[Ajánlom]

Hoppá! Gyorsan ide!

2013. február 04.

Már a küszöbön majdnem hanyatt estem. Nem sokat vártam ugyanis a Szolnoki Galéria Műgyűjtők féltet ritkaságai című kiállításától. Erre benyitok, és előbb egy Ingo Glass kisplasztikán akad meg a szemem, aztán meg három Aknay képen. Mi van itt? Az elmúlt évek legjobb kiállítása.

Elnézést kell kérnem az előítéleteim miatt. Őszintén megmondom, el nem tudtam képzelni, hogy a megyei műgyűjtők milyen féltett ritkaságokkal fognak majd előállni. Esküszöm azt hittem, hogy sokad vonalbeli, giccsbe hajló, urizáló puccparádét kapok majd. Bocsánat! Bocsánat! A kiállított közel hetven kép nagyobbik része olyan kortárs alkotóktól származik, akiket itthon a legfontosabbak között tartanak számon, de többségük a nemzetközi galériákban is megállja a helyét.

Nem vagyok hozzáértő, de számomra ez az elmúlt évek legjobb szolnoki kiállítása. Oly annyira, hogy még az sem érdekel, ha nincs semmiféle katalógus, vagy szóróanyag, ha a képek többségét azon kívül semmi nem rendezi egy tárlatba, hogy helyi magángyűjtőktől származnak. Persze jó lenn önálló Aknay János, Deim Pál, Wahorn András, Sváby Lajos vagy éppen Pauer Gyula kiállítást nézegetni Szolnokon. Ám be kell látni, hogy ezekre minimális az esély nemcsak nálunk, de lassan a fővárosban is. Jó lenne, de tényleg kárpótol, hogy a legjobb kortársakból egy ennyire gazdag metszet került a Szolnoki Galéria falaira.

Lehet, hogy túlzásokba esek. De elfogódott vagyok. Aknay János sajátos portréi mindig levesznek a lábamról. A tavaly elhunyt Pauer Gyuláért csak a pesti Duna-parti cipők okán is lelkesedni kell. Wahorn András és ef Zámbó István számomra a kortárs, lázadó képzőművészet ikonjai, akik olyanok, mint a kedvenc zenekara az embernek: bármit csinálhatnak, az csak jó lehet. Aki pedig látta már Ingo Glass dunaújvárosi köztéri alkotásait, és ezek miatt esetleg el tudja fogadni, hogy a jó szobor az nemcsak talapzat és történelmi személyiség megformált alakja lehet, az megérti, miért lehet ujjongni bármelyik munkájától.

Vannak persze olyan képek is, amelyek nem hoznak különösebben lázba. De például Tenk László Kikötő a Duna-völgyi hídnál című festménye mellett mégsem lehet szótlanul elmenni. Mert eszembe jut róla, hogy az egyik neves, fővárosi galéria aukciós tárlatán milyen áron kínálják a mester többi munkáját.

Aki befektetési céllal kezd kortárs, magyar képeket gyűjteni, az szerintem nem kisebb kockázatot vállal, mintha egy-egy festmény árát megjátszaná a lottón. Viszont, aki a maga örömére kezd gyűjtögetni, az óhatatlan, hogy ma még ismeretlen, és a piac számára akár értéktelen kincsekre is bukkanhat. Kántor Ágnes "Jó! Egy pillanatig már azt hittem, bajban vagyunk!" című, két darabból álló alkotása például tipikusan ilyen. Számomra ismeretlen, de zseniális.

Nem tudom, mivel lehetne minél több szolnokit rávenni, hogy szánjon erre a kiállításra fél órát az életéből. Lépjen túl azon, hogy ami modern, az érthetetlen. Nem igaz! Ennyire szórakoztató, elgondolkodtató, vidám és jól eső kiállításra tényleg nagyon régóta nem emlékszem Szolnokon. Tessék menni, nézni és mesélni mindenkinek. Mert igazi kincsek parádéznak a galériánkban.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Előző századelőn a Szapáry
A szolnoki gyerekek érdeklődését a XX. század első éveiben még felkeltette, ha fényképész dolgozott a város korzóján. Az ismeretlen fotós által a néhai Molnár utca közepe táján megörökített gyerekek sajnos már nem tudják elmondani, mikor is fotózták le őket, pedig tisztázhatnának egy kérdést.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tisza Antal mellszobra
Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

A Szoborpark további képei