[Ajánlom]

Nyárindító, tavaszi Eső

2020. június 22.

Fél évet kellett várni az Eső idei első számára, amit június 19-én mutattak be a Tisza moziban. A lapot Bánki Éva versei nyitják és Nagy Dénes grafikái illusztrálják. Darvasi László, Háy János, Markó Béla, Lázár Balázs - többek között az ő írásaikból is szerkesztette a lapot Jenei Gyula.

Nem véletlen, hogy szinte a nyári napfordulóig kellett várni az Eső idei első számának a megjelenésére. Szolnok több mint húszéves irodalmi folyóiratának ez évi finanszírozása ugyanis sokáig bizonytalannak tűnt. Végül a város közbenjárásának is köszönhetően oldódott meg, így azonban csak a karantén idején kezdődhetett el a 2020/1-es szám szerkesztése. A Tisza moziban június 19-én rendezett lapbemutatón Jenei Gyula, főszerkesztő elmondta, hogy a tavaszi szám viszonylag késői megjelenésének köszönhetően az év hátralévő részében kéthavivá válik az Eső, így valamikor augusztusban érkezik a nyári szám, illetve decemberig még további kettő láthat napvilágot.

Bánki Éva, Darvasi László, Jászberényi Sándor, Háy János, Jónás Tamás, Petőcz András, Markó Béla. Az Eső idei első számában is a kortárs magyar irodalom legismertebb szerzőivel találkozhatunk. A lapszám összeállításáról Jenei Gyula elmondta, hogy amikor az év elején úgy tűnt, bizonytalan az Eső sorsa, sok kéziratot visszaadott, leállt a lap előkészítése. Ez pedig azt is jelentette, hogy a finanszírozás megoldódása után viszonylag gyorsan kellett megszerkeszteni az új számot, így a főszerkesztő olyan szerzőktől kért szövegeket, akikre biztosan számíthatott. Az így összeállított lapszám pedig azt is mutatja, hogy a kortárs, magyar irodalmi életben rangja van az Esőnek, hiszen a más lapokban is szívesen megjelentetett szerzők írásait olvashatjuk a szolnoki folyóiratban.

Az Eső hagyománya, hogy tematikus, egy-egy nagyobb téma vagy kiemelkedő szerző köré szerveződő számokkal jelentkezik. Erre ugyan most nem volt lehetősége a szerkesztőségnek, ám az Indiánok vagyunk című rovat egyetlen témára, a cigányságra reagál az irodalom eszközeivel. A Tisza mozi új közösségi terében tartott lapbemutatón erről Jenei Gyula elmondta: már korábban felvetődött egy ilyen rovat összeállításának az ötlete, és miután Háy Jánostól kapott szöveg rímelt az elképzelésre, Saád Katalin, Haász János és Jónás Tamás írásaiból már megszerkeszthető volt a "tematikus" összeállítás. Amiben az Esőben először publikáló, tiszaföldvári gyökerű Jánoki-Kis Viktória Kristály című írása is helyet kapott. Az építészből lett író-költő a lapbemutatót egy nagyon személyes versével és egy novellájával is színesítette.

Az Eső harmadik, nagy blokkját a szolnoki kötődésű Lázár Balázs, rovatcímet is adó Üzenet Helsingörből című verse nyitja. A színész-költő - akinek a karanténról szóló friss versével indult a lapbemutató - elmondta, hogy új kötete, a H. úr hagyatéka is a hamleti témából merít. A sok szerzőt felvonultató rovat kapcsán Jenei Gyula arról is beszélt, hogy ebben az Esőben különösen sok, először publikáló szerző írása olvasható, így például a néhány éve a Verseghy Gimnáziumban végzett Drávucz Zsolté is.

Bár a nagyinterjú ezúttal kimaradt a szolnoki irodalmi lapból, a recenzió rovatnak jutott hely. Lázár Balázs már említett - a tervek szerint szeptemberben Szolnokon is bemutatásra kerülő - verseskötetéről Vilcsek Béla írt, míg Fekete Mariann Csabai László A vidék lelke című novelláskötetét mutatta be. Ennek kapcsán a lapbemutatón elhangzott, hogy az Eső következő száma - vagy számai - a vidéki létezés, a centrum és a periféria kérdéseivel fog foglalkozni.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Zagyva-parti jubileumi park
Nagyjából fél évszázada, a megye városainak és járásainak támogatásával, az egykori Kun Béla körúti és Móra Ferenc úti tízemeletesek között létesült a jubileumi park. Tulajdonképpen Szolnok első tízemeletesekből álló lakótelepének közterülete volt jellegzetes Kádár-kori játszótérrel.

Az Album további képei
 
hirdetés BlogSzolnok ANNO - Meg nem valósult álmok

AKB

Hova visz?
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki bivaly, avagy 424.320
"Szoborrá" lett ipari emlék, amire vigyáznunk kellene, hiszen tizennyolc, még nagyjából épségben lévő példányt tartanak belőle nyilván, és talán kilenc olyat, ami bármikor megtekinthető. A Szolnokon 1982 óta kiállított "bivaly" a sorozat és a magyar gőzmozdonygyártás egyik utolsó darabja.

A Szoborpark további képei