Album



Ki áll a színház előtt?

2012. május 05.

Talán egy színész, talán egy színpadi szerző, vagy egy korabeli szolnoki színházrajongó áll Szigeti Henrik felvételén a város első kőszínháza előtt, valamikor a múlt század tízes éveinek első felében. A képet nézve a korabeli Városház utca környékét is elképzelhetjük.

Sok mindent tudhatunk az első szolnoki színház felépítésének előzményeiről és körülményeiről. Több helyen olvashatjuk, hogy az első feljegyzett színi előadást 1822-ben tartották a városban, igaz akkoriban és még bő fél évszázadon keresztül a szolnoki fogadók adtak helyet a csepűrágóknak. Aztán 1876-ban, abban az évben, amikor Szolnok megyeszékhely lett, nem messze a mai színháztól, egy tágas, nagyobb tömeg befogadására is alkalmas fa játszóhely épült. És nem csodálkozhatunk azon, hogy a város aranykorában, amikor sorra épültek a ma is látható paloták, fejlődött az ipar, a kereskedelem, a polgári élet, szép lassan kevésnek bizonyult az a fa építmény. A XX. század elején pedig - ma úgy mondanánk - alulról jövő társadalmi kezdeményezés indult egy kőszínház felépítésére, amit talán az is motivált, hogy a környék megyeszékhelyeinek többsége már rendelkezett ilyennel.

Így jutottunk el 1912. április 20-ig, amikor Szép Ernő erre a célra írt prológusával megnyílt a városi színház, ami társulat nélküli befogadó teátrumként kezdte meg működését.

Nézzünk körül 1912 tavaszán a Városháza utca környékén. A város főtere már Kossuth tér, ahol áll a Pénzügyi palota, a Népbank, a Steiner-féle ház és természetesen a mai városháza is. A városháza földszintjén üzletek, amelyek mellett elhaladva indulhatunk el a Tisza-part felé, az egy-két éve még csirkepiacnak nevezett helyhez. Utunk földszintes, alföldi házak mellett vezet, amelyek mögött azonban már ott magasodik a fiúgimnázium épülete, teteje fölött pedig a reformátusok alig két évtizede emelt temploma kandikál.

A piac helyén már ott áll a Spigel Ferenc tervezte és Englert Károly által felépített szecessziós színház, két oldalszárnyának tetején négy buzogánnyal. A színház főbejáratához kocsifelhajtó vezet, fölötte félköríves kiugró tető, hogy esőben és hóban is kényelmesen szállhasson ki az úri közönség a konflisokból. Sőt, már utcai lámpa is világít az épület előtt.

A színháztól jobbra, a Tisza felé még elvadult a környék, az épület mögött hatalmas üres placc, utána a búzapiac, amit egyik oldalról az új Tisza-híd, másik irányból pedig a lassan kinőtt megyeháza fog közre. Nem messze tőlünk pedig még működik a Scheftsik-család gőzmalma.

Ott áll az az öltönyös, kalapos, bajszos fiatalember a színház főbejárattól balra. Hóna alatt, mintha valami mappát szorongatna. Talán a következő előadások plakátjai. És meg sem fordul a fejében, hogy ez a szolnokiak összefogásával megvalósult, a maga idejében tetszetős színházépület még a tízedik születésnapját sem érheti majd meg, hiszen 1919-ben lényegében áldozatául esik a városért vívott harcoknak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ugyanaz harmadszor
Miért adta el Gorove utcai üzletét Mautner Arnold Halmi Miksának az előző század első évtizedében? Vajon csak egy fényképezőmasina lehetett az oka annak, hogy legalább ötven ember verődött össze a Szolnok főterébe torkolló utcán? A képeslapra írt szövege sem kevésbé talányos.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Újrahasznosított emlékmű
A szolnoki fűtőház területén álló Magyar Millennium feliratú emlékmű nemcsak a város legnehezebben megtalálható "köztéri" alkotása címért indulhatna versenybe, hanem az újrahasznosított "műalkotás" kategóriában is. Szerintem nem olyan nagy baj, hogy hatalmas bukszusok takarják.

A Szoborpark további képei