Album



A szolnoki pálmafa

2018. március 03.

Mediterrán hangulatú fénykép készült valamikor a húszas évek végén a szolnoki Horthy Szabolcs tér sarkáról. Ahol ma Zounuk ispán evez, korábban Lenin tekintett a jövőben, előtte meg a szivarnak csúfolt obeliszk meredt az égnek, akkor épp egy apró pálmafa állt. A gróf Apponyi út torkolatával szemben.

Hangulatos nyári képen örökítette meg a fővárosi Monostory György kiadója a húszas évek végére feléledő Szolnok frissen kialakított részét. Monostory és cége a két világháború közötti képeslapkiadás egyik legjelentősebb szereplője volt, alig akad olyan magyar város, amelyről nem jelentetett volna meg anzikszokat. Szolnokról is több munkája ismert, és elmondható, hogy általában olyan helyszíneket örökített meg lapjain, amelyek az adott település legelőnyösebb képét mutatták, így a helyiek, de a már rendszeresen felbukkanó idegenek között is sikerre számíthattak. Ezért sem lehet véletlen, hogy az itt bemutatott képeslapot megjelentette.

A felhasznált fotó előterében a mai Tisza park sarka látható, az a kis terület, ahol 2001 óta Pogány Gábor Benő Zounuk ispánt mintázó, szökőkútra helyezett szobra áll. A szolnoki közterületi szobrok szempontjából az elmúlt száz év talán legérdekesebb helye ez. Zounuk előtt bő évtizeddel ugyanis még Kocsis András Lenin-szobra (1966-1990) állt itt. Ahol ugyancsak tíz évvel korábban még az a bizonyos hét méter magas obeliszk - "szivar" - volt látható, amelyet már 1945. május 1-jén felállítottak a "felszabadítók tiszteletére", de 1956 októberében a szolnokiak ledöntöttek. A "szivar" előtt pedig - ha nem is pontosan a helyén, hanem ebből a szögből nézve attól kicsit balra - közel egy évtizeden át egy a Trianonra és az ország megcsonkítására emlékeztető virágágyást találhattak az arra járók. Azaz, amióta kialakult ez a kis "terecske", minden rendszer elhelyezte itt a maga "emlékművét". Amiknek a helyén legelőször - minden bizonnyal nem sokkal a terület parkosítása után - egy törpe pálmafa növögetett.

Monostoryék felvételének középpontjában azonban inkább a szolnoki Városi Színház épülete látható. Nem véletlenül. A tér névadójának, Horthy Szabolcsnak a főispánsága idején, 1912-ben épített teátrum ugyanis az első világháborút követő Tanácsköztársaság alatt súlyos károkat szenvedett, és csak a húszas évek második felére sikerült felújítani. Bár állandó társulata még közel harminc évig nem volt az épületnek, a második átépítése - ami főleg a főhomlokzatot érintette - kifejezetten szépre sikerült. A legérdekesebb része az oldalsó szárny közepén, az egyemeletes rész ablakai között látható címer. Sajnos nem vehető ki, pontosan melyik, így csak feltételezem, hogy a felújításért komoly áldozatokat hozó Szolnok korabeli címerét helyezték a teátrum falára. Aminek főbejárata egyébként akkoriban a gróf Apponyi Albert utcára nyílt.

Hogy a lapot csak a húszas évek végén készítették, azt leginkább a jobb széle árulja el, ahol már ott látható a Tisza szálló gyógyfürdőjének az oldala. A megkarózott csemete takarásában, még az árkádsor végén lévő, vörös grafittó díszítés is jól kivehető. Azt hiszem, joggal feltételezhetjük, hogy ezt a Monostory féle lapot előszeretettel vásárolhatták a Szolnokra érkező turisták is, akik Trianon után új belföldi célpontokat voltak kénytelenek keresni. Erre pedig nagyon jól rájátszott ez a mediterrán hangulatot árasztó korabeli képeslap. Amiből a tulajdonomban lévő példányt, rövid üdvözlőszöveggel egy kisebb társaság küldte majdnem kilencven éve Pécsre.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A mellékutca miatt
A XX. század első másfél évtizedében készült képeslapot újévi üdvözletként küldték Szolnokról Segesvárra. Mivel németül íródott, lehet, hogy egy itt szolgáló szász katona postázta 1915. január elsején. Számomra azonban érdekesebb a megörökített mellékutca miatt.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tánc a volt tánchelyen
Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

A Szoborpark további képei