Album



Amitől bazár a bazár

2016. június 01.

A XX. század elején legalább két, önmagát bazárként megjelölő, korabeli "üzletközpont" is volt Szolnokon. Az egyik a Szabadság téren, a ma már épületként sem létező Scheftsik-bazár, a másik pedig a Baross és a Szapáry sarkán, jelenleg is álló Kindlovits-féle. De mitől volt bazár egy bazár?

A XIX. század végén fejlődésnek induló vidéki városokban azok a nagyobb házak kapták a bazár nevet, amelyeket építtetőik úgy alakítottak ki, hogy földszintjükön - általában az utcafrontra, ritkábban egy belső udvarra, olykor átjáró udvarra néző - üzleteket lehessen nyitni. Ha tehetősebb volt a befektető - és egyben az adott település is -, akkor a földszinti üzlethelyiségek fölé legalább egy szintnyi bérlakás került, ha pedig nagyon jól ment, akkor a kettő között irodaszintet - orvosoknak, ügyvédeknek - alakítottak ki, illetve a lakóemeletből lett több. Jellemzőjük, hogy építésük idején a települések forgalmas vagy dinamikusan fejlődő pontjaira kerültek, ám a legritkább esetben a városok szűken vett központjába.

Igen, fel lehet kiáltani, hogy ezek a bazárok a mai plázák elődeinek is tekinthetőek. Azzal a különbséggel, hogy a szórakoztató funkció - például éttermek - még nem jelent meg bennük, továbbá a forgalmat sem a belső folyosóikra, hanem az utcafrontra szervezték. Arról nem is beszélve, hogy küllemükben talán jobban illeszkedtek a korabeli városképbe, mint kései utódaik. Amelyekkel azonban azonos cél mentén jöttek létre: több üzletet egy helyre koncentrálni, hogy azok egymásnak is forgalmat generáljanak, így magasabb bérleti díjért lehessen kiadni azokat, azaz a befektetések gyorsabban térüljenek meg.

Szolnok első ilyen bazárja - szerintem - a Szabadság tér sarkán álló Scheftsik-féle lehetett, ami talán már az 1880-as évekre elkészült. És akkor rendkívül jó helyen volt, hiszen szemben állt vele a postahivatal, mellette a megyeháza, mögötte a vásártér, na és persze közel a híd, ahol nemcsak a helyiek, de rengeteg átutazó is megfordult.

Van egy olyan gyanúm, hogy a második bazár nem a mellékelt képeslapon látható Kindlovits volt, hanem a talán pár évvel korábban átadott Városháza. Még akkor is, ha ilyen lealacsonyító nevet soha nem aggattak rá. Azonban építésének költségeit mégiscsak a földszintjére koncentrált üzlethelyiségek bérleti díjából fizette ki a város, emeletén pedig lényegében irodák voltak.

A legjelentősebb szolnoki bazár azonban a mellékelt, körülbelül száz éves képeslapon látható Kindlovits-féle volt. Ami a XIX. század utolsó évtizedében épülhetett, az éppen csak kiépülő szolnoki korzó, a Szapáry és a vasútállomásra vivő Baross utca sarkán. Ott, ahol a városban legelőször kövezték le az utat és a járdát, jelent meg a közvilágítás, majd a vezetékes víz, később pedig a csatorna. Az ismeretlen Kindlovits zsenialitását mutatja, hogy bazárja bő 120 esztendeje áll, miközben körülötte sorra tűntek el a vele egykorú vagy akár később felhúzott házak.

Ezen az 1911 után készült - a kép bal szélén látható, hogy a Kádár cukrászdán már emelet van -, festett képeslapon jól látszik, hogy az első világháború kitörése körüli években éppen hét vagy nyolc különálló üzlet működött a bazárban. Miközben az emeletén elegáns polgári lakások lehettek, amelyekben ekkor már villanyvilágítás, sőt akár vezetékes telefon is lehetett. Feltételezem, hogy ez a képeslap ebben az esetben sem az épület szépségeinek megörökítésére született, hanem valamiféle reklámcéllal. Mert az akkor már akár negyedszázados Kindlovits-bazárnak is kellhetett a vizuális cégér.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Szapáry út 1899-ben
Lehet, hogy Csuday Miczike őnagysága az előző századfordulón már képeslapgyűjtő volt? Avagy a budapesti Szapáry utcában lakó hölgy gyűjtötte az azonos nevű utcákat mutató anzikszokat? Netán csak kötődött Szolnokhoz? Mindenesetre egy fiatalember kedvességének köszönhetően fennmaradt ez az 1899-ben készült szolnoki kép.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Közös siker emléke
Ha nem éppen egy újabb vészhelyzet elhárítása lenne a közös feladat, akkor minden bizonnyal ennél az emléktáblánál is lett volna koszorúzás. Meg előtte talán kicsit helyre is állítják a Városháza falán a 2000-es nagy árvíz elleni védekezés valamennyi résztvevőjének emléket állító táblát.

A Szoborpark további képei