Album



Az aranykor üzenete

2013. március 15.

Úgy képzelem, hogy nagyságos Dumtsa Sándor dohánybeváltó felügyelő úr az 1911-es év nyarán, feleségével néhány hétre az ausztriai Karlsbadba ment pihenni. Gyermeküket pedig a rokonokra bízták, aki a Református templomot ábrázoló lapon írt nekik először.

Bő százéves levéltitkot sértek meg azzal, hogy a Dumtsa család belügyeit hozom nyilvánosságra egy 1911. augusztus 21-én, Szolnokon postára adott képeslap szövege alapján. De nem tudom megállni, mert a Roth Dezső kiadásában megjelent, a szolnoki Református templomot ábrázoló képeslap mindkét oldalára írt szöveg annyi mindent elárul.

Először is biztosak lehetünk két dologban. Dumtsa Sándor és kedves felesége első alkalommal pihenhettek a Karlsbadban lévő Vartenzeile Hotelben. Ha ugyanis már máskor is jártak volna ott, akkor gyermekük - akinek sajnos nem szerepel aláírása a lapon, így nem tudjuk sem a nevét, sem a nemét - nem szabadkozna a címzés bizonytalansága miatt. Mivel a lap nem kallódott el, és néhány éve egy antikváriumban meg tudtam venni, talán joggal bízhatok benne, hogy annak idején célba ért.

A gyönyörű betűkkel írt szöveg alapján biztosak lehetünk egy másik dologban is, nevezetesen, hogy a szülők már szerencsésen megérkeztek a távoli hotelba, hiszen mind a levelezőlapjuk, mind a sürgönyük megérkezéséről beszámol gyermekük. Akit egyébként a rokonok és ismerősök gondjaira bízhattak a szülők, hiszen a második mondatában az előző napi, vasárnapi, Montagéknál tett látogatásról számol be, ahol egyébként a fiúk is jól vannak. Feltételezzük, hogy vasárnapi ebéden vehetett részt a lap írója.

Akiről még az is kiderül, hogy diák, merthogy állítása szerint, folyton tanul. Ne legyünk rosszindulatúak! Aki ilyen gyönyörűen és tisztelettudóan írt egyébként jómódú szüleinek, az nem azért tanulhatott a nyár utolsó hónapjában, mert megbukott. Lelki szemeim előtt egy vizsgáira készülő fiatal hölgy jelenik meg, aki csak a tanulás miatt nem tartott szüleivel az osztrák hegyekbe.

Hogy jómódú családról lehetett szó, más is igazolja. A lap végén a fiatal levélíró arról számol be, hogy Zsuzsa mamának is indított egy kártyát, amit egyébként Béla bácsi írt, akinek a címe per pillanat egy Villa Beau nevű hotel a svájci Interlakenben.

Mindezek fényében teljesen mellékes, hogy az ekkor már lassan húsz éves szolnoki Református templomot mutatja a képeslap. Maga a fénykép valamikor kora tavasszal készülhetett valahonnan a gimnázium főbejárata mellett állva. És egy egészen elképesztő, famintázatú keretet kapott, amivel az első világháború előtti szolnoki lapok egyik legrondábbika lett.

Amit csak az tesz számomra érdekessé, hogy azt bizonyítja: a száz évvel ezelőtt Szolnokon élő polgárság egy része már annyira tehetős volt, hogy nyaranta távoli városok szállodáiban tölthetett egy-két hetet, miközben gyermekeit is taníttatta. Szóval a lap nem szép, de a város aranykorának egyik kedves lenyomata.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Száz éve a múzeum épülete
A Gerő Ignác által kiadott szolnoki képeslapot 1917-ben, minden bizonnyal az első világháború miatt a városon átutazó, Monarchiabeli katona adhatta postára. Érdekessége, hogy a mai Damjanich János Múzeum épületének nagyjából egy évszázaddal ezelőtti állapotát és használatát mutatja. A Kossuth tér észak-keleti sarkával együtt.

Az Album további képei
 

AKB

Szeméttároló oszlop
Tény, hogy így legalább nem fújja szét a szél a szemetet. Az is elvitathatatlan, hogy aki a villanyoszlop nyílásába betömte az üres PET palackokat meg a kukorica konzerv dobozát, annak legalább eszébe jutott: valamit kezdeni kellene a hobbija során keletkezett szeméttel. De, ha már a vízparttól az útig elvitte, nem lehetett volna egy kukáig vagy hazáig? A villanyoszlopokat ritkán ürítik a kukások. Mi lesz ezzel a szeméttel? Már más gondja.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A városrész jelképe
Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A Szoborpark további képei