Album



Négy templom meg a malom

2016. január 02.

Egyértelmű, hogy Szigeti Henrik e képeslapon közzétett fotója sokszor, sokféle kivágásban került anzikszokra. Miként ennek az 1904. szeptember 15-én postára adott lapnak köszönhetően az is világos, hogy az eredeti fotó 1899 és 1904 között készülhetett a Tisza szolnoki nagy kanyarjánál, nagyjából a mai dohányfermentáló alatt.

Szűk négy évvel ezelőtt írtam már egy olyan Szigeti Henrik kiadású képeslapról, amihez azt a fotót használta a mester (Nagykanyar a másik irányból, 2012. március 31.). Az a lap annyiban tért el ettől, hogy a fotó nem a teljes felületet foglalta el, hanem csak egy elfektetett kulcslyukra emlékeztető keretben volt látható, aminek köszönhetően a képes oldalon jutott hely az üzenetnek. Ezen az 1904-ben feladott lapon azonban csak alul maradt egy üres csík - amit az anziksz küldője ki is használt -, így az eredeti képet teljes egészében láthatjuk.

Ez leginkább a Tisza bal partja, a mai Tiszaliget miatt érdekes, hiszen így fogalmunk lehet a terület 112 évvel ezelőtti állapotáról. A töltés mögött nem nagyon volt semmi, csak erdő, a gátoldalt pedig leginkább az úsztatva érkezett fa tárolására, szárítására használták. A képen látható, elképesztő mennyiségű faanyagot egyébként a másik parton álló fűrészüzemekben dolgozták fel, és csak azért tárolták a bal parton, mert ott volt kisebb a folyó sodrása. Egyébként a Tiszán lebegő faanyag remekül árulkodik arról is, hogy az előző századfordulón Szolnok iparában jelentős szerepük volt a fűrészüzemeknek.

És, ha már gazdaságföldrajzi szempontból nézzük ezt a lapot, akkor a jobb parton kikötött bőgőshajók szerepét is érdemes megemlíteni. Egyrészt arra utalnak, hogy a XX. század elején a Tisza még valóban fontos vízi út, szállítási útvonal volt. Ráadásul ekkoriban még a vasúthoz is érdemben kapcsolódott a tiszai szállítás, hiszen a nem véletlenül ide kikötött hajókról a nagykanyarnál lehetett a leggyorsabban átpakolni vagonokba, a régi indóház környéki vágányoknak köszönhetően. Illetve mivel ezek a hajók a legtöbb esetben gabonát szállítottak, aminek a feldolgozása - azaz őrlése - sokszor Szolnokon történt, a kép a város jelentős malomiparának is bizonyítéka.

A jelentős malomiparra utal egyébként a fotó közepén magasodó két gyárkémény is. Ezek nagyjából a mai Rózsakert helyén állhattak a mellettük lévő Scheftsik malmot kiszolgálva. A korabeli város egyik leggazdagabb emberének tulajdonában lévő malom az első világháború előtt tűnt el, és a mából nézve nehezen érthető, hogy egyáltalán miként kerülhetett a megyeháza mögé. Minden bizonnyal a Tisza híd - ezen a képen ugye még az 1909-ben elsodort fahíd látható - és esetleg a zagyvai átkelő közelsége játszhatott közre a hely kiválasztásában, illetve, hogy Tisza felsőbb szakasza felél érkező, megrakott hajók először ezzel a malommal találkozzanak. Mindenesetre borzongva játsszunk el a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a város legnagyobb parkja helyén ma ipari üzem állna!

Szigeti Henrik felvételének egy másik, a XX. század későbbi történései szempontjából nem elhanyagolható üzenete az egymás után sorakozó négy templomban van. Ezek miatt a képeslap ugyanis nemcsak arról mesél, hogy Szolnok egy jelentős szállítási útvonal, folyami átkelő, fűrész- és malomiparral büszkélkedő, ráadásul négy templomot építeni és eltartani képes, tehetős város, hanem vallásilag is sokszínű és szabad. A kép bal szélén álló katolikus nagytemplom után az 1899-ben elkészült zsinagóga, majd a nem sokkal öregebb református templom látható, hogy aztán a távolban még a vártemplomra is vethessünk egy pillantást. Ezek a templomok szerencsére még ma is állnak, a parton sorakozó házak viszont már nem.

De hát 112 év alatt sok víz lefolyt Szolnoknál is a Tiszán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szabadság tér vagy Kossuth utca
Vagy inkább a kettő torkolatát mutatja ez az ötvenes években készült fotó, amit a korra jellemző nagyon könnyű papírra, elég rossz minőségben nyomtattak. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának 30 filléres lapját 1958. március 28-án adták fel Szolnokon.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei