Album



Taliga a Baross úton

2019. október 05.

Ez a felhőkkel kicsit túldíszített, minimálisan színezett képeslap nem sokkal azelőtt került piacra, hogy egy Szolnokon átutazó császári és királyi katona megvette, és hazaüzent rajta a Csehországban maradt szeretteinek. Különlegessége, hogy a Baross utca végét mutatja bő száz éve.

A korábbi Vasúti fasorra épített Polgári fiúiskoláról viszonylag sok, képeslappá lett fotó született az elkészültét követő években. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a húszas évek második feléig, a Gépipari átadásáig, kedvenc témája volt a Baross utca végét megörökítő fotósoknak ez az épület. Méltán, hiszen ma is bármelyik település dicsőségére válna egy ekkora méretű, új, kifejezetten iskolai céllal felhúzott intézmény. Ha az ismeretlen fotós csak egy picit is jobbra mozdította volna a kameráját, nemcsak az alápincézett, kétemeletes főépület lenne látható a képen, hanem az iskolához illesztett tornaterem is, ami még a szocializmus idején sem volt evidencia egy új iskola esetében.

A szolnoki Roth Dezső - üzlete a Kossuth tér és a Gorove út sarkán működött - kiadásában megjelent képeslap minden bizonnyal az iskolának akart "reklámot" csinálni, ám igazi különlegessége, hogy a Baross utca végét, sőt a mai Jubileum tér egy részét is megőrizte számunkra. Ami meglehetősen ritka, hiszen a következő évtizedekből is inkább a másik irányba lőtt fotók ismertek. Ráadásul ezen a felvételen a lombos fák sem zavarják a környék 1915 körüli állapotának tanulmányozását.

Ez a fotó ugyanis szerintem csak 1915-ben készülhetett. Egyrészt azért, mert az ismeretlen katona 1915. november 2-án küldte Szolnokról Csehországba, amikor még mindkettő az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Másrészt a ma megyei rendőrkapitányságként szolgáló Polgári fiúiskola már teljesen készen van, semmi nyoma az építkezésnek, amit pedig legkorábban 1914-ben lehetett megörökíteni. Mivel azonban az apró facsemeték még nem indultak meg, viszont a taligát toló ember felgyűrt ingujjal látható a fotón, feltételezem, hogy ez egy kora tavaszi felvétel. Ami a fentiek miatt csak 1915-ben készülhetett el.

Mint említettem, a kép igazi különlegessége nem is a gyönyörű iskola, hanem az utca távolabbi része. Ahol még természetesen semmi nyoma az "iskolasor" későbbi intézményeinek. Amelyek közül a Polgári fiúiskola baljára a Bábaképző - ma Árpád-ház - épült fel a húszas évek első felében, majd pár évvel később, a másik oldalra a Gépipari. Hogy aztán a második világháború alatt elkezdett, de csak jóval utána befejezett Közgé is felépüljön. Ezeknek az iskoláknak a telkei azonban itt még üresek. Állnak viszont azok a házak a Károly király úton túl, amelyeket majd csak a nyolcvanas évek második felében bontanak el, hogy a helyükre felépüljön a ma is ott álló, pinceszintjén is üzleteknek otthont adó társasház.

A Baross utca végén, annak lezárásaként pedig már a Pfaff-féle szolnoki állomást láthatjuk, ami a fotózás idején még nem egy önálló téren, hanem a Szapárytól induló közterületen állt. A kép készítésekor alig tíz éve. És kicsit jobban megnézve ezt a képet, nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy a szolnoki vasútállomás nagyjából úgy zárta le egykor a város főutcáját, ahogy Budapesten a Keleti pályaudvar főhomlokzata tette, teszi a Rákóczi úttal. Amit csak azért érdemes megemlíteni, mert jól mutatja: a korabeli építészek tudtak városszerkezetben, nemcsak az adott telekben gondolkodni.

Érdemes egy pillantást a felvétel bal szélére is vetni. Ha jól gondolom, akkor az a tető nélküli épület a mai Baross utca 56. szám alatti, úgynevezett Zöldház. Hogy 1915 kora tavaszán még valóban épült, avagy a felhők rajzolása közben valahogy eltűnt a teteje, nem tudom. Mindkettőt elképzelhetőnek tartom. És legalább annyira kíváncsi lennék a válaszra, minthogy hová tarthatott a macskaköves Baross utcán az a talicskát toló alak. Ha jól látom az iskola toronyóráján: nem sokkal reggel tíz óra után. Munkába megy? Munkát keres? Mi épülhetett ekkoriban a környéken? És vajon a fotós miért nem tudta megvárni, hogy elhaladjon mellette, így csak a szép, új iskola legyen a képen. Hallják a Baross utca kövén, 114 évvel ezelőtt fémesesen csörömpölő talicska kerekének lassú nyikorgását?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A mi szigetünk
A zseniális Fortepan.hu oldalon bukkantam erre a szomorú, őszi képre, amiről azt hiszem, csak a hozzám hasonló korúan tudják elsőre megmondani, hogy a tiszaligeti strandon készült. Szerintem legalább harminc évvel ezelőtt.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelmi tényekről
Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

A Szoborpark további képei