Album



Építkezés a halott utcákban

2018. február 17.

A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

A blogSzolnok Album rovatában megjelent képek alapján úgy tűnhet, hogy Nagy Zsolt, a megyei napilap egykori fotóriportere előszeretettel örökítette meg Szolnokot a város toronyházaiból. Az igazság azonban az, hogy a hatalmas életműből hozzám került fotókból szívesen választok olyan képeket, amelyek minél többet mutatnak a régi vagy átalakuló Szolnokból. Mint például ezt a több mint negyven éves fotót, amely szerintem 1974 körül készülhetett az akkor még lakatlan 24 emeletesből.

A felvétel előterében a mai Nagy Imre körút és Baross utca sarkán álló tízemeletes szalagházak építésének az indulását látjuk. A Baross - akkor Beloiannisz - utcához közelebb eső tömbön már az első emeletet szerelik, miközben a másodiknál a földszint, a harmadiknál - az iskolához közelebb lévőnél - pedig csak alapoznak. Nagy jelentősége nincs a dolognak, de Nagy Zsolt képe alapján legalább tudjuk, hogy milyen ütemben zajlott az építkezés. Továbbá ugyanúgy betekinthetünk a korabeli építőipari technológiába, mint a pár hete bemutatott Pelikán szállós kép esetében. Ami nagyjából ezzel a fotóval egyszerre készült, így nincs mit csodálkozni azon, hogy a kép közepén, a toronydaru takarásában egy lovas kocsit látunk.

Persze ekkor már nem ez volt a jellemző. Igaz, a mából nézve valódi közlekedési múzeumnak tekinthető a fotón feltűnő gépjárműpark. A toronydaru bal oldalán egy csehszlovák Tátra parkol, ha jól látom betonkeverős kivitelben. A másik oldalon viszont egy magyar Csepel 450-es látható, szerintem műhelykocsi felépítménnyel és pótkocsival. A harmadik blokk mellett pedig egy ZIL dömper közelít a kitaposott ösvényen, ami a korábbi billenősökhöz képest erősebb és strapabíróbb volt, csak éppen rengeteget fogyasztott.

Persze nemcsak a járművek és az először a Dr. Csanádi György, néhai közlekedési miniszterről elnevezett körúton álló tízemeletesek az érdekesek, hanem azok a kertes házak is, amelyek a hetvenes években eltüntetett Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcákban álltak azon a környéken. Nagy Zsolt felvételén jól látható, hogy a szanált házak többsége nem jóval a háború előtt épült, roskadozó parasztház volt, hanem bizony a szocializmus éveire jellemző kockaház, maximum a harmincas évekre utaló polgárház. Rettenetes lehetett ezeket a többségében jó állapotban lévő kertes házakat elhagyni. Aminél talán csak az lehetett fájóbb, ha valaki azt látta, hogy a végső pusztulás előtt munkások öltözője vagy iroda lett az korábbi hálószobájából vagy konyhájából.

Az eltűnt házak mellett érdemes szót ejteni azokról a dolgokról is, amik még nem lehetnek a képen. A környéken élők vagy ott rendszeresen megfordulók azonnal rávágják, hogy hiányzik a "piros iskola". Igen, a ma már Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő intézményt csak 1978-ban adták át, így ezen a képen még a hátsó szárnya és a sportpályája helyén bő négy évtizede álló házak láthatók. De nincs a fotón az első szalagház tövébe jóval később felépült OTP fiók sem, amivel kapcsolatban egészen biztos vagyok abba, hogy eredetileg nem is szerepelt a városrész tervrajzán. Avagy, teljesen idióták voltak a tervezők, hogy éppen azon lakások ablakai elé építettek egy emeletes tömböt, amelyeknek a falai ezen a képen már láthatóak.

Érdemes egy pillantást vetni a kép felső részére is. Már állnak a József Attila úti pontházak - talán a nagy felfordulásban még lakatlanul -, viszont munkanapon, nagyjából dél körül teljesen üres a 4-es főút átvezető szakasza. Ami persze nem véletlen, hiszen ekkor még javában zajlott a korszerűsítése és szélesítése, így nem kizárt, hogy a fotózás idején, a képen látható szakasz még le volt zárva a forgalom elől.

Ha majd egyszer be akarjuk mutatni, miként is született Szolnok első említésének 900. és hazánk "felszabadulásának" 30. évfordulójára egy új város, akkor rengeteg Nagy Zsolt képet kell majd kiállítani. Mert szinte mindegyik többről mesél, minthogy új házak nőttek ki a földből. Egy másik város eltűnéséről, a korabeli technológiáról, a ma ismert Szolnok és új házai építésének üteméről. Talán nem túlzás azt mondani: egy-egy ilyen felvétel százéves képeslapok értékével vetekszik.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Alapkő a régi házak helyén
Bontják a régi várost, hogy helye legyen az újnak. Ráadásul ünnepélyesen. Hogy mindenki ünnepelt-e a hatvanas évek végén, nem derül ki a képről, amit elsőre nem volt könnyű azonosítani. (Javított verzió!)

Az Album további képei
 

AKB

Bunkómegálló
A képen nem parkoló, hanem a Szapáry utcai buszmegálló látható. És persze nem buszok, hanem személyautók lettek megörökítve, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az első csupán pár percre, a második néhány másodpercre, a harmadik pedig jóval hosszabb ideig várakozott ott. Szolnokon nincs már ebben semmi különös. Mondhatni, itt ez a természetes. Pár másodperccel a fotózás előtt a szabálytalankodók miatt egy csuklós busz nem fért be ebbe a megállóba. A sofőr mit tehetett? Elállta a Szapáry forgalmát. És a mögötte jövő autók? Hát így élünk mi Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fáklyavivő (fagyis ember)
A mai napig Szolnok egyik legvitatottabb szobra a Tiszaliget bejáratánál álló Fáklyavivő. Többször felvetődött már áthelyezésének az ötlete, de szerintem ez csak akkor fog megtörténni, ha a láthatóan egyre rosszabb állapotban lévő alkotás veszélyessé válik.

A Szoborpark további képei