Album



Kút a piacnak helyet adó Kossuth téren

2012. március 10.

Nincs az a régi Szolnokról szóló könyv, amiben ez a kép ne lenne benne. Hiszen olyan szolnoki képeslapokat gyűjtő se nagyon akadhat, akinek ne lenne meg ez a lapja. Ami nemcsak azért érdekes, mert negyven év eltelte után is rosszul került rá a tér neve.

A szolnoki Faragó könyv és papíráruház által a két világháború között kiadott képeslapot nézegetve, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy adhatnak a politikusok egy közterületnek bármilyen nevet, a megszokás nagyobb úr, mint egy hivatali határozat. Szolnok főterét is hiába keresztelték 1892-ben Kossuth Lajosra, még negyven évvel később is jelenhetett meg úgy képeslap, hogy azon a tér régi neve szerepelt. Ami persze érthető, ha arra gondolunk, hogy még a második világháborút követő években is rendszeresen tartottak a Kossuth téren piacot.

A mellékelt képeslapot az előterében lévő artézi kút miatt szeretik illusztrációként használni. Hozzátéve, hogy a téren álló 68-as emlékművel - e lap hátterében is látható obeliszk - és a Táncsics út vonalában lévő Szentháromság szoborral a tér meghatározó "berendezései" voltak. És ma már egyik sincs ott a téren.

A kút valahol a városháza főbejáratával szemben, a tér közepén állhatott, de ebben a formájában csak körülbelül harminc évig létezett. Ismertek ugyanis olyan, szintén szolnoki papírkereskedők gondozásában, az első világháború elején megjelentetett képeslapok, amelyeken még nem ez a puttós kőkút, hanem egy hatszögletű, fedett építmény látható a kifolyó fölött. Tudjuk azt is, hogy ezen a helyen már az 1850-es években is volt valamiféle csobogó, aminek a helyére 1893-ba került az imént említett építmény. A kút jelentősége pedig abban állt, hogy az egyébként az akkor még nagyságrendekkel tisztább Tiszáról és Zagyváról hordott ivóvíz alternatívája volt az itt 282 méter mélyről feltörő 27,5 fokos artézi víz. A kút egyébként nem valami galád városrendezési tervnek esett áldozatául, hanem a természet erőinek, ugyanis a második világháború végére elapadt a vízhozama.

A kút mellett érdemes egy pillantást venni a kép bal oldalán lévő Népbank épületére, tetején a Hermész-szoborral. Az obeliszk mögött álló Steiner-féle épületre, ami nagyjából a Múzeum étteremmel szemben állt. Illetve az itt még szállodaként működő mai Damjanich múzeum épületére, a földszintjén nagy portálokkal működő üzletekre. Lényegében ez utóbbi az egyetlen, amelyik nagyjából ma is eredeti állapotában létezik, hiszen a Népbank épületét csúnyán átalakították, a többit meg egyszerűen elbontották.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kihalt szolnoki főtér
Szolnok főterét minimum negyven évvel ezelőtt, egy kora nyári napon, dél körül örökítette meg Csobaji Előd, a Képzőművészeti Alap fotósa. A teret akkoriban uraló Munkásmozgalmi emlékművet ügyesen elrejtette, miként az embereket is. Mintha Patyomkin-város lenne a képen, nem pedig egy nyolcvanezres megyeszékhely.

Az Album további képei
 

AKB

Megbízható (?) hirdető
Tudom, hogy hirdetni (is) nehéz. És drága. Meg mindent meg lehet oldani okosban (is). De szerintem nem éppen a megbízhatóság jele, ha egy "mester" az utcai fákat rakja tele rajzszöggel felerősített hirdetésekkel. Pancser hatása van a dolognak. Én biztos, hogy nem engedném be a lakásomba. Magyarázkodni persze lehet, de szerintem erre nincs mentség. Le kellene szedni ezeket a hirdetéseket, mielőtt utcai a szemét lesz belőlük!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A legszolnokibb költő emlékezete
A Szabadság tér 2. szám alatti ház falán egy olyan nagyszerű szolnokira emlékeztet a lassan tízéves tábla, aki nemcsak költőként, közéleti személyiségként, de a legnehezebb időkben emberként is példát mutatott. És a kommunizmus egyfajta áldozataként fejezte be életét.

A Szoborpark további képei