[Ajánlom]
Valóságból szőtt mese
2022. december 12.
Egy mese, aminek minden pillanata mögött ott a valóság. Egy olyan teremtett világban játszódik, ami lebegve emelkedik el a válóságtól. Néha horror, sokszor romantikus vígjáték. Madarász Isti új filmjének, az Átjáróháznak minden pillanatát élveztem, és vártam a még többet ígérő következőket.
Nehéz eldönteni, hogy az Átjáróháznak a forgatókönyve, a látványvilága, a rendezése vagy a szereplői a jobbak. Mert mindegyik nagyon erős, és egymásra licitálva adódnak össze. Régen láttam olyan könnyed magyar filmet, aminek minden pillanatát, nem hogy élveztem, de mindegyik közben már vártam a következőket, mert sejtettem, hogy az előzőknél is többet kapok. Azt hiszem, ilyen egy jó film. Pedig alapvetően nem szeretem sem a horrort, sem a fantasyt, mégis Veres Attila forgatókönyve, Horgas Péter látványvilága és Madarász Isti rendezése teljesen levett a lábamról. Így még az sem zavar, hogy a főszereplő Rujder Vivien és Bárnai Péter mellett Árpa Attilával, Kulka Jánossal, Dobó Katával és Galla Miklóssal próbálják népszerűsíteni ezt a mozit, holott Székely B. Miklós, Mészáros Máté vagy Nagy Mari sem kevésbé fontos szereplői a két világ, a halál mezsgyéjén játszó mesének, nem is beszélve azokról, akiknek a vége-főcímen kívül lehetetlen megtalálni a nevét. Pedig!
Madarász Isti rendező miatt nem volt kétséges, hogy megnézem az Átjáróházat is. A 2016-ban készült és méltatlanul kevés figyelmet kapott Hurok ugyanis az évtized egyik legjobb krimije volt, a 2015-ben forgatott Fekete múmia átka pedig biztos, hogy benne van nálam a 21. század eddigi tíz legjobb magyar filmjében, ráadásul a legszebb - általam mindig megkönnyezett - tisztelgés Rejtő Jenő előtt. Rujder Vivien miatt is biztos voltam abban, hogy látnom kell ezt a tulajdonképpen már vagy két éve forgatott filmet. A fiatal színésznő ugyanis nemcsak színpadon alakított már számomra emlékezeteseket - a Liliomfiban Budaőrsön, a Bánk Bánban, a Káli holtakban a Katona József Színházban -, de az Apatigris című sorozatban és a Nagykarácsony című moziban is szerettem.
A jövőben viszont biztos vagyok abban, hogy ha újra feltűnik Horgas Péter neve egy film alkotói között - mint ahogy eddig több tucatban szerepel is -, akkor azt is meg fogom nézni. Mert ennyire jól átgondolt, a történetet minden pillanatában így szolgáló és működő látványvilágot, díszleteket, jelmezeket, kellékeket és környezetet magyar filmben nagyon régen láttam. Nem akarom semmihez sem hasonlítgatni, de talán a Charlie és a csokigyár vagy a Liza, a rókatündér volt valami hasonló. A mai környezetben felbukkanó régi autók, a túlvilágra váró halottak "beszélő" jelmezei, Kútvölgyi Erzsébet toronyházban lévő lakása, és a fények mind az élők valósága és a holtak meséje közötti pillanatok szétválasztását szolgálta. A látvány pontosan közvetítette, hogy mikor emelkedünk el a valóságtól, miközben a történet egyetlen pillanatra sem feledtette, hogy ebben a mesében hol vannak a tanulságok.
Ehhez persze kellett nemcsak a kiváló alapötlet, a remek mese, de a nagyon jól megszőtt történeti háló is. Veres Attilának ez az első nagyjátékfilmes forgatókönyve, ami azért reményt ad arra is, hogy a magyar filmgyártás sztárolt, de inkább már kiégett írói után is van élet, és joggal taszíthatók le a trónjukról. A főleg a fantasy területén mozgó, Zsoldos Péter-díjas forgatókönyvíró szerethető karakterek köré épített egy olyan mesét, amiben szeretnénk hinni. Ráadásul nagyon jól működik a történet egésze úgy is, hogy lényegében novellafüzérként is felfogható a főszereplők története éppúgy, mint a megkönnyebbülésre váró holtak hátrahagyott adósságainak rendezése is.
Album

Sikeres szocialista vállalat
Jó lenne tudni, mi alapján dőlhetett el, hogy egy szocialista vállalat milyen képet tett az aktuális kártyanaptárjára. Meztelen nőt vagy a központja előtti parkolót? Ha erre az 1979-es kártyanaptárra nem került volna rá a Szolnoki Mezőgép logója, kevesen jönnek rá, hol van ez a parkoló.
AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.
SzoborPark

Krisztus a Reménység téren
Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó vagy ülő jelzővel is illetett szolnoki Krisztus-szobor 2023-ban nemcsak picit odébb került, de megszabadult festésétől és a szemét is felnyitotta. Két évvel a felújítása után a körülötte lévő terecske nevet is kapott, így talán van remény a következő évszázadokra is.