Album



Az elsodort Tisza-híd

2012. április 07.

Szigeti Henrik udvari fényképész nemcsak remek üzletember, kiváló fényképész, de talán tudtán kívül elsőrangú tudósító és dokumentátor is volt. Olyan jó lenne tudni, hogy ezt a fotót eleve képeslapnak vagy csak az árvíz megörökítésének szánta!

A torkolatban látható fák alapján könnyen juthatnánk arra a téves megállapításra, hogy Szigeti mester az utolsó pillanatban örökítette meg a cölöpös fahidat a Tiszán, mielőtt azt elsodorta volna a jeges ár. Gondolhatnánk azt, hogy valamikor 1909 kora tavaszán mászott fel a vártemplom tornyába, hogy lefotózza a kiáradt folyót, amely mint tenger ölelte magához a várost. Mivel azonban a kép bal felső sarkának közelében felsejlik a Hungária Műmalom ötszintes épületének sziluettje, azt kell mondanunk, hogy a kép 1905 előtt, azaz a híres malom megsemmisülése előtt készült.

Ez azonban semmit nem von le a fotó értékéből, hiszen nemcsak az iszonyatosan megáradt folyót dokumentálja, hanem az 1909. március 15-én, a tiszai jeges ár által elsodort hidat is. Ezzel a fahíddal kapcsolatban azonban nem tudok szabadulni néhány kérdéstől.

Kaposvári Gyulától tudható, hogy ezt az átkelőt  (a mellékelt képeslap a templomok irányából fotózva  mutatja) 1851-ben építette Obermayer Lajos vállalkozó, akinek a nevéhez több szolnoki épület is köthető. Mestere lehetet a szakmájának, hiszen az ácsolt híd bő fél évszázadon keresztül állt ellen a szeszélyes folyónak, miközben azt is feltételezhetjük, hogy az 1867 után meglóduló gazdaság a rajta áthaladó forgalmat is alaposan növelhette. Minőségét mutatja, hogy azt az 1879-es nagy tiszai árvizet is kibírta, amelyik Szegedet lényegében eltűntette a föld színéről.

Tegyük hozzá, hogy az 1909-ig álló fahíd abban az időben szolgálta a várost, amikor a Gorove utca, a Kossuth tér és a Szapáry út környékén sorra épültek a ma is látható jelentős paloták és középületek. Azokban az évtizedekben állta a forgalmat, amikor az újvárosi ipartelep évről évre fejlődött. És a híd nemcsak a jeges áradásokat bírta ki, de az Erdély felől, a Tiszán érkező rönktutajok, és dereglyék sem tettek benne kárt, holott nem lehetett egyszerű mutatvány a sűrű nyílások között baleset nélkül áthajózni.

Miért nem épült új híd Szolnokon a XIX. század végén, a XX. század elején? Miközben burkolták az utakat, tervezték a vízvezeték rendszert, megjelent a közvilágítás és már a telefon is, sőt a villamos építésének ötlete is felmerült. Mi magyarázza, hogy az új híd építésére csak a katasztrófa után 3 évvel kerülhetett sor? Holott a hídépítés modern technikája, mint azt a korabeli Budapest mutatta, már létezett.

Vannak persze okoskodó magyarázataim. Az egyik a vasúthálózat fejlesztésével függ össze. Ugye a XIX. század végére Szolnokot már megkerülték a vágányok, és vasúti híd vezetett át a Zagyván és a Tiszán is. Ennek következtében a közúti közlekedés elvesztette jelentőségét, ami talán kevésbé tette sürgőssé egy ilyen híd építését. Míg korábban az ország közepéből erre vitt az út Erdély felé, a vasút megváltoztatta a távolsági közlekedés szokásait, így a szolnoki híd léte vagy nem léte a szolnokiak problémája lett.

A másik is némileg a vasúttal függ össze. Még pedig azáltal, hogy a korabeli Magyarországon a vasút építése jó befektetésnek számított, a közút fejlesztése viszont csak közcélú feladatnak. Így a vasútra talán gyorsabban lehetett tőkét találni, mint egy híd felépítésére. Ami gyaníthatóan, akkoriban sem volt egy olcsó mulatság, gondoljunk csak arra, hogy a szolnoki új híd is csak 1912-re készült el.

Mindenesetre számomra kérdés, hogy ha az aranykorát élő város Szigeti Henrik által megörökített Tisza-hídját 1909-ben nem viszi el a jeges ár, mikor épül korszerű és stabil átkelő Szolnokon?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Gyárkép
Talán csak a naponta arra járók vagy a valami miatt a gyárhoz kötődők tudják elsőre megmondani, mi látható ezen a grafikán. Nevessenek ki, de gyerekként büszke voltam arra, hogy ott lakom, ahol a TOMI-t gyártják.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Dózsa György domborműve
Dózsa képzelt portréja 42 éve került a bíróság falára, az akkor ötszáz éve született parasztvezér emlékére. Mivel a Dózsa György nevéhez köthető parasztfelkelésnek idén ünnepelhetnénk a félezredik évfordulóját, talán érdemes szót ejteni Nagy István bronz munkájáról.

A Szoborpark további képei