Album



Magyarázatra szoruló hiány

2018. április 07.

A felirat szerint, ez a legalább százéves képeslap Szolnoknál mutatja a Tiszát. Mivel kiadója a több szolnoki lapot is jegyző Gettler József, nem feltételezem, hogy hibás lenne a helymegjelölés. Akkor viszont jóval az 1917-es kiadás előtt készült a felvétel, ami talán a képen látható rengeteg csónakra is magyarázatot adhat.

Amennyiben elfogadjuk, hogy ehhez az 1917-ben kiadott, ám soha nem postázott képeslaphoz használt fotó Szolnokon készült, akkor már csak két dolgot kellene tisztáznunk. Egyrészt, hogy nagyjából hol állhatott a korabeli fotós, másrészt pedig azt, hogy körülbelül mikor dolgozott. Ezek nélkül ugyanis könnyen kétségbe vonhatnánk a helymegjelölő felirat helyességét.

Ha valóban Szolnokon készült a felvétel, akkor a folyó túlpartján látható templom nem lehet más, csak a Vártemplom. A Belvárosi Nagytemplomot ugye kizárhatjuk, hiszen az a folyó felől nézve pont fordítva áll, azaz a tornyának az épület másik oldalán kellene lennie. Más, hasonló templomunk pedig nincs a Tisza partján. Tehát, ha a felvétel bal szélén a Vártemplomot látjuk, akkor a fotós valahol a mai Tiszaliget oldalában, egy kikötött hajóról vagy pontonról dolgozott. Ám nem mindegy, hogy pontosan hol is állt az a vízi eszköz.

A Vártemplom mérete, távolsága alapján úgy tippelem, hogy a fotós nagyjából a mai Touring Hotellal egyvonalban helyezkedhetett el a parton. Fentebbről ugyanis egyszerűen nem lehetett volna így befogni a Vártemplomot és az előtte lévő épületeket, sőt a folyót és annak bal partját sem. Viszont, ha ezt elfogadjuk, akkor valami nagyon hiányzik erről a képről. Mégpedig a Tisza-híd. Tehát, ha ez a kép Szolnokon készült, a Tisza jobb partján a Vártemplomot látjuk, és a fotós valóban a bal parton, az általam megjelölt helyen állt, akkor magyarázattal kell szolgálni a híd hiányára. Ami pedig elvezet a lehetséges fotózás időpontjához.

A XX. században mindössze két olyan esztendő volt, amikor az általam megadott helyről ezt a képet így, Tisza-híd nélkül el lehetett készíteni. Az utolsó, fából ácsolt, sokpilléres Tisza-hidat 1909. március 15-én sodorta el a jeges ár, tehát először azon a tavaszon-nyáron készülhetett ilyen kép. Az első, betonból és vasból épített átkelőt pedig 1911-ben adták át, tehát utoljára 1910 őszén lehetett volna olyan képet készíteni, amin semmi nyoma se a hídnak, se annak építésének. Ha pedig ez így van, akkor némi magyarázatot adhatunk a kép előterében látható rengeteg hajóra is. A közúti híd nélkül maradt város és környékének lakói kénytelenek voltak ezekkel, illetve komppal közlekedni a két part között. Ami lehet, hogy akkoriban egy jövedelmező vállalkozás volt?

Mindaddig tehát, amíg nem cáfolják meg a feltételezéseimet, azt kell, mondjam: ehhez az 1917-ben kiadott képeslaphoz egy minimum hét évvel korábban készült fotót használt fel Gettler József. Egy olyan fotót, aminek jobb oldalán a Tisza bal partja látható, távolban az evezős egylet első csónakházával, bal oldalán pedig a Tisza jobb partja a Zagyva torkolat fölött. Ha pedig nagyon akarom, akkor a Tisza medrében még az elsodort átkelő csonkjait is fel tudom fedezni. A híd pótlását pedig azok a hajók voltak hivatottak megoldani, amelyek mindenfelől - akár a Dunáról is - érkezhettek Szolnokra, vagy éppen a biztos üzlet reményében éppen akkor építettek vagy újítottak fel gazdáik.

Mivel nem tudok más, megnyugtató megoldással szolgálni, azt is hozzá kell tennem, hogy ha a feltevéseim helytállóak, akkor ez az egyetlen olyan szolnoki képeslap, amely a város Tisza-híd nélküli pillanatát örökítette meg. Tehát a fotó már magában is igazi kuriózum.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Bálkirálynő farmerban
Milyen szép volt a Mária utca sarkán lévő tornyos bérház új korában. Vajon miért van mindenki háttal ezen a képeslapon? Hány nap telhetett el a fotó elkészítése és a képeslap kinyomtatása között? Mit keresett e lap feladója 1914. október 27-én, Szolnokon? Régi ősz a Baross utcán.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A haza mindenesének szolnoki emléke
Több oka is van annak, hogy ezt a képzőművészetileg jelentéktelen emléktáblát ezen a módon is meg szeretném örökíteni. Egyrészt félek, hogy Várkonyi István vagy Kandó Kálmán sorsára jut. Másrészt Szolnok történetében is fontos összefogásra emlékeztet. Harmadrészt pedig hamarosan itt a Takarékossági Világnap.

A Szoborpark további képei