A víz az úr

2011. február 14.

Az e rovatban már oly sokszor emlegetett Szigeti Henrik felvételét 1900. szeptember 14-én küldték el Szolnokról a Bihar megyei Sápon élő Bujdosó Gizike úrleánynak. A fotó nem sokkal korábban készülhetett.

Szigeti mester valószínűleg a Belvárosi Nagytemplom tornyának erkélyére cipelhette fel masináját, hogy elkészítse ezt a remek felvételt. Nem vagyok benne biztos, hogy elsősorban a szolnoki házakat akarta volt megörökíteni. Számomra kézenfekvőbb, hogy a Tisza áradása, a várost körülölelő folyó lehetett az a téma, amikért érdemes volt a toronyba felmászni.

Képeslapról lévén szó, a fotó keletkezésének időpontját nehéz megmondani, néhány támpont azonban akad, ami a hozzáértőket elvezetheti a megoldáshoz. A kép alján, nehezen kivehetően, a mai Tiszai hajósok terén, a Galéria helyén házak tetőszerkezetei láthatóak. Ha tehát a Zsinagógát 1899-ben adták át, akkor ennek a képnek legalább egy-két évvel korábban kellett készülnie, hiszen azon a telken még házak állnak. Ugyancsak nincs még ott a képen a Tiszai hajósok terének és a Sóház utcának a sarkán álló, ma ismét eredeti szépségében látható Barta palota. Ha jobban megnézzük, egy meglehetősen kopott tetejű, ám méretei alapján jómódú ház áll még a helyén.

Számomra meglepő, hogy a megszépült Tiszai hajósok terének legrégebbi épülete nem a Galéria és nem a Barta palota, hanem az a két földszintes toronnyal díszített polgárház, amelyben ma a Galéria Étterem található. Sokszor átalakított és elcsúfított külleme alapján nem is gondolná az ember, hogy egy minimum 112 éves házzal van dolgunk. A régi fényképen látható többi házzal összevetve, azt hiszem, egyértelmű, hogy új, korában modernnek tekinthető házról van szó.

A képeslap középpontjában a Református Templom tömbje látható, tőle jobbra valószínűleg a paplak áll, míg balra ott a Verseghy Gimnázium épülete. A mai Sóház és Magyar utca sarkán pedig gyanítom, hogy az a ház áll, amely két évtizeddel ezelőtt még a Gépipari kollégiumaként szolgált, ma pedig Szolnok egyik legszebb, újépítésű lakóháza áll a helyén.

A gimnázium épülete mögött álló kémény és tőle jobbra az a nagyobb raktárszerű épület minden bizonnyal a Tiszán zajló kereskedést kiszolgáló malom, raktár vagy fűrészüzemek valamelyike. A kémény és a raktárszerű épület között a Vártemplom tornya is feltűnik.

A képeslap igazi érdekessége azonban a megzabolázatlan, kiöntött Tisza. A gerendahíd mögött jól látható, hogy a mai Mentetlen, de talán Szajolig minden víz alatt áll. A Református templom tövében pedig kivehető, hogy védművek hiányában az egész mai Tisza-partot elfoglalta a folyó.

Mert sok minden változott az elmúlt száz évben, de azért Szolnokon a víz, vagyis a Tisza volt és maradt az úr.