Album



Az iskolasor nyolc évtizede

2016. június 07.

Rövidebb ideig tartott, és talán nem is fénylett olyan szépen, mint az első, de a Baross utcai iskolasor épületeit elnézve mégsem tűnik túlzásnak Szolnok második aranykorának nevezni a húszas-harmincas éveket. Természetesen, ezen a képeslapon nem a polgári leányiskola látható.

Sok minden épülhetett volna az egykori Vasúti fasor, illetve Vasút sor páros oldalára az 1800-as évek közepétől kezdődően. Nem tudom, minek vagy kinek köszönhető, hogy a belvárost és az új vasútállomást összekötő hosszú utca felső végére - ami sokáig lényegében egy külterületi vásártér volt - végül oktatási intézmények kerültek. Miként azt sem, hogy a döntésben szerepet játszott-e a XIX. század végére elkészült Konstantin iskola, amit kis túlzással e sor első darabjának is tekinthetünk. Mindenesetre az talán kijelenthető, hogy valamikor az 1910-es évek környékén született döntés következtében Szolnok egyik kapujánál - hiszen az állomás annak is tekinthető - olyan intézményekkel és épületekkel találkozhatott az utazó, amelyekre ma is méltán lehetünk büszkék.

Ha a Konstantin ma üresen álló épületét nem számoljuk, akkor az iskolasor első darabja - e képeslap második épülete - még az első világháború előtt épült, ám csak a vérontás lezárása után kezdhette betölteni tervezett funkcióját. A ma megyei rendőrkapitányságként hasznosuló épületben ugyanis a két világháború között polgári fiúiskola működött - tehát a képeslapon téves felirat olvasható -, aminek "lánypárja" a belvárosi nagytemplom tövében található. Érdemes egy pillantást vetni az épület tetejére, ahol valószínűleg a második világháborúig egy óratorony működött. Ugyancsak érdekes az utcai kerítés, aminek semmi köze a ma ott állóhoz, viszont nagyon hasonlít a Templom utcai ikerpár előtt egykor állóhoz. Talán kevesen tudják, hogy az iskolasor utolsóként elkészült épületében - ami természetesen nem kerülhetett még rá erre a képeslapra - működő Közgé elődje néhány tanéven keresztül a fiúiskola második emeletén működött. (Miként a Varga elődje egy tanévet a Belvárosiban húzott ki.)

A sor második épülete a húszas évek közepére elkészült Magyar Királyi Bábaképző - magyarul szülésznő képző szakiskola -, ami valószínűleg nem épült volna fel, ha nincs Trianon. Az épületbe ugyanis az új határokon túl rekedt képzést menekítették, és tartották fenn a második világháború után is. Aztán valamikor a hatvanas években szülészet lett az épületből, hogy utána a nyolcvanas évekre úgynevezett "elfekvő" váljék belőle. Építése után nyolcvan évvel - miután már sem iskolának, sem kórházi osztálynak nem volt alkalmas - pedig lakóház lett belőle, megőrizve az eredeti homlokzatot és a kerítést. Sokszor elgondolkodom azon, hogy vajon volt-e olyan szülésznő, aki itt tanulta a mesterségét, aztán ebben a házban segített egy félfalunyi embert a világra, majd ebből az épületből indult utolsó útjára.

Az iskolasor harmadik épülete - ezen a fotón a legtávolabbi - pedig az egyetlen, amelyik ma is oktatási intézményként működik. Azaz a húszas évek végén épült Gépipari, amit ugye Fémipari főiskola néven, és hát Szamuely Tibor Szakközépiskolaként is emlegettek az elmúlt nyolc évtizedben. Ami egyébként a legtöbbet őrzött meg eredeti alakjából, ráadásul nemcsak a város harmadik legrégebben működő középiskolája, de a második legöregebb szakmát adó intézményünk.

A Baross utca fotóját egyébként valahonnan a mai Jólét ABC-nél lévő zebra helyéről készítették, persze akkor, amikor a forgalom még nem indokolta a gyalogátkelő felfestését.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok széles főutcája
Az ehhez az 1903. augusztus 30-án feladott képeslaphoz használt fotót a mai Varga épületének legfelső emeletéről, a Kossuth tér felé néző ablakból készítette Ragács Gyula. Annak ellenére, hogy jó ideje írok régi szolnoki képeslapokról, házakról, utcákról, e felvételt nézve ugrott be egy nagyon fontos kérdés.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Jubileumi park emléktábla
Művészeti értéket nem nagyon hordoz ez a négy évtizedes, egyik sarkán jó pár esztendeje törött emléktábla. A rajta látható információk sem adnak pontos eligazítást elhelyezésének okairól, ám sejthető, hogy miért is került a Kun Béla körúti házak mögé.

A Szoborpark további képei