Album



A negyedik szög

2015. augusztus 29.

Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Az ismeretlen feladó 1926. június 17-én küldte "számtalan kézcsókját" Szolnokról a fővárosi Markó utcában élő Schultz Pauluska (?) úrleánynak e festett fotójú képeslapon, 1000 koronás (!) bélyeg felhasználásával. Cirkalmas és méretes - nekem kicsit nagyképűnek tűnő - aláírását azonban valaki később megpróbálta kisatírozni. Fél sikerrel. Talán Pauluska, miután az öntelt feladóval nem került közelebbi kapcsolatba, ám a szép lapot nem volt szíve kidobni. Avagy valamelyik leszármazott ragadhatott radírt, hogy eltüntessen a családi legendáriumból egy oda nem illővé vált személyt - a képeslapgyűjtemény egy fontos darabjának megsemmisítése nélkül. Mert mi más magyarázata lehet annak, hogy a képeslap széttépése vagy elégetése helyett "csak" a radírt - még csak nem is a pengét - választotta az ismeretlen "rongáló?" Akinek persze rettentően hálás vagyok, hiszen egy számomra fontos képeslap élhette így túl az elmúlt szűk száz esztendőt.

Eddig ugyanis nem került a kezembe olyan második világháború előtti, Szolnokot ábrázoló képeslap, amelyen az első állandó, belvárosi Tisza-hidat ebből a szögből ábrázolták volna. A Tisza Szálló felől fotózva több kép is ismert, miként a Zagyva torkolata mellől készült fotóból is legalább egy került képeslapra. A folyó bal oldalán, nagyjából a torkolattal szemből is készült fotó, például amelyiken egy hölgy és két kisgyerek sétája látható háttérben a híddal. Ilyen, a mai Tiszaligetből - a kép készültekor Móricz-liget - fotózott képet használó lapot viszont eddig még nem láttam.

Amin persze más érdekességet is fel lehet fedezni. Például kérdés számomra, hogy a tízes vagy húszas években hol húzódhatott a Ligetet védő töltés. Volt egyáltalán? Legalább a hídfő környékén lennie kellett, különben a Móricz-liget fogadóját, a teniszpályákat, a csónakházat és a szabad strandot is gyakran elvitte volna a Tisza. E lap tanúsága szerint azonban biztos, hogy a kép készítésének idején nem ott volt a gát, ahol ma, hiszen az egykori fotós éppen a jelenlegi töltés helyén állhatott.

Természetesen ennél a képeslapnál is feltehető a kérdés, hogy mikor készült az anzikszon használt fotó. A híd építése és a postabélyegző miatt annyit mondhatunk biztosan, hogy valamikor 1911 és 1926 között. A bal oldalon látható Szabadság téri paloták sajnos nem segítenek szűkíteni az intervallumot, hiszen azok a "szép Tisza-híd" átadása előtt épültek. Nekem úgy tűnik, a Damjanich-szobor már ott van a Zagyva-híd mögött, ám ez is csak egy évvel - 1912 - visz közelebb a megoldáshoz. Ahogy a torkolatot ma már meghatározó, ám ezen a lapon még nem látható csónakház is maximum egy évvel szűkítheti a fotózás lehetséges időszakát. A Szolnoki Csónakázó Egylet csónakházát ugyanis 1926-ban adták át, azaz legfeljebb az előző nyáron készülhetett utoljára olyan fotó a torkolatról, amin nem látható. Tehát az 1912 és 1925 közötti időszakot nehéz tovább szűkíteni. Én maximum a kép színezése miatt mondanám, hogy a kisatírozott úriember egy legalább kilenc-tíz éves fotót küldött Pauluskának, hiszen nagyjából az első világháború közepéig volt népszerű a festett fotók felhasználása a képeslapokon.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Városháza az utolsó békeévben
A második világháború utolsó olyan évében adták postára ezt a lapot Szolnokon, amikor még az ország területén és így a városban sem ropogtak a fegyverek. A következő esztendő végén azonban már a Városháza kupolái sem voltak meg. Niehold Jenő kiadványán ritka szögből látható az épület.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei