Album



Az elsodort Tisza-híd

2012. április 07.

Szigeti Henrik udvari fényképész nemcsak remek üzletember, kiváló fényképész, de talán tudtán kívül elsőrangú tudósító és dokumentátor is volt. Olyan jó lenne tudni, hogy ezt a fotót eleve képeslapnak vagy csak az árvíz megörökítésének szánta!

A torkolatban látható fák alapján könnyen juthatnánk arra a téves megállapításra, hogy Szigeti mester az utolsó pillanatban örökítette meg a cölöpös fahidat a Tiszán, mielőtt azt elsodorta volna a jeges ár. Gondolhatnánk azt, hogy valamikor 1909 kora tavaszán mászott fel a vártemplom tornyába, hogy lefotózza a kiáradt folyót, amely mint tenger ölelte magához a várost. Mivel azonban a kép bal felső sarkának közelében felsejlik a Hungária Műmalom ötszintes épületének sziluettje, azt kell mondanunk, hogy a kép 1905 előtt, azaz a híres malom megsemmisülése előtt készült.

Ez azonban semmit nem von le a fotó értékéből, hiszen nemcsak az iszonyatosan megáradt folyót dokumentálja, hanem az 1909. március 15-én, a tiszai jeges ár által elsodort hidat is. Ezzel a fahíddal kapcsolatban azonban nem tudok szabadulni néhány kérdéstől.

Kaposvári Gyulától tudható, hogy ezt az átkelőt  (a mellékelt képeslap a templomok irányából fotózva  mutatja) 1851-ben építette Obermayer Lajos vállalkozó, akinek a nevéhez több szolnoki épület is köthető. Mestere lehetet a szakmájának, hiszen az ácsolt híd bő fél évszázadon keresztül állt ellen a szeszélyes folyónak, miközben azt is feltételezhetjük, hogy az 1867 után meglóduló gazdaság a rajta áthaladó forgalmat is alaposan növelhette. Minőségét mutatja, hogy azt az 1879-es nagy tiszai árvizet is kibírta, amelyik Szegedet lényegében eltűntette a föld színéről.

Tegyük hozzá, hogy az 1909-ig álló fahíd abban az időben szolgálta a várost, amikor a Gorove utca, a Kossuth tér és a Szapáry út környékén sorra épültek a ma is látható jelentős paloták és középületek. Azokban az évtizedekben állta a forgalmat, amikor az újvárosi ipartelep évről évre fejlődött. És a híd nemcsak a jeges áradásokat bírta ki, de az Erdély felől, a Tiszán érkező rönktutajok, és dereglyék sem tettek benne kárt, holott nem lehetett egyszerű mutatvány a sűrű nyílások között baleset nélkül áthajózni.

Miért nem épült új híd Szolnokon a XIX. század végén, a XX. század elején? Miközben burkolták az utakat, tervezték a vízvezeték rendszert, megjelent a közvilágítás és már a telefon is, sőt a villamos építésének ötlete is felmerült. Mi magyarázza, hogy az új híd építésére csak a katasztrófa után 3 évvel kerülhetett sor? Holott a hídépítés modern technikája, mint azt a korabeli Budapest mutatta, már létezett.

Vannak persze okoskodó magyarázataim. Az egyik a vasúthálózat fejlesztésével függ össze. Ugye a XIX. század végére Szolnokot már megkerülték a vágányok, és vasúti híd vezetett át a Zagyván és a Tiszán is. Ennek következtében a közúti közlekedés elvesztette jelentőségét, ami talán kevésbé tette sürgőssé egy ilyen híd építését. Míg korábban az ország közepéből erre vitt az út Erdély felé, a vasút megváltoztatta a távolsági közlekedés szokásait, így a szolnoki híd léte vagy nem léte a szolnokiak problémája lett.

A másik is némileg a vasúttal függ össze. Még pedig azáltal, hogy a korabeli Magyarországon a vasút építése jó befektetésnek számított, a közút fejlesztése viszont csak közcélú feladatnak. Így a vasútra talán gyorsabban lehetett tőkét találni, mint egy híd felépítésére. Ami gyaníthatóan, akkoriban sem volt egy olcsó mulatság, gondoljunk csak arra, hogy a szolnoki új híd is csak 1912-re készült el.

Mindenesetre számomra kérdés, hogy ha az aranykorát élő város Szigeti Henrik által megörökített Tisza-hídját 1909-ben nem viszi el a jeges ár, mikor épül korszerű és stabil átkelő Szolnokon?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok bezárt iskolái
Egészen biztosak lehetünk abban, hogy amikor Dr. Szigeti Gábor megkapta ismerősétől ezt a szolnoki képeslapot, a rajta szereplő hat iskola közül egyiket sem arra használták, mint amit az anziksz feliratai sugallnak. Szűk évtizeddel korábbi, békebeli állapotot rögzített Weinstock Ernő igényes terméke.

Az Album további képei
 

AKB

Bringázz a dzsungelben?
Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei