Album



A szolnoki hajóállomás

2021. október 16.

Hová indulhatott a gőzhajó Szolnokról valamikor 1905 és 1914 között? Ránézésre nem sétahajó, inkább menetrend szerint közlekedő járat, ami rendszeresen érinthette a mai tárház környékére. Talán még az első világháború utolsó évében is, amikor ezt a képeslapot feladták Szolnokon.

Lassan negyedik éve tartott a pár hónaposra tervezett - "mire lehullanak a falevelek" - világháború, amikor egy bizonyos Pepik megvásárolta ezt a Faragó Sándor papíráru-kereskedő által kiadott szolnoki képeslapot. Sajnos joggal feltételezhetjük, hogy Pepik nem turistáskodni és még csak nem is önszántából járt Szolnokon 1918. június 14-én, hanem az utolsó hónapjait kínlódó K. und K. hadsereg besorozott tagjaként frontra ment vagy onnan érkezett, és valamennyi ideig a városunkban várakozhatott. Ha jól "értem" a címzést, akkor a Prágától dél-nyugatra lévő Komarov településre, valami elektronikai üzembe küldte az anzikszát Vilém Lipeknek. Csak reménykedhetünk, hogy néhány hónappal később, már a Monarchia romjain újra kezet rázhattak egymással.

Nem vagyok benne biztos, csak feltételezem, hogy a Faragó Sándor gondozásában megjelent képeslaphoz használt eredeti fotó még a háború kitörése előtt, vagy legfeljebb 1914 nyarán készülhetett. Ezt azért gondolom, mert eddig nem találtam olyan szolnoki lapot, amihez a világégés közben készítettek volna fotót. Talán azért, mert a hatóságok nem nézték jó szemmel, a hatalmas kamerákkal közterületeken matató fotósokat. De persze lehet, hogy tévedek. Az viszont egészen egyértelmű, hogy a később színezett fekete-fehér felvétel 1905 után készült, merthogy a távolban már "kibelezve" látszik ifj. Scheftsik István Hungária gőzmalma, ami abban az évben égett le. Hogy mikor bontották el a későbbi papírgyár helyén álló épületet, nem tudom, ugyanis az az ismert fotó, amin katonák ücsörögnek egy szolnoki gőzmalom előtt, akár a mai Verseghy parkban ugyancsak 1905-ben leégett Scheftsik malom előtt is készülhetett. Mindezt csak azért tartom fontosnak elmondani, hogy jelezzem: ez a felvétel 1905 és 1914 között bármelyik nyáron készülhetett a Tisza nagy kanyarulatánál Szolnokon.

Ahol egészen az 1960-as évek végéig a szolnoki hajóállomás is működött. Merthogy nagyjából addig a Tisza valódi hajózási útvonal volt, és jó száz éven keresztül nemcsak árut, de szervezetten, "menetrendszerű" járatokon embereket is fuvaroztak a folyón. Ami teljesen logikus, hiszen bár Szolnok a 19. század második felétől fontos vasúti csomópont volt, ahol néhány évtized alatt öt vasútvonal találkozott, pont a vonzáskörzetében lévő településeket nem lehetett vasparipán elérni. És mivel az időjárástól függetlenül járható, kövezett utak építése ezen a környéken majd csak a 20. században kezd elterjedni, a közeli falvakból is hajón volt a leggyorsabb és legbiztonságosabb Szolnokra és a szolnoki vasútállomásra eljutni. Ez utóbbi miatt sem véletlen, hogy a személyhajók is pont a kanyar közelében kötöttek ki.

Innen volt gyalogosan is legközelebb az állomás, illetve nagyjából ugyanolyan távolságra Szolnok központja, a helyi piactér. De innen lehetett a legkönnyebben elérni a kép készítésekor már vagy fél évszázada fejlődésnek indult déli ipartelepet, aminek egy-két "üzeme" a ponton és a gőzhajó fölött látható. A jobb felső sarokban nyújtózó kémény talán az egyik szolnoki téglagyárhoz tartozik. A kikötői uszályon lévő zászlótól jobbra a régi állomás raktárai, balra meg talán a dohánybeváltó épülete látszik. A környékükön pedig ott lehetnek azok a fűrészüzemek, amelyek a 20. század elején még a Tiszán érkező erdélyi fát dolgozták fel, távolabb pedig a járműjavító, ami akkor már a Magyar Királyi Államvasutak egyik fontos üzeme volt. Az első nagy háborúban is.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Zsánerképeslap
Nem vonhatjuk kétségbe, hogy ez a fotó bő száz évvel ezelőtt Szolnokon készült. Annak ellenére sem, hogy a feliraton kívül semmi konkrétum nem utal erre. Azt viszont el kell ismerni, hogy díjazandó sajtófotónak is beillő képből lett korabeli anzix.

Az Album további képei
 

AKB

Fájó bökkenő
Csak egy apró, a díszburkolatból évek óta kiálló, koszos vasdarab. Mi itt a bökkenő? Egykor a Tisza-parti sétányra történő behajtás korlátozására került a betonba, de oda ma már az megy be autóval, motorral, aki akar. Mert ez Szolnok. Kár bármit szóvá tenni. Jól van az úgy. Csak vigyázzanak! Bringakereket gyilkoló, gyereklábat felszakító, önfeledt sétát fájdalmasan megszakító bökkenő lehet abból a vasból. Figyeljenek! Mert csak magunkra számíthatunk.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Régi sajtó emléke
A Magyar Sajtó Napja alkalmából minimum húszszor koszorúzták meg hivatalosan a Kossuth tér 3. szám alatt található társasház homlokzatán ma is látható emléktáblát. Persze nemcsak azért nincsenek már ünnepségek a könyvtár melletti épület előtt, mert 32 éve máskor ünnepel a magyar sajtó.

A Szoborpark további képei