Album



Amitől bazár a bazár

2016. június 01.

A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli "üzletközpont" is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

A XIX. század végén fejlődésnek induló vidéki városokban azok a nagyobb házak kapták a bazár nevet, amelyeket építtetőik úgy alakítottak ki, hogy földszintjükön - általában az utcafrontra, ritkábban egy belső udvarra, olykor átjáró udvarra néző - üzleteket lehessen nyitni. Ha tehetősebb volt a befektető - és egyben az adott település is -, akkor a földszinti üzlethelyiségek fölé legalább egy szintnyi bérlakás került, ha pedig nagyon jól ment, akkor a kettő között irodaszintet - orvosoknak, ügyvédeknek - alakítottak ki, illetve a lakóemeletből lett több. Jellemzőjük, hogy építésük idején a települések forgalmas vagy dinamikusan fejlődő pontjaira kerültek, ám a legritkább esetben a városok szűken vett központjába.

Igen, fel lehet kiáltani, hogy ezek a bazárok a mai plázák elődeinek is tekinthetőek. Azzal a különbséggel, hogy a szórakoztató funkció - például éttermek - még nem jelent meg bennük, továbbá a forgalmat sem a belső folyosóikra, hanem az utcafrontra szervezték. Arról nem is beszélve, hogy küllemükben talán jobban illeszkedtek a korabeli városképbe, mint kései utódaik. Amelyekkel azonban azonos cél mentén jöttek létre: több üzletet egy helyre koncentrálni, hogy azok egymásnak is forgalmat generáljanak, így magasabb bérleti díjért lehessen kiadni azokat, azaz a befektetések gyorsabban térüljenek meg.

Szolnok első ilyen bazárja - szerintem - a Szabadság tér sarkán álló Scheftsik-féle lehetett, ami talán már az 1880-as évekre elkészült. És akkor rendkívül jó helyen volt, hiszen szemben állt vele a postahivatal, mellette a megyeháza, mögötte a vásártér, na és persze közel a híd, ahol nemcsak a helyiek, de rengeteg átutazó is megfordult.

Van egy olyan gyanúm, hogy a második bazár nem a mellékelt képeslapon látható Kindlovits volt, hanem a talán pár évvel korábban átadott Városháza. Még akkor is, ha ilyen lealacsonyító nevet soha nem aggattak rá. Azonban építésének költségeit mégiscsak a földszintjére koncentrált üzlethelyiségek bérleti díjából fizette ki a város, emeletén pedig lényegében irodák voltak.

A legjelentősebb szolnoki bazár azonban a mellékelt, körülbelül száz éves képeslapon látható Kindlovits-féle volt. Ami a XIX. század utolsó évtizedében épülhetett, az éppen csak kiépülő szolnoki korzó, a Szapáry és a vasútállomásra vivő Baross utca sarkán. Ott, ahol a városban legelőször kövezték le az utat és a járdát, jelent meg a közvilágítás, majd a vezetékes víz, később pedig a csatorna. Az ismeretlen Kindlovits zsenialitását mutatja, hogy bazárja bő 120 esztendeje áll, miközben körülötte sorra tűntek el a vele egykorú vagy akár később felhúzott házak.

Ezen az 1911 után készült - a kép bal szélén látható, hogy a Kádár cukrászdán már emelet van -, festett képeslapon jól látszik, hogy az első világháború kitörése körüli években éppen hét vagy nyolc különálló üzlet működött a bazárban. Miközben az emeletén elegáns polgári lakások lehettek, amelyekben ekkor már villanyvilágítás, sőt akár vezetékes telefon is lehetett. Feltételezem, hogy ez a képeslap ebben az esetben sem az épület szépségeinek megörökítésére született, hanem valamiféle reklámcéllal. Mert az akkor már akár negyedszázados Kindlovits-bazárnak is kellhetett a vizuális cégér.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Főgimnázium az ablakból
A régi képeslapokat nézegetve olykor azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi nincs a fotón. A város büszkeségének számító főgimnáziumot ábrázoló képhez például hozzáképzelhetjük a korabeli, rendezetlen Tisza-partot.

Az Album további képei
 

AKB

Szolnok főtere
Biztos, hogy csak engem zavar a Kossuth téri galambürülék "kiállítás". Mert az úgynevezett rendezvénytéri tető alatt (a Múzeum étterem előtt) lévő mintázat nem egy-két napja, hete vagy hónapja alakult ki. Rajzolódik zavartalanul a város főterén. Ott, ahol vendégek, gyerekek, szolnokiak sétálnak. Tudom, ha zavar, ne megírjam, hanem takarítsam fel. Bár inkább azt javasolnám, hogy egy hálóval vagy tüskesorral vessen véget a galambhotelnek az építmény gazdája.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelmi tényekről
Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

A Szoborpark további képei