[1xvolt]

Szolnoki házak (46.): Vásárcsarnok - Piac

2020. február 12.

Egy új megyei első titkár és a prosperáló Mezőgép vállalat kellett ahhoz, hogy 26 évvel a Kossuth téri piac felszámolása után, mindössze négy és fél hónap alatt felépüljön a szolnoki piaccsarnok. A Heffer János tervezte, eredetileg 3200 négyzetméteres épület azóta Vásárcsarnokká bővült.

Köztudott, hogy a szolnoki piac a második világháború utáni évekig a városháza előtt, a Kossuth téren működött. Pontosabban bizonyos részei, például a hal- vagy a csirkepiac a környékbeli utcákat is elfoglalták. Kaposvári Gyula közlése szerint az első Hároméves Terv (1947-49) keretében született döntés a nagyvárosok központjában, általában főterein lévő piacok felszámolásáról, így Szolnokon is valamikor a negyvenes évek végén szűnt meg egy legalább kétszáz éves hagyomány.

Valamennyi elérhető forrás tényként kezeli, hogy a Kossuth térről a mai helyére, azaz a Boldog Sándor István és az Ady Endre út kereszteződéséhez költözött a szolnoki piac. Ennek azonban ellentmond, hogy az a kereszteződés - miként a két utca - akkor még nem létezett. A Ságvári Endre körút kialakítása csak az ötvenes évek elején indult, ráadásul a Várkonyi tér felől kezdődött az építkezés, és fokozatosan haladtak a belváros irányába. Az Ady Endre út is az ötvenes-hatvanas évek "szüleménye", amely csak nyomokban követte a korábbi hasonló irányú, a Tabánt a Thököly úttal összekötő Horánszky Nándor utcát. Bizonyítani nem tudom, de jelenleg azt mondanám: bár elképzelhető, hogy a piac mai helyén történt árusítás a negyvenes évek végén, de a tényleges piactér csak valamikor az ötvenes években alakulhatott ki. Ezt némileg alátámaszthatja, hogy a hatvanas évek végéig piac jelleggel működtek a Csarnok utcai üzletek - nagyjából a mai Hild tér helyén -, illetve kisebb árusítóhelyek voltak a Sólyom utcában és a Pozsonyi - akkor Keskeny János - út végénél is.

Azt azonban tényként kezelhetjük, hogy a hetvenes évek elején már a Ságvári és az Ady Endre út kereszteződésénél működött Szolnok legnagyobb piaca. Igaz, meglehetősen falusias, balkáni körülmények között, egy ledöngölt placcon, szedett-vedett bódék között. Miközben körülötte valóban egy új város nőtt ki a földből, nem is beszélve az új városközpont modern, toronyházairól. A tarthatatlan helyzet megoldásához azonban két - a korra jellemző - dolog kellett, legalábbis a beruházás indítását is megörökítő Sziráki András emlékiratai (A tegnap minősége) szerint. Egyrészt az, hogy Gergely István személyében, 1972. január 1-jével új első titkár került az állampárt megyei szervezetének élére, akit sok szál fűzött a Mezőgép vállalatokhoz. Másrészt a szolnoki Mezőgép valamilyen módon segíteni szeretett volna az új első titkár beilleszkedésében, így Sziráki András kitalálta, hogy oldják meg a tarthatatlan állapotú szolnoki piac helyzetét. Ehhez a Mezőgép nemcsak a saját, könnyűszerkezetes technológiáját, de a műszaki fejlesztési alapjában lévő 14 millió forintot is felajánlotta.

Sziráki András visszaemlékezésében az is olvasható, hogy az új szolnoki piaccsarnokra három - drága, közepesen drága, és olcsó - tervváltozat készült, valószínűleg 1972-73 fordulója körül. Az első, 80 millió forintos terv földalatti raktárakkal, árubeszállítással számolt. Végül a második mellett döntöttek, amit Heffer János készített, aki egyébként elsősorban ipari üzemeket, boltokat és középületeket tervezett. A Mezőgép és a város között eredetileg arról szólt a megállapodás, hogy a beruházás költségeit felesben állják. A város végül csak 6 millióval tudott beszállni - ebből kettőt az üzlethelyiségek tíz évre előre beszedett bérleti díjából fedeztek -, így a hiányzó összeget az országos Mezőgép Trösztnek kellett előteremtenie.

A mából nézve egészen hihetetlennek tűni, hogy a szolnoki piac alig négy és fél hónap alatt készült el. A tereprendezés és a közművek kialakítása 1973. április 5-én kezdődött, az átadásra pedig augusztus 17-én került sor. A közműveket a Tiszamenti Regionális Vízművek építette ki, magát a csarnokot - saját, előre gyártott elemeiből - a szolnoki Mezőgép és a nyíregyházi Mezőgép baktalórántházi gyáregységének dolgozói húzták fel. A 3200 négyzetméteres, 24 üzlethelyiséget, illetve a piacigazgatóság irodáit is magában foglaló, lényegében két hosszabb és két rövidebb épületsorból és az általuk közrezárt fedett csarnokból álló épületet 1973. augusztus 17-én, 7.30 órakor adták át a szolnokiaknak.

Felmerülhet a kérdés, hogy az építkezés alatt hol működött a szolnoki piac. A megyei napilap korabeli hirdetéseiből nekem úgy tűnik, hogy a Kolozsvári úton, ahol 1973-ban még sem a buszpályaudvar, sem a közintézmények nem voltak készen. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy egy 1972-es újságcikk szerint az akkor még csak tervezett új, szolnoki piac talán nem is a mai helyén épült volna fel. Abban a cikkben ugyanis az olvasható, hogy a Mikszáth Kálmán és az Úttörő (ma Konstantin) utcák között épült volna. Ami persze a mából nézve is elég vad ötletnek tűnik. Főleg, hogy az Ady és a Ságvári sarkán lévő piactéren nem a csarnok volt az első kereskedelmi egység, hanem a ma élelmiszerboltként funkcionáló Centrum Pavilon, amit 1970-ben adtak át az Árkád helyén kiégett Centrum áruház pótlására.

Az 1973-ban átadott piaccsarnok eredeti külseje ma már csak a parkolók felől fedezhető fel. Egy-két régebbi cégfelirat, a nagycsarnok plafonján lévő légkeverők, néhány eredeti árusítóasztal, az itt-ott kibukkanó piros és ezüstszínű burkolat mutatja, milyen volt eredetileg az épület. Amiben az átadásról szóló tudósítás szerint még egy szökőkút is működött.

Nyilvánvaló, hogy az elmúlt közel fél évszázadban többször is hozzá kellett nyúlni az épülethez és környékéhez. Az első komolyabb bővítés 1989-ben volt, amikor a csarnok és a Centrum Pavilon - akkor éppen önkiszolgáló étterem - között megült a fedett folyosóval a hat virágüzlet. Egy uniós pályázatnak köszönhetően, 2006-ban közel 50 millió forintot költhettek a csarnokra, és a Boldog Sándor István körút felőli 638 négyzetméteres bővítésre. Nyolc évvel később újabb 78 millió állta rendelkezésre, amiből az Ady Endre út felé alakítottak ki egy 375 négyzetméteres, fedett részt, illetve az épület sarkára került a Vásárcsarnok feliratú "főbejárat". Legutóbb pedig 2019-ben zajlott nagy felújítás a régi csarnokban, így ma több mint 4000 négyzetméteren, közel félezer árusítóhely várja a kereskedőket és a vásárlókat, Szolnok lassan fél évszázados piaccsarnokában.

(A fekete-fehér fotók Kardos Tamás munkái.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Könyvnyomda
A Kossuth téren állt egykor a kép előterében látható épület, amit valamikor a hatvanas években bontottak el. Ahogy a képen kivehető, a századfordulón könyvnyomda is működött a városban.

Az Album további képei
 

AKB

Az ott egy lyuk
A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Szoborpark további képei