Album



Bő évszázada a nagykanyar

2012. március 24.

Ennek a fotónak ismert olyan fekete-fehér változata, amin semmi felirat nem látható, így önmagában nehezen azonosítható, mint szolnoki felvétel. Szerencsére azonban a XIX. század utolsó éveiben megjelenik színes képeslapként is, és akkor már a tetejére odaírták: "Szolnok. Újváros". A minden részletében azonos kép - még a gyárkémények füstjének iránya sem változott - nagyon szépen kiretusálva egy az első világháború elejéről származó képeslapon is szerepel, igaz akkor már a bal alsó sarkában van a felirat. Talán, ha nem készül újabb és újabb képeslap ebből a fotóból, eltűnik, mint beazonosíthatatlan helyen készült kép. Így azonban az iparosodó Szolnok egyik legismertebb képi bizonyítéka, illetve az egyik leggyakrabban felbukkanó, a várost az első világháború előtt ábrázoló képeslap.

Csupán okoskodás - de más magyarázatot nem találok -, hogy a fotós ebben az esetben is a belvárosi nagytemplom tornyából dolgozhatott. A kép előterében nagyjából a harmincas években épült tárház helyén egykor álló paraszti udvar, jobb oldalán pedig a tiszai átrakodást szolgáló vasúti vakvágány látható. Ha jobban megnézzük a képet, akkor feltűnik, hogy a folyó partját nem szemét, hanem az Erdély felől úsztatott rengeteg fa szegélyezi. Nem véletlen, hogy akkoriban az újvárosi ipartelep legfontosabb vállalkozásai a fűrészüzemek voltak.

A távolban lévő, füstölő kémények közöl a közelebbi szerintem a járműjavítóhoz tartozhat. A többi pedig azokhoz a gyárakhoz - pl. gyufagyár -, amelyek a kiegyezést követő aranykor idején települtek meg a megyeszékhely déli területein. Nem véletlenül, hiszen Szolnok a vasút megépülésétől kezdve kiemelkedően fontos szállítási és kereskedelmi csomópont volt.

A kép születésének lehetséges időintervallumát is a képen látható egyik "üzem" segíti meghatározni. A bal felső sarokban ugyanis ott a Hungária Műmalom ötszintes tömbje, amit 1891-ben adtak át. És, aminek 1905-ös vesztét - tehát a képnek e két dátum között kellett készülnie - éppen a profizmusa okozta. Kaposvári Gyulától tudható, a malom olyan jó minőségű lisztet őrölt, hogy az az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t - azaz nagydíjat - nyert. Ám terméke annyira finom őrlésű volt, hogy a rossz szellőzésű malom levegője megtelt a lisztporral, és emiatt egy tűzben pillanatok alatt leégett. Ma az egykor ugyancsak nagyhírű Szolnoki Papírgyár üresen kongó csarnokai állnak a helyén.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tömeg a városháza sarkánál
A második világháború második hónapjának végén sértődött hangú anziksz ment Szolnokról Tiszaújlakra. Érdektelen lehetett, hogy egy legalább tíz éves fotót tartalmazó képeslapon kérte számon Józsefet Mariska. A Sebők divatáru ugyanis a húszas évek végén tűnt el városháza alól.

Az Album további képei
 
hirdetés BlogSzolnok ANNO - Meg nem valósult álmok

AKB

Hova visz?
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hídépítés záróköve
A belvárosi Tisza-híd Verseghy park felőli oldalán, a rámpa alatti átjárótól balra egy gránitszínű emléktábla található, amit nyugodtan tekinthetünk az 1959-62-es beruházás zárókövének. Még akkor is, ha a "híd épült" kifejezés ez esetben kicsit megtévesztő, bár az évszám is lehet félrevezető.

A Szoborpark további képei