[Ajánlom]

A Hatalom pofonja

2024. január 22.

Egy vadászaton lelőnek egy hajtót. Kiderül, hogy a puska egy fontos ember kezében volt. Meg az is, hogy mindenkinek megvan a maga érdeke az ügy elsikálására. Azt hittem, a hatalom arroganciája fog felbőszíteni ebben a szlovák-magyar filmben, de igazából a személyes előnyök keresése keserített el.

Nálam mindenféle díjra esélyesek azok a filmek, amelyek egyáltalán nem úgy végződnek, ahogy elsőre gondolnánk, és percről perce törik össze a sztereotípiáinkat, pofozzák ki a mozikból az általánosításra épülő "elvárásainkat". Aki szeretné megnézni a Hatalom című, szlovák-magyar koprodukcióban készült, politikai thrillerként aposztrófált mozit, az most ugorjon a második bekezdésre, mert az előző mondatot a film sztorijával kell alátámasztanom! Azt hittem, a Hatalom arról fog szólni, hogy egy vadászaton valami fontos senki agyonlő egy hajtót, amit aztán a politika megpróbál elsikálni - ez engem rettentően felbosszant -, de aztán felbukkan egy kezdetben ellenszenves, majd egyre szimpatikusabb hős, aki leszámol a sok szeméttel, és igazságot tesz - én pedig legalább egy kicsit jól érzem magam, hogy legalább a mesékben győz a jó. Prikler Mátyás mozija azonban egyáltalán nem ilyen irányt vesz. Mert ugyan elsikálják az ügyet, és nem az kerül sittre, aki meghúzta a ravaszt, ám közben ehhez mindenki a maga érdeke szerint asszisztál. Magyarul Oscarra érdemes módon mutatja be, hogy a hatalom azért működhet, mert a legkisebb fogaskerék is képes megtalálni benne a saját hasznát.

A Hatalom forgatókönyvére ugyanúgy azt kell mondanom, hogy zseniális, mint a Pálos Gergely teremtette képi világára. A sztori az első pillanattól kezdve több szálon hömpölyög, a különböző szereplők csak a legszükségesebb esetben keresztezik egymás útját a vásznon, miközben mindenkinek gyönyörűen épül a magyarázata a hatalom kiszolgálására. És egyik érdek sem alávalóbb vagy kevésbé érthető, netán undorító, mint a másik, azaz a politikai nagyvad ugyanolyan szereplő, mint a pitiáner erődtulajdonos, a valamilyen titkosszolgálat vezetője, a helyi rendőr, vagy éppen a Hajdu Szabolcs - alapvetően filmrendező (Ernelláék Farkaséknál), de egyre jobb színész (a Becsúszó szerelem szkínhed ügyésze) - által megformált nyomozó. Mindenki megvethető vagy megérthető. Miközben az áldozat és családtagjaik, valamint a sajtó lánglelkű harcosa lényegtelen mellékszereplővé, de talán még zavaró tényezővé sem válnak. És ehhez elsőosztályú módon passzol a havas, szürke, félhomályos képi világ, a viszonylag hosszú és széles snittekkel. Régen láttam ennyire tudatos koncepció mentén végig forgatott magyar filmet.

Vagy milyen jelző is illik a Hatalom elé? A port.hu szlovák-magyar alkotásként aposztrófálja, míg máshol - például a Tisza mozi műsorában - szlovák, magyar, cseh, angol filmdrámaként jelölik. A film forgatókönyvét a szlovák Marek Lescák és a magyar rendező jegyzik közösen, miközben az operatőr magyar, a vágó szlovák és nagyjából ugyanígy lehetne felsorolni a többi alkotót és a szereplőket is. Prikler Mátyás filmjét - bár nagyon vigyáznak rá, hogy semmi se tegye egyértelművé - Szlovákiában forgatták, a kétnyelvűség is egyértelműen odakötni, és nincs is ezzel semmi baj, sőt! Ugyanakkor ez a sztori éppúgy lehet szlovák, mint magyar, hiszen azt hiszem, sokan azonnal tudnának olyan vadászbaleseteket sorolni itthonról is, amelyek elintézésébe a hatalom így-úgy belenyúlt. Magyar, szlovák és közép-kelet-európai film ez, de nagyon.

És ezt a magam részéről egyáltalán nem bánom. Főleg, ha belegondolok, hogy az elmúlt hónapokban ez a harmadik olyan, fontos hazai társadalmi problémákat feszegető, csak részben magyar mozi, ami a környező országokban vagy a segítségükkel készült el. Úgy látszik, a hazai filmfinanszírozás anomáliai megteremtették a népek barátsága után a filmek barátságát az egykori szocialista országok, vagy, ha akarom, a néhai Monarchia utódállamai között. Amivel mi már megnyertük a Hatalom mellett a Magyarázat mindenre című, részben szlovén és az Elfogy a levegő című, román közreműködéssel készült filmeket. Persze nem jó, hogy fontos társadalmi kérdésekről már csak így készülhet magyar mozi, és a mi adónkból jelenleg csak szirupos vígjátékra és féltörténelmi játékfilmre futhatja. Ami miatt lehetne szidni a hatalom legmagasabb köreit, de hát éppen a Hatalom mutatja meg, hogy semmilyen hatalom sem működhet az "elnyomottak" egyéni előnyökön alapuló alkui nélkül. Jó szórakozást, vagyis ráébredést!

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kórház a Pityó partján
Szolnokinak, sőt talán ma már nyitott szemmel járó szolnokinak kell lenni ahhoz, hogy erről a legalább ötven évvel ezelőtti fotóról elsőre megmondja valaki, mi is látható rajta. Mert lehetne ez az épület akár egy üdülőhelyen álló szálloda, vagy valami elegáns hely frissen épült apartman háza, netán egy iparvállalat irodaháza. Mi azonban tudjuk, hogy ez az 1967-ben átadott szolnoki MÁV kórház.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fáklyavivő (fagyis ember)
A mai napig Szolnok egyik legvitatottabb szobra a Tiszaliget bejáratánál álló Fáklyavivő. Többször felvetődött már áthelyezésének az ötlete, de szerintem ez csak akkor fog megtörténni, ha a láthatóan egyre rosszabb állapotban lévő alkotás veszélyessé válik.

A Szoborpark további képei