Album



Bő évszázada a nagykanyar

2012. március 24.

Ennek a fotónak ismert olyan fekete-fehér változata, amin semmi felirat nem látható, így önmagában nehezen azonosítható, mint szolnoki felvétel. Szerencsére azonban a XIX. század utolsó éveiben megjelenik színes képeslapként is, és akkor már a tetejére odaírták: "Szolnok. Újváros". A minden részletében azonos kép - még a gyárkémények füstjének iránya sem változott - nagyon szépen kiretusálva egy az első világháború elejéről származó képeslapon is szerepel, igaz akkor már a bal alsó sarkában van a felirat. Talán, ha nem készül újabb és újabb képeslap ebből a fotóból, eltűnik, mint beazonosíthatatlan helyen készült kép. Így azonban az iparosodó Szolnok egyik legismertebb képi bizonyítéka, illetve az egyik leggyakrabban felbukkanó, a várost az első világháború előtt ábrázoló képeslap.

Csupán okoskodás - de más magyarázatot nem találok -, hogy a fotós ebben az esetben is a belvárosi nagytemplom tornyából dolgozhatott. A kép előterében nagyjából a harmincas években épült tárház helyén egykor álló paraszti udvar, jobb oldalán pedig a tiszai átrakodást szolgáló vasúti vakvágány látható. Ha jobban megnézzük a képet, akkor feltűnik, hogy a folyó partját nem szemét, hanem az Erdély felől úsztatott rengeteg fa szegélyezi. Nem véletlen, hogy akkoriban az újvárosi ipartelep legfontosabb vállalkozásai a fűrészüzemek voltak.

A távolban lévő, füstölő kémények közöl a közelebbi szerintem a járműjavítóhoz tartozhat. A többi pedig azokhoz a gyárakhoz - pl. gyufagyár -, amelyek a kiegyezést követő aranykor idején települtek meg a megyeszékhely déli területein. Nem véletlenül, hiszen Szolnok a vasút megépülésétől kezdve kiemelkedően fontos szállítási és kereskedelmi csomópont volt.

A kép születésének lehetséges időintervallumát is a képen látható egyik "üzem" segíti meghatározni. A bal felső sarokban ugyanis ott a Hungária Műmalom ötszintes tömbje, amit 1891-ben adtak át. És, aminek 1905-ös vesztét - tehát a képnek e két dátum között kellett készülnie - éppen a profizmusa okozta. Kaposvári Gyulától tudható, a malom olyan jó minőségű lisztet őrölt, hogy az az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t - azaz nagydíjat - nyert. Ám terméke annyira finom őrlésű volt, hogy a rossz szellőzésű malom levegője megtelt a lisztporral, és emiatt egy tűzben pillanatok alatt leégett. Ma az egykor ugyancsak nagyhírű Szolnoki Papírgyár üresen kongó csarnokai állnak a helyén.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Túlélő képeslap
Viszonylag nagy példányszámban készülhetett ez a képeslap, ha a kiadása után minimum hét évvel még kapni lehetett. Ezt a példányt 1915 nyarán küldték Szolnokról Pestre, közel hét évvel az ácsolt Tisza-híd pusztulása után.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kiszabadított pákászcsónak
A közelmúltban növénygyérítés volt a Millér partján, így láthatóvá vált Nagy Kristóf és Kalmár Sándor éppen negyven éve egy négy méteres fatörzsre helyezett pákászcsónakja. Emlékműve egy olyan világnak, amely a Tisza szabályozásával, nagyjából másfél évszázada tűnt el Szolnok környékéről.

A Szoborpark további képei