Album



A torkolat az első világégés előtt

2016. december 17.

A Kossuth tér sarkán működő Faragó Sándor papíráruháza az első világháború előtt nem sokkal jelentethette meg ezt a képeslapot, amihez már az új Tisza-híd belvárosi hídfőjéről állva készült a felvétel. Igaz, a lapot egy Monarchiabeli katona már a háború éveiben küldhette Szolnokról az otthonába.

Bár az 1911-ben átadott, első vasszerkezetes Tisza-hidunk nem látszik ezen a képeslapon, mégis biztosak lehetünk abban, hogy már annak új, kőből emelt hídfőjéről készítette ezt a felvételt az ismeretlen fotós. Ugyanis, ha a kép bal oldalára, a Művésztelep irányába nézünk, akkor ott már láthatjuk a fehér márványból készült Damjanich-emlékművet, amit pontosan egy évvel a Tisza-híd átadása után emeltek közadakozásból.

Feltételezem azonban, hogy a képeslapnak ezt a példányát csak valamikor az első világháború idején adhatták postára, mégpedig egy cseh vagy szlovák anyanyelvű, Szolnokon áthaladó vagy itt állomásozó Monarchiabeli katona. Sajnos a bélyeget és a bélyegzőt barbár módon eltávolították a lapról, és a feladó sem tartotta fontosnak a dátumozást, ám a kisilabizálható szöveg, illetve a katonai hadtestre vonatkozó számozás az 1914-18 közötti postázást valószínűsíti. Ami nem is lenne meglepő, hiszen számtalan, a múlt század elejéről származó, Szolnokot ábrázoló képeslap azért maradhatott fenn, és kerül elő távoli helyekről, mert a várost valamiért érintő katonáknak ez volt az egyetlen lehetősége, hogy hírt adjanak magukról a nagy háborúban.

A Tisza és a Zagyva torkolatát ábrázoló, talán az 1913-as vagy 1914-es zöldár idején készült kép sok mindent elárul a száz évvel ezelőtti Szolnokról. Egyrészt jól látszik, hogy a folyók áradásával való küzdelem mindig hozzátartozott a város életéhez. Ugyanakkor bő száz esztendő alatt lényegében eltűntek a szállítóhajók a folyóról, a Tisza megszűnt vízi útnak lenni, holott valószínű, hogy egy évezreden át, így még 1913-14 körül is ilyen funkciót töltött be. A torkolat környéke lényegében tele van úsztatott fával, amiket valahol a Tisza felső folyásánál, a Kárpátok környékén raktak vízre.

Hogy aztán Szolnokon feldolgozzák, vagy a vasút teremtette lehetőségnek köszönhetően az ország és a Monarchia más részei felé szállítsák tovább azokat. Az is jól látszik, hogy a mai Olajos-házak helyén valamiféle fatelep működhetett, ahol gyönyörűen összerakva várta a vízből kihalászott fa a további sorsát. Persze nemcsak fa úszott akkoriban a Tiszán, de olyan "bőgős" hajók is, amiből néhány ezen a képen a Zagyva-hídhoz közelebb horgonyoz, illetve olyan halászhajók, amilyet a "lábunk előtt" örökített meg a fotós.

Érdemes egy pillantást a távolba is vetni. Fentebb a Tisza parton ugyanis egy gyárkémény látható, ami valószínűleg a Scheftsik-féle helyi "villamoserőműhöz" tartozhatott, aminek köszönhetően Szolnokon már 1896-ban megjelent az elektromos közvilágítás. Mintha a Zagyva-híd vár felé eső végénél látszódna is egy nagyobb villanyoszlop. Ami mögött pedig ekkor már legalább 10-12 éve működött a Szolnoki Művésztelep, ahonnan persze még jó másfél évtizeden keresztül fahídon lehetett átkelni a belváros felé.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Rakpart a belváros alatt
Ott, ahol ma a Verseghy park illetve a Béres József sétány alatti rendezett, mondhatni rekreációs célokat szolgáló Tisza part húzódik, száztíz-százhúsz éve még klasszikus rakpart, azaz rakodóterület volt. Két első világháború előtti képeslappal illusztrálom a környék múlt század elejei állapotát.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kőbe zárt történelem
A lassan nyolcvan éves, vörös emléktábla 1937 óta látható, a Szolnoki Hitelbank Rt. székházának árkádos bejárata alatt. Igaz, ennek az időnek legalább a felét az OTP egyik irodájában elfalazva töltötte. Története legalább olyan kalandos, mint a megörökített személyeké.

A Szoborpark további képei