Album



Eredetiben a zsinagóga és még valami

2015. május 09.

Ernő valamikor a húszas évek elején tudatta a Jászberényben élő Mariskával, hogy Szolnokon "működik" - jelentsen ez bármit is -, ahonnan természetesen szívélyes üdvözletét is küldte egy pár évvel korábban kiadott képeslapon. Amin, így száz év távlatából, van pár érdekesség.

Ehhez a Szolnokon 1917-ben kiadott színezett képeslaphoz egy olyan fotót használtak, amit nagyjából a mai Galéria étterem előtt állva készítettek. Számomra ez azért érdekes - és teszi különösen értékessé a lapot -, mert az első világháború előtt általában a mai Szapáry-Sóház kereszteződés felől, a hetvenes években végzett felújítás után pedig inkább a Tisza-part irányából örökítették meg az 1899-ben elkészült izraelita templomot. Ismereteim szerint a köztes időben kevés képeslap mutatta konkrétan az épületet, maximum a háttérben vagy egy-egy fotó szélén tűnt fel. Az okokat a világháború végéig talán nem kell magyarázni. Utána pedig nem igen lehetett büszkélkedni a pusztuló, mindenféle raktárként hasznosított szolnoki zsinagógával.

Azt azonban érdemes tényként rögzítenünk, hogy a hetvenes években elvégzett felújítással és Szolnoki Galériává alakítással, sok magyarországi zsinagógával szemben nemcsak megmenekült az épület, de hasznosult is. Ezt a legalább száz évvel ezelőtt készült felvételt nézve azonban észre kell vennünk, hogy nem minden részletében törekedtek az eredeti állapot visszaállítására az épület megmentői. A homlokzati szín a legkevesebb, hiszen egy festett képeslapot nem tekinthetünk irányadónak. Abban pedig nem lehetünk biztosak, hogy e sokat szenvedett épületen bárhol találnánk-e még olyan falfelületet, ahonnan az eredeti vakolat színét rekonstruálni lehetne. Mindenesetre a mai színt jobban szeretem, mint a hetvenes-nyolcvanas évek okkersárgáját.

A színváltozásnál látványosabb az eredeti díszítések eltűnése. A kupoláról például hiányzik a "csúcsdísz", és nincsenek meg a rózsaablakok fölötti háromszögek szárainál egykor látható díszek sem. Ugyancsak nem lett helyreállítva a Tiszára néző nagy rózsaablak fölötti háromszög tetejének dísze, aminek méretét a régi képeslap jól érzékelteti, hiszen hátulról meg kellett támasztani. Ma már az ereszek alatt körbefutó stukkók is jóval szegényesebbek, szerintem mindenütt hiányzik legalább egy sor, és a megmaradtak is minimalista módon lettek pótolva. Az elbontott kerítésről korábban már írtam, aki szeretné látni a megmaradt darabjait, sétálja körbe a Művésztelepet. Sajnos a kovácsoltvas kapu, amelyikből nemcsak a mai Tiszai hajósok tere felé nyílt egy, hanem a Templom utca irányába is, nem tudom hová tűnhetett.

Az egykori zsinagóga és a mai galéria összehasonlítása mellett van a képen egy további apróság, amivel nem igazán tudok mit kezdeni. A bal alsó sarokban látható, zsindelyes kis épületre gondolok. Kicsit olyan, mint egy mai kerti pavilon. Mivel azonban a kép készítésekor már legalább másfél évtizede a környéken nem volt park, sőt, ahol a pavilon állt, az a Szigony utca sarka, nem hinném, hogy kerti alkalmatosságról lenne szó. Kútról sem tudok, ami az első világháború előtt itt működött volna. Akkor vajon mi lehet az?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A mi szigetünk
A zseniális Fortepan.hu oldalon bukkantam erre a szomorú, őszi képre, amiről azt hiszem, csak a hozzám hasonló korúan tudják elsőre megmondani, hogy a tiszaligeti strandon készült. Szerintem legalább harminc évvel ezelőtt.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei