Album



Könyörgés a Marseillaise kottájáért

2016. december 10.

A Szolnoki Művésztelepről, Szigeti Henrik kiadásában megjelent egyik legkorábbi képeslapon könyörög Gáspár Dezső a francia himnusz összes szólamáért tekintetes Réh Dezsőnek. Akinek a Királyi Kúriára küldte lapját, válaszcímnek pedig a Szolnoki Művésztelepet adta meg.

Azt gondolom, hogy Szigeti Henrik udvari fényképész kifejezett kedvelője lehetett a Szolnoki Művésztelepnek, és bár mindig a Szapáry utcában működött a műterme, gyakran kilátogatott a Vártemplom tövébe. Ráadásul sűrűn magával vitte méretes fotómasináját is, legalábbis erre utal az a talán féltucatnyi szolnoki képeslap, amin a fotói szerepelnek, és amelyek vagy a Művésztelepet ábrázolják, vagy nyilvánvalóan onnan készültek. Afelől sincs kétségem, hogy az ezen a képeslapon látható hamis vártoronyban is gyakran megfordult, és nem feltétlenül az lenti részében kialakított kellemes borospince miatt. Sokkal inkább a sátortető alatti kilátóban, netán a tetőn körbefutó padozaton járhatott, merthogy jó pár olyan képe ismert, amin a Zagyva túloldalát örökítette meg, nagy valószínűséggel ezekről a helyekről fotózva. Ha patetikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy ezzel az általa kiadott képeslappal, mintegy emléket állított számtalan fotózása helyszínének.

Ami e képeslap 1910 körüli megjelenésekor sem volt Szolnok legismertebb pontja. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy ezen a felvételen viszonylag még új a torony, a mellette lévő rom és a mai napig álló műteremház is. Merthogy a ma is a Művésztelepen álló vártorony alig múlt száz éves, hiszen azt az első lelkes lakók, a szolnoki földvár feltételezett köveiből hordták össze. Tehát az nem a néhai szolnoki erőd megmaradt darabja, legfeljebb pár művész és lokálpatrióta tisztelgése az eltűnt múlt előtt. Amit egyébként Szigeti Henrik fotója remekül ad vissza.

A Mester kiadásában megjelent képeslap birtokomban lévő példánya esetében természetesen nem csak a felhasznált fotó az érdekes, hanem a hátlapra írt szöveg is. Mert abból úgy tűnik, hogy a telep egy korabeli lakója - az a bizonyos Gáspár Dezső - pont a Művésztelepet megörökítő lapon küldött kétségbeesett üzenetet a fővárosba. "Nagyon kérem arra, hogy legyen szíves..." Szépen körülírta, hogy a címzett végre, valahára küldje már a Marseillaise összes szólamát. Amit a képeslap megfogalmazója, írásos ígérete alapján, "leírás" - magyarul másolás - után "azonnal, ajánlva" visszaküld. Miért lehetett ennyire fontos Szolnokon a francia himnusz? Vagy a címzett, Réh Dezső birtokában valami különleges feldolgozása lehetett a dalnak? Hiszen a Marseillaise-t már a szabadságharc idején is énekelték, tehát ekkor már majdnem száz éve ismerték Magyarországon. És miért éppen olyan valakitől kellett elkérni, aki egyébként a Királyi Kúria épületében - ma a Néprajzi Múzeum a fővárosban - dolgozott? Valami amatőr zeneszerző vagy kórista lehetett?

Mindenesetre remélem, hogy a két Dezső képeslapváltása eredménnyel járt, és az 1910-es években valami különleges átiratban csendülhetett fel Szolnokon a szabadság, egyenlőség, testvériség himnusza. Miként azt is, hogy az akkori fővárosi Országház téren - ma Kossuth tér - dolgozó Réh Dezső megjegyezte, milyen klassz Művésztelep jött létre Szolnokon. Az se zavar, ha esetleg ő is ugyanazt gondolta a bal szélen álló toronyról és romról, mint ma is sokan, hogy az a régi szolnoki vár maradványa.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Plusz emelet
Erre a bíróság épületét ábrázoló képeslapra ránézve, ma már én is tudom, hogy a felvétel nem készülhetett 1924 előtt. Azon viszont mindig csodálkozni fogok, hogy közel kilencven éve miként tudták a tetőt ilyen pontosan megemelni.

Az Album további képei
 

AKB

Szomorú padok
Szerintem senki sem tudja, hány pad lehet Szolnok közterületein. Így arról se lehet pontos információ senkinél, hogy a kihelyezett padok közül jelenleg hány alkalmatlan arra, amire szánták. Arról meg pláne, mi lesz a sorsuk. Meddig hirdetik a nemtörődömséget, a gazdátlanságot? Avagy mikor jut valakinek az eszébe, hogy felújítsa ezeket a szomorú, feladatukra alkalmatlan padokat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Húsz éve még állt
A Szentháromság téren, körülbelül a Mária utca torkolatával szemben, nagyjából a mai a Cserkészház bejárata előtt húsz évvel ezelőtt még biztosan állt Kamotsay István különleges alkotása. A talán 1974-ben felállított "rozsdaszobor" az elmúlt két évtizedben tűnt el nyomtalanul.

A Szoborpark további képei