Album



Lába között a tanács

2012. február 04.

Ezt a felségsértéssel felérő, valamikor 1966 után készült képet már csak a poén kedvéért sem szabad kihagyni. Arról nem is beszélve, hogy a fotó úgy mutatja a Kossuth tér városháza felőli oldalát, ahogy már nem sokkal később sem lehetett látni.

Legyünk igazságosak! Minden bizonnyal a fotósnak eszébe sem jutott, hogy viccet csináljon a Kossuth téren 1961-ben felállított Munkásmozgalmi szoborból, amit többnyire szemből volt szokás ábrázolni. A szerencsétlen beállítás inkább csak annak köszönhető, hogy a kép a Megyei Tervező Vállalat 10 éves működését bemutató kiadvány számára készült, és a Magyar utca tér felőli végét lezáró 77 lakásos társasház csak így fért bele a kompozícióba. Az persze más kérdés, hogy a kiadvány és a kép alapján okkal feltételezhetjük, a hatvanas évek végén már slamposodott a diktatúra, hiszen minden további nélkül megjelenhetett egy olyan fotó, amelyiken a munkásmozgalmi hős két lába között látható a városi tanács épülete.

A mából nézve persze örülhetünk, hogy ez a kép így maradt meg az utókornak, hiszen a szobor alfele alatt átnézve képet kaphatunk a városháza épületének megpróbáltatásairól is. Nem elég, hogy a második világháborúban elpusztultak a kupolái, bezártak a földszinti üzletei, sikerült a szocializmusra jellemző, undorító, vaskeretes kockaportálokkal is megerőszakolni a házat. Így fél évszázad távlatából tényleg kár már ezen morfondírozni, de azért volna mit kérdezni azoktól a tervezőktől és pecséttel ellátott korabeli hivatalosságoktól, akik ezt elkövették, hogy mégis mit gondolnak a szépről és az építészeti stílusok összhangjáról.

A fotó középpontjában álló társasházért sem osztogatnék szakmai nívódíjat. Még akkor sem, ha ezen a telken korábban csak földszintes házak álltak, és teljesen nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb emeletes háznak kellett kerülnie ide. A Facebook Régi Szolnok közösségén nemrég megjelent, 1965. május 1-jére datált fotó alapján feltételezhető, hogy a ház abban, vagy a következő évben készült el. És legalább harminc évig így is nézett ki. Valamikor a kilencvenes évek második felében azonban ezt a házat is megerőszakolták, és egy beépített nyeregtetőt biggyesztett a tetejére, túllépve ezzel a házsor magasságát, és tovább csúfítva azt, ami e nélkül is ronda volt.

Mindez persze csak egy újabb bizonyíték arra, hogy a huszadik század második felében Szolnokon elszabadult hajóágyúként bolyongtak építészek, kivitelezők és megrendelők. Dicső tetteik hosszan sorolhatók!

A fotó jobb szélén még nagyjából eredeti állapotában látható, 1907-ben épült Népbank későbbi sorsa is ezt bizonyítja. Az valamikori bank épülete a fotó készítésekor helyőrségi klubként szolgálhatott, majd valamikor a hetvenes években megkapta az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (IKV), és valamelyik környékbeli termelőszövetkezet építőipari melléküzemágának dolgozói befedték, a jellegzetes tetőszerkezetének egy részét pedig leszedték. Érthetetlen, hogy miért. Ahogy az is, miért nem volt senki, aki sikítva tiltakozott volna a barbarizmus ellen.

Lehet, hogy mégsem véletlen ez a képbeállítás? Lehet, hogy a korabeli fotós azt akarta üzenni, hogy a helyi építészet a munkás segge alatt van? Avagy a Munkásmozgalmi szobor kéztartása azt is szimbolizálja, hogy Szolnok építészeti kultúrája honnan indult és hová jutott? Netán azt, hogy lesz az még lentebb is?

Inkább nem magyarázzunk bele a kompozícióba semmit, csak idézzük fel, hogy milyen volt Szolnok főtere közel fél évszázaddal ezelőtt.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Van, ami örök
A képen látható fotó egy 1951-ben postára adott képeslapon található. Hogy pontosan mikor készült, nem tudom, de talán a háború után. Úgy tűnik, vannak örök dolgok a városban.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Melósok emlékére
A Tiszaliget bejáratánál álló Olajbányászok című, idén 30 éves alkotás 2008-ban került a mai helyére a Baross utcából. Alkotója az a haláláig a Művésztelepen élő Szabó László, akinek valószínűleg a legtöbb köztéri szobra látható ma Szolnokon.

A Szoborpark további képei