Album



Ki áll a színház előtt?

2012. május 05.

Talán egy színész, talán egy színpadi szerző, vagy egy korabeli szolnoki színházrajongó áll Szigeti Henrik felvételén a város első kőszínháza előtt, valamikor a múlt század tízes éveinek első felében. A képet nézve a korabeli Városház utca környékét is elképzelhetjük.

Sok mindent tudhatunk az első szolnoki színház felépítésének előzményeiről és körülményeiről. Több helyen olvashatjuk, hogy az első feljegyzett színi előadást 1822-ben tartották a városban, igaz akkoriban és még bő fél évszázadon keresztül a szolnoki fogadók adtak helyet a csepűrágóknak. Aztán 1876-ban, abban az évben, amikor Szolnok megyeszékhely lett, nem messze a mai színháztól, egy tágas, nagyobb tömeg befogadására is alkalmas fa játszóhely épült. És nem csodálkozhatunk azon, hogy a város aranykorában, amikor sorra épültek a ma is látható paloták, fejlődött az ipar, a kereskedelem, a polgári élet, szép lassan kevésnek bizonyult az a fa építmény. A XX. század elején pedig - ma úgy mondanánk - alulról jövő társadalmi kezdeményezés indult egy kőszínház felépítésére, amit talán az is motivált, hogy a környék megyeszékhelyeinek többsége már rendelkezett ilyennel.

Így jutottunk el 1912. április 20-ig, amikor Szép Ernő erre a célra írt prológusával megnyílt a városi színház, ami társulat nélküli befogadó teátrumként kezdte meg működését.

Nézzünk körül 1912 tavaszán a Városháza utca környékén. A város főtere már Kossuth tér, ahol áll a Pénzügyi palota, a Népbank, a Steiner-féle ház és természetesen a mai városháza is. A városháza földszintjén üzletek, amelyek mellett elhaladva indulhatunk el a Tisza-part felé, az egy-két éve még csirkepiacnak nevezett helyhez. Utunk földszintes, alföldi házak mellett vezet, amelyek mögött azonban már ott magasodik a fiúgimnázium épülete, teteje fölött pedig a reformátusok alig két évtizede emelt temploma kandikál.

A piac helyén már ott áll a Spigel Ferenc tervezte és Englert Károly által felépített szecessziós színház, két oldalszárnyának tetején négy buzogánnyal. A színház főbejáratához kocsifelhajtó vezet, fölötte félköríves kiugró tető, hogy esőben és hóban is kényelmesen szállhasson ki az úri közönség a konflisokból. Sőt, már utcai lámpa is világít az épület előtt.

A színháztól jobbra, a Tisza felé még elvadult a környék, az épület mögött hatalmas üres placc, utána a búzapiac, amit egyik oldalról az új Tisza-híd, másik irányból pedig a lassan kinőtt megyeháza fog közre. Nem messze tőlünk pedig még működik a Scheftsik-család gőzmalma.

Ott áll az az öltönyös, kalapos, bajszos fiatalember a színház főbejárattól balra. Hóna alatt, mintha valami mappát szorongatna. Talán a következő előadások plakátjai. És meg sem fordul a fejében, hogy ez a szolnokiak összefogásával megvalósult, a maga idejében tetszetős színházépület még a tízedik születésnapját sem érheti majd meg, hiszen 1919-ben lényegében áldozatául esik a városért vívott harcoknak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Nyaralás Szolnokon
Ennek a lapnak a képes oldala azt mutatja, milyen volt a Verseghy park nem sokkal az elkészülte után. Hátlapja pedig arról tanúskodik, hogy a harmincas években a főváros környékéről is jártak nyaralni Szolnokra.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Petőfi Szolnokon
Negyvennégy éve, hogy a szolnoki március 15-ei ünnepségek a mai ÉPFA iskola bejáratánál, Simon Ferenc Petőfi-portréjánál kezdődnek. Ezen kívül három másik arcképe/szobra is van a költőnek a városban. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Petőfi Sándor minden szolnoki látogatására jut egy.

A Szoborpark további képei