Album



Amitől bazár a bazár

2016. június 01.

A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli "üzletközpont" is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

A XIX. század végén fejlődésnek induló vidéki városokban azok a nagyobb házak kapták a bazár nevet, amelyeket építtetőik úgy alakítottak ki, hogy földszintjükön - általában az utcafrontra, ritkábban egy belső udvarra, olykor átjáró udvarra néző - üzleteket lehessen nyitni. Ha tehetősebb volt a befektető - és egyben az adott település is -, akkor a földszinti üzlethelyiségek fölé legalább egy szintnyi bérlakás került, ha pedig nagyon jól ment, akkor a kettő között irodaszintet - orvosoknak, ügyvédeknek - alakítottak ki, illetve a lakóemeletből lett több. Jellemzőjük, hogy építésük idején a települések forgalmas vagy dinamikusan fejlődő pontjaira kerültek, ám a legritkább esetben a városok szűken vett központjába.

Igen, fel lehet kiáltani, hogy ezek a bazárok a mai plázák elődeinek is tekinthetőek. Azzal a különbséggel, hogy a szórakoztató funkció - például éttermek - még nem jelent meg bennük, továbbá a forgalmat sem a belső folyosóikra, hanem az utcafrontra szervezték. Arról nem is beszélve, hogy küllemükben talán jobban illeszkedtek a korabeli városképbe, mint kései utódaik. Amelyekkel azonban azonos cél mentén jöttek létre: több üzletet egy helyre koncentrálni, hogy azok egymásnak is forgalmat generáljanak, így magasabb bérleti díjért lehessen kiadni azokat, azaz a befektetések gyorsabban térüljenek meg.

Szolnok első ilyen bazárja - szerintem - a Szabadság tér sarkán álló Scheftsik-féle lehetett, ami talán már az 1880-as évekre elkészült. És akkor rendkívül jó helyen volt, hiszen szemben állt vele a postahivatal, mellette a megyeháza, mögötte a vásártér, na és persze közel a híd, ahol nemcsak a helyiek, de rengeteg átutazó is megfordult.

Van egy olyan gyanúm, hogy a második bazár nem a mellékelt képeslapon látható Kindlovits volt, hanem a talán pár évvel korábban átadott Városháza. Még akkor is, ha ilyen lealacsonyító nevet soha nem aggattak rá. Azonban építésének költségeit mégiscsak a földszintjére koncentrált üzlethelyiségek bérleti díjából fizette ki a város, emeletén pedig lényegében irodák voltak.

A legjelentősebb szolnoki bazár azonban a mellékelt, körülbelül száz éves képeslapon látható Kindlovits-féle volt. Ami a XIX. század utolsó évtizedében épülhetett, az éppen csak kiépülő szolnoki korzó, a Szapáry és a vasútállomásra vivő Baross utca sarkán. Ott, ahol a városban legelőször kövezték le az utat és a járdát, jelent meg a közvilágítás, majd a vezetékes víz, később pedig a csatorna. Az ismeretlen Kindlovits zsenialitását mutatja, hogy bazárja bő 120 esztendeje áll, miközben körülötte sorra tűntek el a vele egykorú vagy akár később felhúzott házak.

Ezen az 1911 után készült - a kép bal szélén látható, hogy a Kádár cukrászdán már emelet van -, festett képeslapon jól látszik, hogy az első világháború kitörése körüli években éppen hét vagy nyolc különálló üzlet működött a bazárban. Miközben az emeletén elegáns polgári lakások lehettek, amelyekben ekkor már villanyvilágítás, sőt akár vezetékes telefon is lehetett. Feltételezem, hogy ez a képeslap ebben az esetben sem az épület szépségeinek megörökítésére született, hanem valamiféle reklámcéllal. Mert az akkor már akár negyedszázados Kindlovits-bazárnak is kellhetett a vizuális cégér.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki üdvözlet 4,50-ért
Szolnokról ezzel az ötképes anziksszal küldte szívélyes üdvözletét 1980-ban Békéscsabára Farkas Béla, aki saját névbélyegzővel rendelkezett. De hát ki és miért is küldött képeslapot egy ipari szövetkezet elnökének? Nem fog kiderülni. Viszont az öt szolnoki részletről újra leírok pár ismert dolgot.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.

A Szoborpark további képei