelőtt írtam már egy olyan Szigeti Henrik kiadású képeslapról, amihez azt a fotót használta a mester (Nagykanyar a másik irányból, 2012. március 31.). Az a lap annyiban tért el ettől, hogy a fotó nem a teljes felületet foglalta el, hanem csak egy elfektetett kulcslyukra emlékeztető keretben volt látható, aminek köszönhetően a képes oldalon jutott hely az üzenetnek. Ezen az 1904-ben feladott lapon azonban csak alul maradt egy üres csík - amit az anziksz küldője ki is használt -, így az eredeti képet teljes egészében láthatjuk.

Ez leginkább a Tisza bal partja, a mai Tiszaliget miatt érdekes, hiszen így fogalmunk lehet a terület 112 évvel ezelőtti állapotáról. A töltés mögött nem nagyon volt semmi, csak erdő, a gátoldalt pedig leginkább az úsztatva érkezett fa tárolására, szárítására használták. A képen látható, elképesztő mennyiségű faanyagot egyébként a másik parton álló fűrészüzemekben dolgozták fel, és csak azért tárolták a bal parton, mert ott volt kisebb a folyó sodrása. Egyébként a Tiszán lebegő faanyag remekül árulkodik arról is, hogy az előző századfordulón Szolnok iparában jelentős szerepük volt a fűrészüzemeknek.

És, ha már gazdaságföldrajzi szempontból nézzük ezt a lapot, akkor a jobb parton kikötött bőgőshajók szerepét is érdemes megemlíteni. Egyrészt arra utalnak, hogy a XX. század elején a Tisza még valóban fontos vízi út, szállítási útvonal volt. Ráadásul ekkoriban még a vasúthoz is érdemben kapcsolódott a tiszai szállítás, hiszen a nem véletlenül ide kikötött hajókról a nagykanyarnál lehetett a leggyorsabban átpakolni vagonokba, a régi indóház környéki vágányoknak köszönhetően. Illetve mivel ezek a hajók a legtöbb esetben gabonát szállítottak, aminek a feldolgozása - azaz őrlése - sokszor Szolnokon történt, a kép a város jelentős malomiparának is bizonyítéka.

A jelentős malomiparra utal egyébként a fotó közepén magasodó két gyárkémény is. Ezek nagyjából a mai Rózsakert helyén állhattak a mellettük lévő Scheftsik malmot kiszolgálva. A korabeli város egyik leggazdagabb emberének tulajdonában lévő malom az első világháború előtt tűnt el, és a mából nézve nehezen érthető, hogy egyáltalán miként kerülhetett a megyeháza mögé. Minden bizonnyal a Tisza híd - ezen a képen ugye még az 1909-ben elsodort fahíd látható - és esetleg a zagyvai átkelő közelsége játszhatott közre a hely kiválasztásában, illetve, hogy Tisza felsőbb szakasza felél érkező, megrakott hajók először ezzel a malommal találkozzanak. Mindenesetre borzongva játsszunk el a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a város legnagyobb parkja helyén ma ipari üzem állna!

Szigeti Henrik felvételének egy másik, a XX. század későbbi történései szempontjából nem elhanyagolható üzenete az egymás után sorakozó négy templomban van. Ezek miatt a képeslap ugyanis nemcsak arról mesél, hogy Szolnok egy jelentős szállítási útvonal, folyami átkelő, fűrész- és malomiparral büszkélkedő, ráadásul négy templomot építeni és eltartani képes, tehetős város, hanem vallásilag is sokszínű és szabad. A kép bal szélén álló katolikus nagytemplom után az 1899-ben elkészült zsinagóga, majd a nem sokkal öregebb református templom látható, hogy aztán a távolban még a vártemplomra is vethessünk egy pillantást. Ezek a templomok szerencsére még ma is állnak, a parton sorakozó házak viszont már nem.

De hát 112 év alatt sok víz lefolyt Szolnoknál is a Tiszán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Elbontott nézőpont
Az Út és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) megrendelésére dolgozó fotósnak e kép elkészítése érdekében be kellett kéredzkednie az 1969-ben kiégett Centrum, korábbi nevén Alföld áruháznak is otthont adó Nerfeld-palota második emeleti, sarki lakásába. Így azt is mondhatjuk, hogy néhány év múlva nemcsak ez a látvány tűnt el, de a fotózás helye is.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Várkonyi mellszobra
"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

A Szoborpark további képei