Album



A szivar utóélete

2013. szeptember 21.

Az 1945-ben felállított Szovjet katonai emlékművet a szolnokiak 1956. október 26-án ledöntötték. Mivel azonban korábban több képeslapra is rákerült, még az ötvenes évek végén is postáztak olyan üdvözletet, amin ez volt látható.

A fiatalabbak vagy a Szolnokon kevésbé ismerősek is pontosan be tudják határolni, hogy hol is készült az ehhez a képeslaphoz használt fotó. A jobb szélén ugyanis egyértelműen felismerhető a Tisza Szálló jellegzetes tornya.

A kép készítésének időpontját viszont már csak körülbelül egy évtizedes időintervallummal tippelhetjük meg. Azt ugyan pontosan tudjuk, hogy a fotó előterébe komponált Szovjet katonai emlékmű 1956. október 26-áig állt az akkori Felszabadulás téren, tehát a növényzet alapján nyárinak tűnő felvétel legkésőbb az év nyarán készülhetett. Viszont nehéz megadni azt az első dátumot, amikor már láthatta egy fotós ilyennek ezt a részt. Mert hiába ismert, hogy a köznyelvben csak szivarként emlegetett emlékművet 1945. május elsején, a szolnoki harcok befejeződése után fél évvel állították fel a Táncsics utca végén. A fotó hátterét szinte teljesen kitöltő színház épülete, amely a városért vívott csatában komolyan megsérült, sem segít. Láthatóan, már elég jó állapotban van, ami csak azt jelezheti, hogy a kép minimum 1946, de inkább az ötvenes évek eleje után készült.

Megfordítva a képeslapot, nyugodtan mondhatnánk, hogy a fotónak 1954. április 1-je után kellett készülnie, hiszen a kiadóként feltüntetett Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat akkortól használta ezt a nevet. Mivel azonban a részben a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalatából létrejött cég simán hasznosította a korábbi fotókat, ez sok támpontot nem ad.

A 60 filléres képeslapra ragasztott 20 filléres bélyegen nehezen kisilabizálható bélyegzőből azonban úgy tűnik, ez a lap még akkor is forgalomban volt, amikor maga a megörökített tér, már nem így nézett ki. Egy bizonyos Laci ugyanis 1958-ban küldte Szolnokról Gyöngyösre Katalinnak az üzenetét, miszerint sokat gondol rá. Ha Laci szolnoki lett volna, biztos nem küldi el ezt a lapot, de az ötvenes évekre jellemző gyatra papírminőség alapján azt is feltételezhetjük, hogy túl nagy választék nem lehetett akkoriban.

Lehet, hogy tévedek, de erről a helyről későbbi képeslapokat nem tudok felidézni. A színházról és a Tisza szállóról nagyon sok készült, igaz azokon általában olyan fotókat használtak, amelyek a Verseghy gimi sarkáról készültek. Magát a szivar helyét, ami tíz évig üresen állt, nem mutatja képeslap. És az 1966-ban ide került, majd 1990-ben eltávolított Lenin-szoborra sem emlékszem ilyen módon megörökítve.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az ügynök fotója
Ennél szebb, kifejezőbb és nagyobb reklámértékű fotó nem hiszem, hogy készült Szolnokról a két világháború között. Ami nem véletlen, hiszen a korabeli képeslapfotózás és gyártás legnagyobbjának a munkájáról van szó. Ifjabb Weinstock Ernő 1928-ban járt Szolnokon.

Az Album további képei
 

AKB

Megbízható (?) hirdető
Tudom, hogy hirdetni (is) nehéz. És drága. Meg mindent meg lehet oldani okosban (is). De szerintem nem éppen a megbízhatóság jele, ha egy "mester" az utcai fákat rakja tele rajzszöggel felerősített hirdetésekkel. Pancser hatása van a dolognak. Én biztos, hogy nem engedném be a lakásomba. Magyarázkodni persze lehet, de szerintem erre nincs mentség. Le kellene szedni ezeket a hirdetéseket, mielőtt utcai a szemét lesz belőlük!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei