Album



Az elsodort Tisza-híd

2012. április 07.

Szigeti Henrik udvari fényképész nemcsak remek üzletember, kiváló fényképész, de talán tudtán kívül elsőrangú tudósító és dokumentátor is volt. Olyan jó lenne tudni, hogy ezt a fotót eleve képeslapnak vagy csak az árvíz megörökítésének szánta!

A torkolatban látható fák alapján könnyen juthatnánk arra a téves megállapításra, hogy Szigeti mester az utolsó pillanatban örökítette meg a cölöpös fahidat a Tiszán, mielőtt azt elsodorta volna a jeges ár. Gondolhatnánk azt, hogy valamikor 1909 kora tavaszán mászott fel a vártemplom tornyába, hogy lefotózza a kiáradt folyót, amely mint tenger ölelte magához a várost. Mivel azonban a kép bal felső sarkának közelében felsejlik a Hungária Műmalom ötszintes épületének sziluettje, azt kell mondanunk, hogy a kép 1905 előtt, azaz a híres malom megsemmisülése előtt készült.

Ez azonban semmit nem von le a fotó értékéből, hiszen nemcsak az iszonyatosan megáradt folyót dokumentálja, hanem az 1909. március 15-én, a tiszai jeges ár által elsodort hidat is. Ezzel a fahíddal kapcsolatban azonban nem tudok szabadulni néhány kérdéstől.

Kaposvári Gyulától tudható, hogy ezt az átkelőt  (a mellékelt képeslap a templomok irányából fotózva  mutatja) 1851-ben építette Obermayer Lajos vállalkozó, akinek a nevéhez több szolnoki épület is köthető. Mestere lehetet a szakmájának, hiszen az ácsolt híd bő fél évszázadon keresztül állt ellen a szeszélyes folyónak, miközben azt is feltételezhetjük, hogy az 1867 után meglóduló gazdaság a rajta áthaladó forgalmat is alaposan növelhette. Minőségét mutatja, hogy azt az 1879-es nagy tiszai árvizet is kibírta, amelyik Szegedet lényegében eltűntette a föld színéről.

Tegyük hozzá, hogy az 1909-ig álló fahíd abban az időben szolgálta a várost, amikor a Gorove utca, a Kossuth tér és a Szapáry út környékén sorra épültek a ma is látható jelentős paloták és középületek. Azokban az évtizedekben állta a forgalmat, amikor az újvárosi ipartelep évről évre fejlődött. És a híd nemcsak a jeges áradásokat bírta ki, de az Erdély felől, a Tiszán érkező rönktutajok, és dereglyék sem tettek benne kárt, holott nem lehetett egyszerű mutatvány a sűrű nyílások között baleset nélkül áthajózni.

Miért nem épült új híd Szolnokon a XIX. század végén, a XX. század elején? Miközben burkolták az utakat, tervezték a vízvezeték rendszert, megjelent a közvilágítás és már a telefon is, sőt a villamos építésének ötlete is felmerült. Mi magyarázza, hogy az új híd építésére csak a katasztrófa után 3 évvel kerülhetett sor? Holott a hídépítés modern technikája, mint azt a korabeli Budapest mutatta, már létezett.

Vannak persze okoskodó magyarázataim. Az egyik a vasúthálózat fejlesztésével függ össze. Ugye a XIX. század végére Szolnokot már megkerülték a vágányok, és vasúti híd vezetett át a Zagyván és a Tiszán is. Ennek következtében a közúti közlekedés elvesztette jelentőségét, ami talán kevésbé tette sürgőssé egy ilyen híd építését. Míg korábban az ország közepéből erre vitt az út Erdély felé, a vasút megváltoztatta a távolsági közlekedés szokásait, így a szolnoki híd léte vagy nem léte a szolnokiak problémája lett.

A másik is némileg a vasúttal függ össze. Még pedig azáltal, hogy a korabeli Magyarországon a vasút építése jó befektetésnek számított, a közút fejlesztése viszont csak közcélú feladatnak. Így a vasútra talán gyorsabban lehetett tőkét találni, mint egy híd felépítésére. Ami gyaníthatóan, akkoriban sem volt egy olcsó mulatság, gondoljunk csak arra, hogy a szolnoki új híd is csak 1912-re készült el.

Mindenesetre számomra kérdés, hogy ha az aranykorát élő város Szigeti Henrik által megörökített Tisza-hídját 1909-ben nem viszi el a jeges ár, mikor épül korszerű és stabil átkelő Szolnokon?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Verik a Csányi Tónit
Ismét egy olyan képeslap, aminek nem a képes oldala a legérdekesebb. A szöveges oldala alapján pedig biztosak lehetünk abban, hogy feladója, élőben nem látta a Szolnoki Művésztelepet, amit Művészkert néven örökített meg a Barasits-féle lap.

Az Album további képei
 

AKB

Megbízható (?) hirdető
Tudom, hogy hirdetni (is) nehéz. És drága. Meg mindent meg lehet oldani okosban (is). De szerintem nem éppen a megbízhatóság jele, ha egy "mester" az utcai fákat rakja tele rajzszöggel felerősített hirdetésekkel. Pancser hatása van a dolognak. Én biztos, hogy nem engedném be a lakásomba. Magyarázkodni persze lehet, de szerintem erre nincs mentség. Le kellene szedni ezeket a hirdetéseket, mielőtt utcai a szemét lesz belőlük!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hortobágyi 12 emlékére
A Hetényi Géza Kórház egyik kis belső udvarán bújik meg egy 2013-ban elhelyezett fekete emléktábla. A 12 hortobágyi kényszermunkatábor valamelyikéből a szolnoki kórházba került és itt elhunyt kitelepítetteknek állít emléket. Talán nem haszontalan némi magyarázatot fűzni hozzá.

A Szoborpark további képei