Búcsú a Nerfeld-palotától
2018. január 06.
Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.
Ez a felvétel nagyjából ötven esztendővel a Nerfeld-palota megnyitását követően - benne Szolnok első, modernnek tekinthető áruházával -, és tíz évvel a máig legendákkal átszőtt Centrum-tűz után - ami nevét az ott működő korábbi Alföld, majd Centrum áruházról kapta - készülhetett. Amikor már nagyjából üresen, bontásra előkészítve állt az akkori Ságvári és Beloiannisz utcák - ma Boldog Sándor István és Baross - kereszteződésének képét meghatározó eklektikus stílusú, szobrokkal, erkélyekkel, kiugró ablakfülkékkel díszített ház. Tetején Szolnok talán első fényreklámjával, amely az akkor egyetlen, állami biztosítótársaságot volt hivatott "hirdetni", vagy inkább a szemben lévő TOMI reklámmal együtt a város "fényes" fejlődését szimbolizálni. Hogy aztán néhány hónappal később építési terület legyen ezen a helyen, majd felépüljön - szerencsére nem egy 23 emeletes toronyház - a ma is ott álló, szerintem jóval rondább Árkád, földszintjén ugyancsak üzlethelyiségekkel, emeletén pedig lakásokkal.
Nagy Zsolt, a megyei napilap fotósa, ekkor már a fotórovat vezetője, viszonylag sok képet készített a Nerfeld-palotáról és a palotából, hiszen gyerekkora jelentős részét itt töltötte, szülei sokáig ebben a házban éltek. Innen fotózta a pártház építését, az új Centrum-áruház alapozását, az átépülő négyes utat, majd pedig több irányból megörökítette a Nerfeld Ferencről elnevezett ház pusztulását. Azt hiszem, ez a felvétel is egy ilyen alkalommal készülhetett, ám nemcsak a palotát őrizte meg, hanem a megyeszékhely egyik hetvenes évek végi hétköznapját is. Érdemes körülnézni!
A felvétel jobb szélén a Kindlovics-bazárt látjuk, aminek földszintjén ma éppen pékség működik. A fotózás pillanatában azonban könyvesbolt üzemelt benne, és bár ezen a képen nem látszik, de egy másik felvétel alapján úgy tudom, Szigligeti Ede nevét viselte. És talán ugyanúgy az IKV, azaz az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat működtette, mint a fotó előterében lévő padok hátulján reklámozott üzleteket. A Domus lakberendezési áruházat az Ady Endre úton - ami nem sokkal e kép készítése előtt nyílt meg - és az 1974-ben átadott Sztár áruházat is, ami egyébként ott áll a Nerfeld-palota mögött, alumínium kockákba bugyolálva. A középső padon hirdetett "gazdabolt" - ami ekkor a Jubileum téren, majdnem a piros iskolával szemben volt - viszont az Agrokeré volt, és aki kerti eszközöket vagy vetőmagot akart beszerezni, általában ott kezdte a vásárlást.
Érdemes egy pillantást vetni a kép bal szélére is, és elnézni a Kossuth tér, Kossuth utca irányába. Ugyan csak halványan, de jól kivehetők azok a fényreklámok, amelyek nagyjából harminc éven keresztül hozzátartoztak a szolnoki belváros képéhez. A fotóshoz legközelebb a Sztár fényreklámja tűnik fel, majd alig észrevehetően a Magyar utcai Elegant, a Május 1 ruhagyár boltját reklámozó felirat, legtávolabb pedig a Hatvanas bejárata fölé szerelt ABC - emlékeim szerint ez piros, sárga, zöld volt - betűsor látható.
A megörökített forgalom nemcsak a korabeli autóparkról, de a Szolnokot átszelő négyes út forgalmáról is ad némi képet. Egy Robur, egy IFA és egy ZIL közelít felénk, miközben a híd irányába egy darus, pótkocsis Tátra illetve egy másik orosz teherautó várakozik. Ez az öt járgány képes volt annyi füstöt kibocsájtani, amennyit ma az ezen a helyen áthaladó valamennyi autó kipöfög. Fogyasztásuktól pedig bármelyik mai fuvarozó a szívéhez kapna. A teherautók között felbukkan két Nysa és egy ZUK kisteherautó is - mindkettő lengyel gyártmány volt -, illetve egy-egy Trabant, 126-os Polski Fiat és Zaporozsec is felismerhető. Amelyek közül talán a kispolszki a legérdekesebb, hiszen kivehetően nem fehér alapon fekete, hanem méretes, fekete alapon fehér rendszám látható rajta. Azaz lengyel felségjel. Ami ekkoriban nem volt ritka látvány Szolnokon, hiszen a komoly gazdasági és politikai válságban lévő testvéri Lengyelország lakói közül sokan próbáltak határokon átívelő, nem teljesen legális, maszek kiskereskedelemből túlélni. Akik még láthatták a Nerfeld-palotát, vagy a Szolnok közepén átbukdácsoló forgalmat, azok biztosan jártak a város egykori lengyel piacán, ami e felvétel készítésekor a papírgyár tövében működött.
