Album



A Városháza az előző századfordulón

2015. október 17.

Szigeti Henrik munkássága illetve az ezen a hosszúcímzéses képeslapon lévő postabélyegző alapján azt mondhatjuk, hogy az anzikszhoz használt, a Városházát és a Kossuth tér egy részét ábrázoló fotó valamikor 1893 és 1903 között készült. Amikor a Városháza földszintjén még üzletek voltak.

Ezt a Szigeti Henrik kiadásában megjelent képeslapot Budapestre címezték, viszont Kolozsváron adták fel, ha jól bogarászom az 5 filléres bélyegen lévő pecsétet, 1903. december 24-én. Amit csak azért hozok szóba, mert az előző századfordulóra már igazi vasúti csomóponttá, mai szemmel talán elképzelhetetlen tranzitállomássá előlépő Szolnokról nagyon sok képeslap járhatott be ilyen utat. Vagyis az utazó átszállás és várakozás közben a vasútállomáson vásárolt egy lapot - a városi piacot őrző helyiek miatt praktikusan csak Szolnokot ábrázolót tudott -, majd a következő átszállásakor vagy utazása végállomásán feladta azt. Más magyarázat ugyanis nem nagyon lehet ezekre a bélyegzőkre.

Így ismét feltehető az a kérdés, hogy vajon a képeslap ismeretlen küldője látta-e azokat az épületeket, amelyeket az egykori fotós megörökített. Benézett-e esetleg az akkor már Kossuth térnek nevezett, de talán még sokak által Piac térnek hívott térre, avagy inkább Szolnok második, állomásépületében rostokolt? Ha ez utóbbi, akkor vajon be tudott-e ülni valamelyik közeli vendéglőbe, vagy csak a fűtött váróteremben várakozott a csatlakozására? Mivel egy téli utazás alkalmával küldte ezt a lapot, azt hiszem, inkább az utóbbi lehetőségek valamelyikével élt, és fagyban-hóban nem indult el sem gyalog, sem bérkocsin az akkor még igencsak távolinak tűnő szolnoki belváros felé.

Így nem láthatta a pár évtizede megyeszékhellyé avatott, komoly fejlődésnek indult Szolnok, akkor még újnak tekinthető városházáját, amelynek földszintjén - a mai házasságkötő terem és az ügyfélszolgálat helyén - előkelő üzletek sorakoztak. Mint sokan tudják azért, mert a Városháza építésének költségeit a település akkor nagyon okosan az épületből származó bevételekből törlesztette. Ráadásul ekkoriban nemcsak üzletek voltak az épületben, de lakások is. Ami persze érthető, ha arra gondolunk, hogy az akkori Szolnoknak a lakossága körülbelül a mai negyede-harmada lehetett.

Persze a mából nézve is van mit nézni ezen a száztíz-százhúsz éves fotón. Például a Városháza gyönyörű kupoláit, amelyek a második világháború végén sérültek meg és tűntek el, bár állítólag hamarosan visszakerülnek a helyükre. Vagy azokat a földszintes házakat, amelyek egészen a hatvanas évekig álltak a Magyar utcai torkolat két oldalán, a 77 lakásos bérház helyén. Netán a kép túlsó végén látható emeletes házat, amely nem tévesztendő össze a Népbank 1907-ben emelt és 1974-ben elcsúfított épületével. Az ugyanis még mindig áll, viszont az ezen a fotón látható ház a Centrum-sarok átépítésével tűnt el, hogy ma az Árkád legyen a helyén.

Hát igen, így változik egy évszázad alatt egy tér egyetlen oldala.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Magyarázatra szoruló hiány
A felirat szerint, ez a legalább százéves képeslap Szolnoknál mutatja a Tiszát. Mivel kiadója a több szolnoki lapot is jegyző Gettler József, nem feltételezem, hogy hibás lenne a helymegjelölés. Akkor viszont jóval az 1917-es kiadás előtt készült a felvétel, ami talán a képen látható rengeteg csónakra is magyarázatot adhat.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tisza Antal mellszobra
Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

A Szoborpark további képei